Belföld
„Magyarország nem lezárni akarja a határokat, hanem megvédeni”
Kósa: Ki kell üríteni a debreceni menekülttábort
Az európai politikusok eltérő nyilatkozatai kapcsán Kovács Zoltán azt mondta, nem éri meg, hogy az uniós tagállamok egymás között vitatkozzanak alapvető uniós szabályokról, amelyek egyértelműek: az uniós határokat meg kell védeni.
Lánczi Tamás: A magyarok küldetése emlékeztetni Európát értékeire
A magyarok küldetése emlékeztetni Európát arra, melyek azok az értékek, amelyek naggyá tették a kontinenst - jelentette ki Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője pénteken Szegeden a Menekülthullám vagy népvándorlás? című konferencián.
Európa teljes önfeladásban van, ennek oka, hogy nem hisz saját értékeiben, nem hiszi, hogy saját identitása, kultúrája értéket képvisel, amelyet meg kell védeni - mondta a politológus a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület és az Alapjogokért Központ közös rendezvényén.
A tanácskozáson a szakember úgy fogalmazott, népvándorlással egyetlen ma élő ember sem találkozott, de az sem fordult még elő, hogy országok csoportja ennyire tehetetlenül nézze, sőt még bátorítsa is, hogy emberek százezrei, milliói vándoroljanak be a területére.
Lánczi Tamás szerint "véleményterror" uralkodik Nyugat-Európában, amely megakadályozza, hogy a problémáról beszélni lehessen. Hatalmas a szakadék az átlagember és az elit véleménye között, a túlnyomó többség álláspontja ugyanakkor az, hogy meg kell állítani ezt a folyamatot.
A politológus kifejtette, erősödnek a bevándorlásellenes pártok, ezek azok, amelyek kimondják az átlagos nyugat-európai emberek véleményét. A liberális értelmiség most még kontrollálni tudja a közvéleményt, de jöhet egy olyan pillanat, akár már az ausztriai tartományi választások után is, amikor ez megváltozik - vélekedett Lánczi Tamás.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő elmondta, míg a korábbi háborús konfliktusok, belpolitikai válságok miatt elindult bevándorlási folyamatok időben és méretükben is belátható nagyságúak voltak, jelenleg - egyes becslések szerint - négymillió ember lehet úton Észak-Afrikából és a Közel-Keletről a "gazdag észak" felé. Jelentős részük a jobb élet reményében hagyja el a hazáját, és miattuk hátrányba szorulnak azok, akik valódi menekültek - hívta fel a figyelmet.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója kijelentette, az emberek joggal várják el az európai és a magyar politikai vezetőktől, hogy megoldást kínáljanak a problémákra. Magyarország Európában szinte egyedülálló módon konstruktív és sokak által elfogadható javaslatokkal áll elő - mondta a politikus.
A kormányszóvivő kérdésre válaszolva arról is beszámolt: a magyar-horvát határon a kerítés építése a végéhez közeledik, és a szlovén határnál, Tornyiszentmiklósnál is megtörtént a gyorstelepítésű drótakadály (gyoda) telepítése.
Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna műsorában azt hangsúlyozta: a magyar kormány sem gondolja, hogy a tömeges migráció kezelésére a kerítés jelenti a megoldást, de az egy olyan eszköz, amely segíti az illegális bevándorlás megfékezését. Hozzátette: a schengeni egyezmény is rögzíti, hogy az európai uniós tagállamok minden eszközt felhasználhatnak határaik megvédésére.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy az uniós országok állam- és kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli tanácskozása komoly eredményeket hozott, bár a legfontosabb kérdésben, a görög határerősítésben továbbra sem történt előrelépés. Ugyanakkor fontos, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is rögzítette: az uniós szabályokat mindenkinek be kell tartania.
Ennek kapcsán Kovács Zoltán megjegyezte, hogy Horvátország a schengeni övezetnek ugyan nem tagja, de az uniónak igen, ennek ellenére Horvátország deklaráltan nem foglalkozik a rá vonatkozó szabályokkal.
A kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában azt hangsúlyozta: egyetlen dolgot kérnek, hogy "Magyarországhoz hasonlóan mindenki tartsa be az uniós szabályokat, ha lehet a legkeményebben".
Tartaléktábor lehet a debreceni
Ki kell üríteni a debreceni menekülttábort amelynek „ebben a formában semmi értelme nincs”, de nem kell megszüntetni - közölte a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarországnak kell olyan tartaléktábor, amelyben válsághelyzetben, valós háborúból menekülőket el lehessen helyezni. „Nyugodtan ki lehet üríteni a tábort (...), de felszámolni, megszüntetni felelőtlenség lenne” - mondta a kormánypárti politikus, Debrecen volt polgármestere.
Terrorcselekmény elkövetésével vádolják az elfogott szír férfit
Terrorcselekmény bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt is gyanúsítottként hallgatta ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken azt a harminckilenc éves szír férfit, aki ellen már eljárást folytatott – közölte honlapján a rendőrség. Ahmed H. szír állampolgár ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette miatt folytattak eljárást, az újabb gyanúsítást ennek a nyomozásnak a keretében közölték vele – írták. Ahogyan arról beszámoltunk, a Röszke 2-nél őrizetbe vett férfinél a hatóságok hét útlevelet is találtak, mind a hétben volt schengeni vízum.
Nem merült fel bűncselekmény gyanúja a Zalában elfogott migránsok esetében
Az M1 aktuális csatorna csütörtökön délelőtt számolt be arról, hogy a Horvátországból a zöldhatáron át érkezett és a zákányi vasútállomáson már vonatra felszállított migránsok közül az ajtók lezárása után jó tíz perccel két húsz-harminc év körüli férfit a rendőrök leszállítottak, megbilincseltek és elvittek.Nem merült fel bűncselekmény gyanúja azokkal a migránsokkal szemben, akiket csütörtökön leszállítottak a rendőrök a Somogy megyei zákányi vasútállomáson várakozó vonatról, illetve két, a Zala megyei Gelsén elfogott migránssal szemben. „A Zákányon intézkedés alá vont személyek nem nyújtottak be menekültügyi eljárás iráni kérelmet, ezért őket a rendőrség idegenrendészeti őrizetbe vette, majd a számukra kijelölt őrzött szállásra szállítja” - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata pénteken az MTI érdeklődésére. Azt írták: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem merült fel bűncselekmény gyanúja.
Az ORFK kommunikációs szolgálatának közlése szerint két, Gelsén a migránsokat szállító vonatról leszálló illegális bevándorlóval szemben sem merült fel bűncselekmény gyanúja. A korábbi rendőrségi közlés szerint idegenrendészeti eljárás lefolytatására adta át a rendőrség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) azt a nyolc illegális bevándorlót, aki péntekre virradó éjjel a Zala megyei Gelsén leszállt a migránsokat szállító vonatról.
Ezerkétszázan érkeztek Barcsra
Barcsra, a Dráván átívelő hídhoz péntek délután húsz horvát busszal ezerkétszáz illegális bevándorlót hoztak, rendőrök és katonák kísérték őket a közeli ideiglenes pihenőhelyre, ahol egyebek mellett ételt és ital kapnak, majd ugyancsak kíséret mellett a vasútállomásra mennek
BÁH: 75 ezer menekültügyi eljárást kellett megszüntetni idén
Pénteken fogja meghaladni a 75 ezret az idei megszüntetett menekültügyi eljárások száma, ezek 80-85 százalékát azért kell megszüntetni, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozik időközben - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Szép Árpád elmondta: az idei menekültügyi eljárások 95 százalékát kellett megszüntetni, mivel érdemben nem tudták megállapítani, hogy megalapozott-e a kérelmező nemzetközi védelmi igénye. A lefolytatott eljárásokból kevesebb mint kétezer esetében hoztak elutasító döntést, ehhez képest óriási szám a megszüntetett 75 ezer eljárás - emelte ki.
Csütörtökön 155 nemzetközi védelem iránti kérelmet regisztráltak országosan, ezzel 174 660-ra nőtt az idei menedékkérők száma. Ebben az évben eddig menekültstátust kevesebb mint százan kaptak, oltalmazott, úgynevezett kiegészítő védelmi jogállást pedig kevesebb mint 300-an.
Kitért arra is, hogy az összes kérelmező egynegyede-egyötöde gyermek. Bár a kísérő nélkül érkező kiskorúak aránya a korábbi egy százalékról az utóbbi években 4-5 százalékra nőtt, a gyerekek döntő többsége még mindig családdal érkezik.
Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a műsorban a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem erősítette meg, de nem is cáfolta az M1 értesülését, miszerint a röszkei zavargásokban vehetett részt az a két illegális bevándorló, akiket további hét társukkal együtt csütörtök éjszaka a Zala megyei Gelsén fogtak el a rendőrök.
A szóvivő ugyanakkor beszámolt arról, hogy a napokban egy szerb, osztrák és magyar rendőrökből álló nyomozócsoport elfogott egy embercsempész bűnszervezetet, amelynek tagjai Görögországból egészen Nyugat-Európáig csempésztek főként szír és afgán állampolgárokat. Ausztriában a bűnszervezetnek négy, Szerbiában kilenc tagját fogták el, Magyarországon pedig a szervezet irányítóját.
Az ORFK a honlapján tette közzé, hogy csütörtökön 0 és 24 óra között Magyarországon 8104 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből mintegy 7800-an a magyar-horvát határt, csaknem 300-an a magyar-szerb határt lépték át.
Január elsejétől csütörtök éjfélig több mint 250 ezren érkeztek illegálisan az országba.
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt szeptember 15-től csütörtök éjfélig 196 ember ellen indult büntetőeljárás.
LMP: Orbán Viktor az ENSZ-ben is tegyen javaslatokat!
A magyar államkincstár átutalt 40-40 millió forint előleget azoknak a karitatív szervezeteknek, amelyek 199,5 millió forintos támogatásáról szeptember közepén döntött a kormány.
Menekültek ezreinek ellátására készül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kormánytól kapott 66,5 millió forintos támogatásból. Az MMSz közleményében azt írta: július 13-án indította el az országon áthaladó menekülteket és migránsokat segítő egészségügyi és szociális programját, amelynek költségeit mostanáig saját forrásaikból, illetve magánszemélyek és céges támogatók adományaiból fedezték.
Az LMP szerint a kormány végre belátta, hogy a menekültválság kezelésében nincs nemzetállami megoldás, az ellenzéki párt ugyanakkor az uniós csúcs után további nemzetközi kezdeményezéseket vár Orbán Viktor miniszterelnöktől, például az ENSZ-ben.
Schiffer András társelnök-frakcióvezető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a szerdai uniós csúcstalálkozó eredményeit értékelve kijelentette: helytelen volt, hogy a kormány "minden szembejövő európai országgal" konfliktust vállalt az elmúlt időszakban, ez szerinte akár a miniszterelnök hasznos javaslatait is gyengítheti.
A politikus üdvözölte ugyanakkor, hogy az unió rászánta magát plusz segítség nyújtására Jordánia, Törökország és Libanon számára. Utóbbiról szólva megjegyezte: mindenkinek az az érdeke, hogy Libanonban ne omoljon össze az államgépezet.
Schiffer András egy európai kvótarendszer hiányában reálisnak látja azt a veszélyt, hogy Németország és Ausztria Magyarországra küldi vissza az itt regisztrált menekülteket. Bár önmagában a kvóták meghatározását nem tartja megoldásnak, előremutatónak ítélte az állandó elosztási rend kialakítására vonatkozó német javaslatot.
A társelnök ismét felhívta a figyelmet pártja 24 pontos javaslatcsomagjára, hangsúlyozva többek közt azt: számot kell vetni Európa integrációs kapacitásának végességével, felül kell vizsgálni a dublini egyezményt, és az európai menekültügyi, határvédelmi intézményrendszert. Közös európai diplomáciai stratégiára van szükség, kapcsolatfelvételre a kibocsátó országokkal - hangsúlyozta.
A brüsszeli csúcs eredményének értékelte, hogy az unió el kívánja érni, hogy más globális szereplő is érezze felelősségét a kérdésben. Kiemelte az Egyesült Államok, az öböl menti országok, Oroszország és Kanada szerepvállalásának szükségességét.
A témában kezdeményezett parlamenti vitanappal kapcsolatban Schiffer András kijelentette: a nemzeti célok és feladatok meghatározásához elengedhetetlen az ötpárti konszenzus, a miniszterelnöknek szerinte már rég kezdeményeznie kellett volna egy egyeztetést a parlamenti frakciókkal.
Azonosítani kell az okokat - értett egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel az LMP-s politikus, hangsúlyozva: azt várja, hogy a magyar kormányfő jövő héten az ENSZ-ben is vesse ezt fel.
Az LMP négy fő okot lát - mondta a társelnök: az elmúlt 20 év háborús politikáját - amelynek célja szerinte nem a demokrácia terjesztése, hanem a természeti erőforrások kisajátítása, és amely hozzájárult a térség instabilitásához -, az egyenlőtlen kereskedelmi feltételeket a fejlett Nyugat és a harmadik világ országai között, a képzett munkaerő elszívását, valamint a klímaváltozást.
Vona: Ügydöntő népszavazást!
Az európai uniós alapszerződés módosításának kezdeményezését kéri a kormánytól a Jobbik annak érdekében, hogy a migránsok elosztását szabályozó kvótarendszerről ügydöntő népszavazást lehessen tartani az EU-ban - mondta az ellenzéki párt elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón.
Vona Gábor kijelentette: a Jobbik elutasít mindenféle kvótarendszert, azt abszurd és rossz döntésnek tartják. Azt is mondta, hogy támogatják a kormányt, ha megtámadja a kvótákra vonatkozó döntést az Európai Bíróság előtt. "Meg kell fontolni egy népszavazás lehetőségét Magyarországon, ezzel is növelve a kormány mozgásterét és alkupozícióját" - tette hozzá.
DK: Aggasztó folyamatok indultak el az ellenzéki oldalon
A Demokratikus Koalíció szerint a menekültügy kapcsán aggasztó folyamat indult el a demokratikus ellenzéki oldalon. Erről pénteken beszélt Gréczy Zsolt a párt szóvivője az MTI-nek a Liberálisok csütörtöki menekültügyi konferenciáján elhangzottakra reagálva.
MSZP: a DK pártpolitikát csinál a menekültügyből
Az MSZP a menekültügyet nemzeti ügynek tekinti, amelyben minden pártnak a konszenzust, nem pedig a konfliktust kellene keresnie; kár, hogy a menekültügyből pártpolitikát csináló Fidesz mellé ma a DK is felzárkózott - reagált a szocialista párt szóvivője pénteken a DK szóvivőjének szavaira.
Az MSZP nem Orbán Viktor menekültpolitikájával ért egyet, hanem azzal a hatpontos javaslatcsomaggal, amelyet a szocialista párt hónapok óta mond, és "amellyel két napja még a DK is egyetértett" - közölte erre Budai Bernadett, a szocialisták szóvivője.
Az MSZP álláspontja a menekültválság kezdetétől fogva egyértelmű: a probléma csak közös európai megoldással, az emberek biztonságát és a humánus szempontokat is figyelembe véve rendezhető. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök javaslatai ma már megegyeznek a szocialista párt által "tavasz óta hangoztatott" javaslatokkal, és az MSZP által benyújtott határozati javaslat szövegével is.
A fórumon a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és a Magyar Liberális Párt politikusai vettek részt, akik eltérően értékelték a kormány migrációs politikáját, ugyanakkor üdvözölték Orbán Viktor miniszterelnök hatpontos javaslatát.
Gréczy Zsolt, aki sajtótájékoztatót is tartott a témában, azt mondta, az aggasztó folyamat azzal indult, hogy az LMP nyomkövető bilincset szereltetne a menekültekre, azzal folytatódott, hogy az MSZP tartózkodott a hadsereg határra vezényléséről szóló törvénymódosítás szavazásán.
Különösen érthetetlennek tartotta, hogy a "magukat demokratikus ellenzéknek nevező pártok" miért vesznek részt közös konferencián a Fidesszel és a Jobbikkal. Az még ennél is érthetetlenebb, hogy az MSZP és a Liberálisok jelenlévő képviselői miért állnak ki az Orbán-kormány megbukott menekültpolitikája mellett - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a DK viszont elutasítja a határkerítést, a gyűlöletkeltést, Magyarország elszigetelését és az embertelen bánásmódot.
A szóvivő a DK nevében azt kérdezte az MSZP-től, hogy a párt hivatalos álláspontjának tekinthető-e, amit Mesterházy Attila fogalmazott meg a konferencián, "miszerint támogatja Orbán Viktor menekültügyi politikáját". Ha igen, akkor beszéljünk nyíltan és világosan: az MSZP ebben az esetben elárulja az európai baloldal igazi értékeit, és elárulja a demokratikus ellenzék szavazóit - jelentette ki.
A menekültügyben választani kell az erkölcsös, tisztességes, egyszerre európai és nemzeti érdekeket képviselő politika között, illetve az "orbáni erőszakkal" való azonosulás és kollaboráció között. Nincs középút: aki valóban életveszélyből érkezik, azt be kell engedni, nem szabad megverni, bebörtönözni vagy lelőni - szögezte le.
A PM szerint letelepedési kötvényt vásároltak a Balog Zoltán által emlegetett keleti keresztények
A Párbeszéd Magyarországért információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy
Gazdasági bizottság: tévesek a PM állításai, 12 egyiptomi vett letelepedési kötvényt
Tévesnek minősítette a letelepedési kötvények vásárlásával kapcsolatos pénteki PM-es állításokat a parlament gazdasági bizottsága, amely arról tájékoztatott, hogy egyiptomi állampolgárok közül mindössze 12-en vettek letelepedési kötvényt.
A gazdasági bizottság reagálásban azt írta: tévesek, és nem felelnek meg a valóságnak Barabás Richárd állításai. A testület közlése szerint koptok egyáltalán nem, egyiptomi állampolgárok közül pedig mindössze 12-en vásároltak letelepedési kötvényt.
2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket - mondta pénteken a PM szakszóvivője. Barabás Richárd közölte, úgy tudják, hogy az érintett családok már nincsenek Magyarországon.
A politikus elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központhoz fordulnak, hogy megtudják, kik vásároltak letelepedési kötvényeket. Emellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál rákérdeznek arra, hogy kik kaptak Irakból, Pakisztánból, Iránból, Egyiptomból vagy Jordániából letelepedési engedélyt. Ha a kért információk beérkeznek, akkor azok bizonyítékul szolgálhatnak, és "le fogjuk leplezni a kormány szemforgató és képmutató viselkedését" menekültügyben - jelentette ki Barabás Richárd.
Tizenkét eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt
Tizenkét újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt péntek reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül négyen a Bács-Kiskun megyei Katymárnál, nyolcan a Csongrád megyei Ásotthalom térségében érkeztek Magyarország területére. Valamennyien a már mások által megrongált kerítésen keresztül lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül hét szír, négy koszovói és egy iraki állampolgárnak vallotta magát. Valamennyi vádlott őrizetbe került, és elismerte a bűncselekmény elkövetését.
A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 182 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
Tizenkét eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt
Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül négyen a Bács-Kiskun megyei Katymárnál, nyolcan a Csongrád megyei Ásotthalom térségében érkeztek Magyarország területére. Valamennyien a már mások által megrongált kerítésen keresztül lépték át illegálisan a határt.
A vádlottak közül hét szír, négy koszovói és egy iraki állampolgárnak vallotta magát.
Valamennyi vádlott őrizetbe került, és elismerte a bűncselekmény elkövetését.
A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 182 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
„Magyarország nem lezárni akarja a határokat, hanem megvédeni”Terroristagyanús migránsokat fogtak el Zalában -...