Belföld
Lázár János: Elégtételt a keleti megyéknek
Magyarország a tervek szerint minden befogadóállomást mielőbb bezár
A tárcavezető ünnepi beszédében elmondta: 2010 óta az Orbán-kormány - elődeivel ellentétben - nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekint. Közölte, néhány héten belül megszületik a döntés arról, hogy Békéscsabát és Kecskemétet négysávos autóút kösse össze, és a tervek szerint még idén megkezdenék a beruházást.
"Ezzel Békés megye legalább az M5-ös autópályához tudna csatlakozni" - mondta.
A miniszter arról is beszélt: Magyarország a tervek szerint minden befogadóállomást mihamarabb bezár, tekintettel arra, hogy a politikai menekülteken és üldözötteken kívül nem akar befogadni senkit. Elmondta, mintegy 500 migráns elhelyezését kell megoldani, emiatt felesleges ennyi befogadóállomást fenntartani. Megjegyezte azt is, hogy politikai menekültek és üldözöttek "nagyon alacsony számban jönnek Magyarországra". A miniszter megerősítette Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábbi szavait, miszerint amint a Belügyminisztérium úgy ítéli meg, bezárják az állomásokat. Hozzátette: az ország nyugati pontján őrzési pontokat alakítanak ki.
"Pintér Sándor belügyminiszter értékeli a helyzetet és meghozza a döntést" - mondta Lázár János.
A miniszter szerint a gyulai városvezetés számos alkalommal tudta bizonyítani, hogy érdemes a kormány támogatására, ezt példázza a gyulai húsipar megmentése és az Almásy-kastély felújítása.
"Ma Gyula nagyon fontos centruma az országnak, jó példa és bizonyíték arra, hogy az ország keleti részén is lehet sikereket elérni, lehet polgári életminőséget létrehozni" - fogalmazott.
Kijelentette: annak idején az ország 150 évig szenvedett attól, hogy az iszlám uralkodott itt, "nem vágyunk újabb 150 évre". Megjegyezte, az első világháború után lett az "ország közepéből" Békés határmegye, és a határvédelem fontosságát "az elmúlt egy évben is láthattuk". Utalt arra is: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Gyulán tette le több száz katona és honvédtiszt a fegyvert, "a haza ügyének tehát számos pontja köthető ide".
Lázár János reményét fejezte ki, hogy a rekonstruált Almásy-kastély nosztalgiát teremt a "fényes" 18. század iránt az emberekben. Arról is szólt, hogy a kastélyt az ötvenes években államosították, és azokról az évekről, amelyek a múlt eltörléséről szóltak, kiderült, zsákutcát jelentenek.
Felidézte, hogy az Almásy-Wenckheim családok egykoron fontos karitatív szerepet játszottak a megye életében, szociális intézményeket alapítottak. Felhívta az "újgazdagok" figyelmét arra, hogy "bőségesen tanulhatnak" e családoktól.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány a gyulai vár felújításához adott támogatást a városnak, a második pedig az Almásy-kastély rekonstrukcióját támogatta. Ígéretet tett arra, hogy tolmácsolja Orbán Viktornak a gyulai városvezetés további fejlesztésről szóló terveit.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester köszöntőjében elmondta: a városnak további nagyszabású tervei vannak, szeretnék megvalósítani a vár körül az úgynevezett Szigeterőd-projektet, amelyhez kormányzati támogatást várnak.
Közölte, az elmúlt öt évben 28 milliárd forintos beruházás valósult meg a fürdővárosban a kormány segítségével. Megemlítette a Gyulahús Kft. megalakulását és a Várfürdő fejlesztését, hozzátéve: ezek bizonyíthatóan "minimum önfenntartóak, de inkább nyereséget hoznak, és a beruházások az átadásuk után is sikertörténetek".
Görgényi Ernő az Almásy-kastély felújításáról szólva elmondta: magyarországi viszonylatban páratlan turisztikai attrakció jött létre, különleges, élményközpontú intézményt szerettek volna kialakítani, ami további lendületet adhat a 2012 óta folyamatosan növekvő turizmusnak.
Megjegyezte: a mintegy két évig tartó beruházásra három ütemben összesen 2,4 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a város, és azzal 23 új munkahelyet teremtettek.
Kovács József (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő azt mondta: a kastély "tükre a városnak és a megyének is", és reméli, a jövőben fontos kulturális központtá válik.