Két súlyos történelmi kérdés feszegeti ma Európa egységét - jelentette ki a miniszterelnök a Fidesz-frakciónak a nemzeti konzultációt kísérő "Álljunk ki Magyarországért!" országjáró rendezvénysorozata keddi záróeseményén, Budapesten. A miniszterelnök kiemelte: teljes a magyar egyetértés abban, hogy Brüsszelt meg kell állítani, az integrációra képtelen migránsok elosztása pedig kizárólag Soros György érdekeit szolgálná. Felszólalt még Semjén Zsolt, Kósa Lajos és Varga Mihály is.
Orbán Viktor beszédet tart az "Álljunk ki Magyarországért" rendezvénysorozat záróünnepségén - Fotó: Hegedűs Róbert - Magyar Hírlap
"Nem kérdés, hogy a gazdaság sikeres-e"
A kormányfő - utalva a Varga Mihály által elmondottakra - közölte: "aligha lehet egyfélétől különböző" választ adni arra, hogy a gazdaság sikeres-e.
Senki nem tagadhatja le a makrogazdasági számok javulását, a kritikák heve mégsem akar alábbhagyni - mondta, annak tudva be a helyzetet, hogy "nem úgy vagyunk sikeresek, ahogy mások szeretnék".
A globális elit is azt szeretné, ha Magyarország sikeres lenne, de úgy, hogy az első helyen nekik jó és csak a második helyen a magyaroknak - fejtette ki, rögzítve: a kormány ezzel szemben olyat akar, ahol az első helyen a magyarok részesülnek a gazdasági sikerekben és csak a második helyen a globális elit.
Orbán Viktor kiemelte: egészen addig, amíg van munkanélküli magyar ember, nem szabad másnak munkát adni. Kifejtette, nem osztja azt a gondolkodásmódot, amely szerint vendégmunkások beengedése jót tesz a gazdaságnak.
Ezt kulturális és lelkületi szempontokkal is magyarázta, különbséget téve aközött, ha minden munkát az a közösség végez el, amely tulajdonolja az országot - ideértve a legnehezebb vagy legkevésbé becsült munkát is -, vagy ha egy ország rendszeresen lenéz bizonyos munkákat, és már nem hajlandó elvégezni azokat, és "lepasszolja" másoknak.
"Ha azt akarjuk, hogy Magyarország egy erős nemzet legyen, akkor először is mindenkinek munkát kell adnunk, és mindenféle munkát meg kell becsülnünk" - fogalmazott a miniszterelnök, helyesnek nevezve a minimálbér emelését.
Két súlyos történelmi kérdés feszegeti Európát
A politikai évadot lezáró rendezvényen egyúttal azt is megfogalmazta: két súlyos történelmi kérdés feszegeti ma Európát.
Az első az illegális bevándorlás problémája, amelyet megalapozottan szoktunk újkori népvándorlásnak nevezni. A másik kérdés, hogy milyen jövő felé tartunk: Brüsszel Európája vagy a nemzetek Európája felé - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a tét komoly, ezért mindkét kérdésben óriási erők feszülnek egymásnak.
"Két olyan vita közepén állunk, melyek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározhatja Európát, mégpedig egyszer és mindenkorra visszafordíthatatlanul" - jelentette ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa-szerte - néhány országot leszámítva - magas a munkanélküliek, különösen pedig a fiatal munkanélküliek aránya, az eddig érkezett bevándorlóknak pedig csak töredéke állt munkába.
Az "őrült ötletek csimborasszójaként" hivatkozott arra, hogy némelyek, a szolidaritásra hivatkozva, azon fáradoznak, hogy kötelező jelleggel, a kvótarendszerrel vagy épp migránsfalvak kialakításával minden uniós tagállamba migránsokat telepítsenek.
Ráadásul most azoktól az országoktól várnak együttműködést, amelyeknek a véleményét meg sem kérdezték, amikor annak idején úgy döntöttek, hogy tömegével hívják be Európába a migránsokat - jegyezte meg Orbán Viktor.
A kormányfő hangoztatta: nem akar részt venni abban a német történelemhamisítási kísérletben, amely a migránsok 2015-ös beengedését Németország helyett Magyarország nyakába akarja varrni.
A multikulti dugába dőlt
A multikulti dugába dőlt, ennek árát most az összes európai uniós tagállammal, köztük Magyarországgal akarják megfizettetni - jelentette ki a kormányfő.
A nyugati országokba oktalanul beengedett migránsokat most szét akarják osztani azok között, akik megvédték magukat, és nem engedték be őket a saját országukba, mint például Magyarország - tette hozzá Orbán Viktor.
Közölte: Magyarország azt javasolja, hogy a migránsokat ne osszák szét Európán belül, hanem szállítsák ki őket Európából.
"Mi, akik a nemzetek Európáját akarjuk, nem vagyunk euroszkeptikusok. Mi eurorealisták vagyunk, akik nem homokra, hanem valóságos, sziklaszilárd alapokra akarjuk építeni az Európai Uniót" - nyomatékosította a kormányfő.
Csak egy ilyen politikai talapzat van, és ez az európai nemzetek valósága. Ma az unió ezen alapokon áll - tette hozzá.
A miniszterelnök leszögezte: egyetlen nemzetnek sem adhatják parancsba, hogy kikkel éljen együtt a saját országában, ez csak a nemzetek szuverén döntése lehet.
A tömeges integráció illúziója megbukott - jelentette ki Orbán Viktor, kifejtve: helyette párhuzamos társadalmak jönnek létre, növekvő bűnözéssel, romló közbiztonsággal, terrorveszéllyel és terrortámadásokkal.
Európa jövőjéről az európai embereknek kell dönteniük
Hozzátette: az Európa jövőjével kapcsolatos vitákban nem dönthet más, mint Európa. A kormányfő leszögezte: ezen az Európán nem Brüsszelt, nem az európai vezetőket érti, hanem az európai polgárok közösségét, Athéntól Helsinkiig és Lisszabontól Szófiáig.
Orbán Viktor ugyanakkor megjegyezte: ehelyett azt látja, hogy Európában, a demokrácia őshazájában az embereket nem kérdezi meg senki.
"Senki, csak mi, a Fidesz-KDNP kormányzat itt Magyarországon" - tette hozzá, felidézve, hogy 2010 óta öt alkalommal kérte ki a kormány a magyarok véleményét a legfontosabb közös ügyekben.
A miniszterelnök felidézte: a legutóbbi, május 31-én záruló konzultációban hat kérdést tettek fel, amelyek mindegyike Magyarország nemzeti függetlenségéről szólt, három a migránsválságot, három pedig a gazdasági döntéseket illetően. Mivel mind a hat kérdésben egyetértés mutatkozott, kimondható, hogy "szinte teljes konszenzus van abban, hogy a gazdaságunk függetlenségét és a migrációs politikánkat meg kell védenünk a brüsszeli beavatkozástól" - mutatott rá.
A magyarok egyetértenek azzal, hogy meg kell állítani Brüsszelt
A kormányfő emlékeztetett: mind a hat kérdésben elsöprő támogatást kapott az az álláspont, miszerint Brüsszelt meg kell állítani a migránsválság, a lopakodó központosítás és jogelvonás ügyében.
Az emberek egyöntetűen kiálltak amellett, hogy a magyar gazdaságot érintő döntések itt szülessenek, továbbra is mi döntsünk az adókról, energiaárakról, és ne engedjük át, illetve ki ezeket a döntéseket - magyarázta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak illegális migránsokat befogadni, "egy darabot se, átmenetileg se, sehogyan se".
A magyarok teljes összhangban azt akarják, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy megvédjük az országot az illegális bevándorlóktól - tette hozzá.
Megjegyezte: eközben Magyarország erejét meghaladó módon segíti a bajba jutott térségekben élő keresztény közösségeket.
A kormányfő kitért rá: egyetértés van abban, hogy "az illegális bevándorlókat ne hagyjuk szabadon kószálni az országban, esélyt adva nekik arra, hogy felszívódjanak, eltűnjenek a szem elől", hanem addig tartsuk felügyelet alatt őket, amíg a hatóságok döntenek az ügyükben.
Teljes az egyetértés, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet - mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése - büntetni kell - közölte.
Orbán Viktor szerint a magyar emberek átlátnak a szitán, világos számukra, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része titokban az illegális bevándorlást szervezi, támogatja és finanszírozza, vagyis "valójában, akarva vagy akaratlanul, az illegális migráció és a nyomában járó terrorizmus trójai falovaként működik". 
Ez nemcsak magyar felismerés, Olaszországban ezt már nyíltan tárgyalják, és a többi országban is egyre nehezebb elleplezni, hogy az embercsempészek és az illegális bevándorlást segítő civil szervezetek egy "közös maffiahálózatot" alkotnak - mondta. Hozzáfűzte: érthető, ha a magyarok tudni akarják, hogy ki támogatja ezeket a külföldről pénzelt szervezeteket.
Közölte, hogy a válaszadók gyakorlatilag teljes egyetértésben kimondták: a magyarok nem akarják Brüsszelnek átadni az irányítást.
Nem akarnak több hatalmat, több hatáskört átadni, mint ami az eredeti megállapodásokban, a csatlakozási szerződésben le van fektetve. Magyarország védi az európai vívmányokat, erős és büszke európai ország, amely kitart a véleménye és érdekei mellett - hangoztatta.
"Soros György egy kiterjedt maffiahálózatot működtető spekuláns"
Mint mondta, mi az eredeti, az alapítók Európai Unióját akarjuk, nem pedig egy "brüsszeli királyságot".
De ahol királyságot építenek, ott mindig vannak a háttérben királycsinálók - fogalmazott.
Orbán Viktor közölte: most is van ilyen "magát felsőbbrendűnek képzelő, elszánt és sikeres pénzember" a háttérben, "pechünkre épp egy magyar", Soros Györgynek hívják.
Neki van egy terve, évente egymillió, más kultúrából érkező migránst akar, ha kell, erőnek erejével, akár az európaiak határozott akarata ellenére is Európába telepíteni - mondta. Megjegyezte: ha valóban segíteni akarna, akkor odavinné a pénzét, ahol arra szükség van.
A kormányfő kiemelte: Soros György "egy kiterjedt maffiahálózatot működtető spekuláns, aki Európa békéjét és jövőjét veszélyezteti".
A migráció neki jó üzlet, és még jobb lenne, "ha mi nem akadékoskodnánk" - magyarázta. Hozzátette: "Magyarországra és személy szerint rám azért annyira dühös, mert mi a nagy tervének és a nagy üzletének útjában állunk".
Orbán Viktor azt mondta, korábban "megvoltunk vele mi egy fedél alatt is", és még sokáig el is lettünk volna békességben, ha nem evez veszélyes vizekre, ha nem hirdeti meg betelepítési programját, ha nem kezdi finanszírozni a migránsokat beszállító szervezeteket, és ha nem támogatja az NGO-k és az embercsempészek maffiahálózatát.
Hangsúlyozta: ez már nemzetbiztonsági kérdés, és ha a magyarok, a magyar családok, Magyarország biztonságáról, mai és holnapi biztonságáról van szó, "akkor számunkra ott nincs pardon", csak jog van, törvény, erő és védekezés.
Közölte: ma több kérdésben is Soros György ad utasítást az EU vezetőinek, és azok "hajbókolnak előtte".
A kötelezettségszegési eljárás kvótaügyben is az ő megrendelése - jelentette ki.
Orbán Viktor elmondta: "számunkra az érvek súlya és nem az érvek gazdájának származása" számít.
Mindenki ismeri a kormány álláspontját: az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát; a magyarországi zsidók közössége a kormány védelme alatt áll, és "amíg mi felelünk az ország közállapotaiért, erre a védelemre ők mindig számíthatnak" - jelentette ki.
Megjegyezte: akik antiszemitizmussal támadnak bennünket, a migránsokkal együtt tízezres kontingensekben szállítják be az antiszemitizmust Európába.
A miniszterelnök úgy értékelt, forró ősz vár ránk, újabb kemény csaták elé nézünk, különösképp, mivel közelednek a választások.
Soros György mindent el fog követni, hogy Magyarországon olyan kormány legyen, "amelyik úgy táncol, ahogy ő fütyül", amelyik lebontja a kerítést és megnyitja a határokat az illegális bevándorlók előtt - mondta.
Közölte, a helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a Jobbikot is befogta a hálójába.
"A magyarok támogatják a kormányt Sorossal és Brüsszellel szemben"
Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti konzultáció után az a dolgunk, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, lássuk politikánk erkölcsi helyességét és az erőnk magabiztos tudatában legyünk. "Mi a magyar emberek oldalán állunk, a magyarok pedig támogatják a kormányt Brüsszellel és Sorossal szemben" - mutatott rá. Kijelentette: nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén.
A kormányfő szavait a szokásos "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok" fordulattal zárta.
A Bálna Budapest Rendezvényközpontban tartott záróeseményen részt vett mások mellett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma és Antall Józsefné, valamint kormánytagok és a párt vezető tisztségviselői.
A TELJES BESZÉD SZÖVEGE ITT OLVASHATÓ.
Semjén Zsolt: A konzultáción a magyar nemzet tanúságot tett a józan ész mellett
Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP először gazdaságilag, majd a bevándorlástól védte meg az országot. Kifejtette, 2010-ben a napnál világosabb volt, hogy gazdasági eszközökkel kell megvédeni az országot, amely a végletekig ki volt szolgáltatva és azonnal intézkedéseket kívánt.Magyarország el volt adósodva, a hiány 7-9 százalék volt, a kamatok pedig az egekben - mondta, kiemelve, hogy 2011 után a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és a külső államadósság is már 74 százalék alatt van. Kitért arra is, hogy ma már kevesebb mint 25 százalékos a külső államadósság, a magyarok kezében pedig már 4200 milliárd forint értékű állampapír van, szemben a korábbi 750 milliárddal.
Ez egy biztos pont - értékelt Kósa Lajos.
Közölte azt is, hogy a szocialisták 900 ezer családot sodortak devizahitel-csapdába, ma már az ország ebből a szempontból is biztonságban van.
Kósa Lajos hangsúlyozta: Magyarország azért tudja megvédeni határait, ellenállni az "inváziónak", mert pénzügyi értelemben megtámadhatatlan.
Ha nincs az első akció, nincs esélyünk megvédeni az országot és "porig romboltak volna" - mondta, példaként Görögországot említve.
A határzár létesítése előtt 400 ezer ember ment keresztül Magyarországon, azóta viszont csak 738 jött és 19 ezret tartóztattak fel a hatóságok - mondta. Megjegyezte: Olaszországból ezek a tömegek már nem mennek tovább, illúzió lenne azt gondolni, hogy itt csak átmennének és nem maradnának itt.
Azt mondta, Orbán Viktor az esküjét, miszerint megvédi az országot, a lehető legszorosabb értelemben teljesítette.
Amíg a Fidesz és a KDNP kormányoz, addig "az országot biztosan meg fogjuk védeni" - hangoztatta a politikus.
Varga Mihály: Ma a siker azt jelenti, amit a magyarok is megéreznek
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: jelentős gazdasági sikereket ért el Magyarország az elmúlt években, olyan eredményeket, amelyeket az emberek is sikernek tartanak. Kiemelte: a siker ma mást jelent, mint korábban, ma azt jelenti, amit a magyarok többsége sikernek gondol, vagyis azt, hogy növekednek a bérek, több a munkahely, és az emberek olyan munkahelyet találhatnak, amelynek révén magukat és a családjukat el tudják tartani.
A miniszter szerint a szocialista kormányok alatt a hitelfelvételt tartották sikernek, és azt, hogy az állami vagyon stratégiailag meghatározó elemeit értékesítették.
"Mi viszont azt tartjuk sikernek, hogy az országban több a munkahely, többen dolgoznak, növekednek a bérek, és elkerültük a gazdasági csődhelyzetet" - sorolta.
Varga Mihály hozzátette: arra törekednek, hogy a hitelállomány leépüljön, és "az állam addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér".
Úgy vélte, az elmúlt években a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az európai trendekkel szemben Magyarországon csökkent az adósság mértéke, a hiány tartósan 3 százalék alatt van, és az ország túljutott azon a sokkon, amelyet az előző szocialista kormányok okoztak, törleszteni tudta a hiteleit.
A stratégiailag meghatározó vagyontárgyak újra állami tulajdonban vannak és részét képezhetik a gazdaságpolitikának - közölte.
A miniszter elmondta, hogy "a kamatok történelmi mélységbe jutottak", jelentősen csökkent a családok hitele mögötti árfolyamkockázat, a munkanélküliségi ráta visszaesett, növekednek a bérek, csökkennek az adók és a közterhek, valamint a minimálbérek is tovább emelkednek.
Az olcsó bérekre hosszú távon nem épülhet az ország versenyképessége - mutatott rá.
Varga Mihály szerint "gazdasági háború" van, amelyben az egyre fejlődő, egyre versenyképesebb közép-európai országok a célpontok, de "nekünk nem szabad meghátrálni".
A gazdasági sikerekhez szükséges az emberek támogatása is, amelyet a nemzeti konzultációban megkaptak azoktól, akiknek meggyőződésük, hogy "Magyarország jó úton jár" - mondta.
