Lázár János: Jó döntés volt a Miniszterelnökséghez rendelni az uniós ügyeket

A miniszter arról is beszélt, hogy a brüsszeli állandó képviselet átalakítása zajlik. Ez a magyar állam legfontosabb állomáshelye jelenleg, itt közvetlen nemzeti érdekeket kell képviselni, ide a legfelkészültebb emberek kellenek, "itt nem elég fideszesnek lenni, jónak kell lenni, sőt nagyon jónak kell lenni" - fogalmazott.

Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár kifejtette: mostanában sokat hallani, hogy az EU komoly bajban van, folyamatos kihívások érik, de sokszor volt már olyan, hogy temették az uniót, és az EU korábban is képes volt megfelelő válaszokat adni. Mindazonáltal jelenleg valóban párhuzamosan több külső és belső válság zajlik, amelyeknek a kezelése nehéz feladat elé állítja az uniót és tagállamokat is - vélekedett.
Az államtitkár e kihívások között említette a migrációs válságot, a terrorveszélyt és azt, hogy kétségek merültek fel Nagy-Britannia uniós tagságával kapcsolatban. A migrációs válsággal kapcsolatban közölte: Magyarország álláspontját igazolták a fejlemények, és az ország azt szeretné, hogy az EU-ban erős együttműködés legyen. Fontos továbbá az EU vívmányainak megőrzése, amilyen például a személyek szabad mozgása. 
Takács Szabolcs szerint a terrorveszélyt illetően azt kell mutatni, hogy Magyarországra lehet számítani, de "az emberi jogokat nem lehet az emberi élet elé helyezni", és amíg beazonosítatlan tömegek érkeznek Európába, a veszély továbbra is fennáll.
Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország és az EU között vannak értékviták és érdekviták, az előbbiek nem alábecsülendők, amire a migrációs vita is rávilágít. Vannak, akik meg akarják szervezni a bevándorlást, mondván ez jó Európának, de Magyarország szerint meg kell állítani. Úgy látja, Magyarország tiszteletben tartja, ha egyes országoknak szükségük van a bevándorlásra, de ebből nem következhet az, hogy Magyarországon is kötelező betelepítés legyen, ez elképzelhetetlen. 
Kis Miklós agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár üdvözölte, hogy megmaradt az uniós közös agrárpolitika, és azt mondta, a források teljes felhasználása a cél.
A jobbikos Bana Tibor,a bizottság alelnökének és a szocialista Józsa István kérdésére Lázár János elmondta: bízik abban, hogy 2020-ban is lesz kohéziós alap, de valószínűleg átalakulnak a források, ezért innovatívnak és kreatívnak kell lenni. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden magyar régió részesülhet majd a támogatásból, mert nő az EU adófizető polgárainak a szkepticizmusa, hogy kell-e még Közép-Európának pénzt adni, hiszen látszik, hogy nem értelmetlenül költötték el a felzárkóztatásra szánt pénzt - mutatott rá. Hozzátette: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz, és akkor eldől, hogy sikerült-e felzárkóztatni Magyarországot úgy, hogy megáll a saját lábán.
Józsa István érdeklődésére a miniszter azt is közölte, hogy minden roma vezetőnek óriási a felelőssége, mert minden állami vezetés igyekezett lehetőséget teremteni a romák integrálására, és gyakran a roma vezetőkön is múlt egy program sikeressége. Ha egy ilyen program sikertelen, fennáll a veszély, hogy a társadalom azt gondolja, felesleges pénzt áldozni erre a célra - magyarázta.
Tessely Zoltán, a bizottság fideszes alelnökének felvetésére Lázár János megerősítette: a kötelező kvótarendszer megvalósíthatatlan és elfogadhatatlan.

Az ÁSZ szerint indokolt volt a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakítása
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései alátámasztják, hogy indokolt volt a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakítása, emellett arra is rávilágítottak, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést - összegezte az ÁSZ az uniós források felhasználásának, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézmények ellenőrzésének tapasztalatait. Az ÁSZ a tájékoztatót eljuttatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának.
A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések alapján az uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, a források kifizetésének elhúzódása - áll az összegzésben.
Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, miszerint a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá vált a források "elnyerése", az uniós forrásokat pedig nem befektetésként kezelték.
Az ÁSZ szerint a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése gyakran eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.
A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették előre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.
Kitérnek arra: 2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze.
Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti ellenőrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Emiatt nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.
Az ÁSZ 2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenőrzése során arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.
Az ÁSZ az idén szeptember elején közzétett tanulmányában rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött.
Az ÁSZ elemzése rávilágított: 2007 és 2013 között a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos - mintegy 16 százalékos - támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.