Belföld

Lakott területeken kívülre vinné a kormány a befogadó táborokat+VIDEÓ

Uniós megállapodás húszezer menekült betelepítésére

A Belügyminisztérium közölte: a kormány célja, hogy lakott területeken kívül helyezzék el az országba érkező bevándorlókat. A személyi és a vagyonbiztonságot is érintették a felvetett problémák azon a konzultáción, amelyet a migrációval kapcsolatban tartottak Csongrád megye polgármestereinek csütörtökön Szegeden. Luxembourgi informális tanácskozásukon az EU-országok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy húszezer olyan menekültet betelepítenek az unió területére, akiknek a menedékkérelmét az ENSZ korábban már jogosnak ismerte el - közölte csütörtökön Luxembourgban Thomas de Maiziere német, valamint Bernhard Cazneuve francia belügyminiszter.

A belügyi tárca közleménye hangsúlyozta: "az illegális bevándorlók elhelyezésével kapcsolatban a különböző ellenzéki pártok riogatnak, rémhírt terjesztenek". A minisztérium szerint a kormány álláspontja egyértelmű: a kabinet célja az eddigi, lakott területeken lévő táborok kiköltöztetése, ezért a biztonsági határzár elkészültéig ideiglenes elhelyezést biztosít lakott területen kívül.

Uniós megállapodás húszezer menekült betelepítésére
Luxembourgi informális tanácskozásukon az EU-országok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy húszezer olyan menekültet betelepítenek az unió területére, akiknek a menedékkérelmét az ENSZ korábban már jogosnak ismerte el - közölte csütörtökön Luxembourgban Thomas de Maiziere német, valamint Bernhard Cazneuve francia belügyminiszter. Ami az Olaszországba, illetve Görögországba már eljutott menekültek ügyét illeti, erről még tovább folynak az egyeztetések - tette hozzá de Maiziere.  Korábbi tervek szerint negyvenezer ilyen menekültet vennének át a két említett országtól a többiek, de az erre nézve kidolgozott kvótajavaslattal többen nem értenek egyet - tette hozzá a német belügyminiszter.
Az Európai Bizottság tavasszal olyan javaslatot dolgozott ki, amely előirányozta egyfelől húszezer elismert menekült - főleg  a lakóhelyükről polgárháború miatt kényszerűen távozó szíriaiak és eritreaiak - betelepítését az unióba. Ezeknek az embereknek a befogadását az EU-országok meghatározott kvóta szerint vállalnák. Ez ügyben született most ezek szerint nem hivatalos megállapodás a miniszterek között. 
A másik európai bizottsági javaslat azzal volt kapcsolatos, hogy a tavasszal rendelkezésre álló statisztikai adatok fényében Brüsszel úgy látta, Olaszországra és Görögországra aránytalanul nagy migrációs nyomás nehezedik. Az uniós javaslattevő testület ezért azt indítványozta, hogy hasonló kvóta szerint ettől a két EU-tagállamtól a többi 26 vállalja át 40 ezer ember befogadását, vagyis ennyi menekültet költöztessenek át Itáliából, illetve Görögországból más tagországokba.  
Időközben azonban uniós szinten is teret nyert az a magyar érvelés, miszerint az utóbbi időben a balkáni útvonalon nagyon megnőtt az érkező illegális bevándorlók száma, tehát Magyarország is kirívóan nagy migrációs nyomás alá került. Az ezt tanúsító újabb adatok nyilvánvalóan azt indokolják, hogy az Európai Bizottság eredeti kvótajavaslata erőteljes módosításra szorul.
Thomas de Maiziere közölte: Németország a 40 ezer átköltöztetendő közül 9 ezer fő befogadását vállalja. Ez valamivel több, mint az Európai Bizottság kvóta szerinti javaslata, ami 8763 főre vonatkozott.
A brüsszeli bizottság a kvótát úgy alakította ki, hogy negyven százalékos súllyal vette figyelembe a tagország lélekszámát, szintén negyven százalékos súllyal a GDP-jét, tíz százalékos súllyal azt, hogy 2010 óta a tagállam népességarányosan hány menekültet fogadott be, valamint szintén tíz százalékos súllyal azt, hogy a tagállamban mekkora a munkanélküliségi ráta. Az első két tényező értelemszerűen a kvótát növelő, az utóbbi kettő a kvótát csökkentő szempont. 

Mikl-Leitner: Nagyon jó az együttműködés Magyarországgal
Nagyon jó az együttműködés Ausztria és Magyarország között a menekültügy terén - mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter csütörtökön Luxemburgban, az uniós tagországok belügyminisztereinek tanácskozásán, ahol a menekültek "pontosan meghatározott és igazságos kvóta alapján történő" elosztása mellett szállt síkra.
Mikl-Leitner azt mondta, a kvóta kérdésében megvárják az európai szintű tanácskozások befejezését, mindenesetre a megoldás érdekében szoros együttműködésre van szükség a szomszédos országok között.
"Ebből kiindulva lépett szövetségre néhány hete Ausztria és Magyarország, s ennek kapcsán elsősorban a magyar-szerb határ biztonságáról van szó. Ez azért olyan fontos, mert a legtöbb embert Szerbián és Magyarországon keresztül csempészik át" - magyarázta a tárcavezető.
A miniszter úgy értékelte, hogy a Magyarországgal kapcsolatos feszültség "időközben enyhült". Az APA osztrák hírügynökség szerint a miniszter kijelentette: "elsősorban az a magyar fenyegetés, hogy felfüggesztik a menekülteknek a dublini rendelet alapján történő visszafogadását, néhány órán belül megoldódott. Az intézkedést visszavonták".
A dublini rendelet azt mondja ki, hogy a menekültkérelmeket abban az EU-országban kell elbírálni, ahol a migráns először az EU területére lépett, és a többi tagországból ebbe az elbírálásra kötelezett országba vissza kell küldeni a migránsokat.
Ezen kívül Mikl-Leitner emlékeztetett arra, hogy az osztrák belügyminisztérium csütörtökön közölte, kétoldalú megállapodás alapján Szlovákiában helyeznek el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó migránst.

Polgármesteri konzultáció

A személyi és a vagyonbiztonságot is érintették a felvetett problémák azon a konzultáción, amelyet a migrációval kapcsolatban tartottak Csongrád megye polgármestereinek csütörtökön Szegeden.
A megyei kormányhivatal által szervezett megbeszélésen 43 település képviseltette magát. A konzultáción a résztvevők előadást hallhattak a helyzetről a rendőrség és a bevándorlási hivatal részéről. 
Lukács János megyei rendőrfőkapitány elmondta: az illegális bevándorlással együtt az embercsempészet mértéke is megnövekedett. Azt azonban mindenkinek tudnia kell - fogalmazott -, hogy az ítélkezésben a közelmúltban lezajlott egyeztetés után az embercsempészés miatt az ügyészség indítványára a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szab ki.
A megbeszélésen Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere elmondta: az önkormányzatok a megyében - pártállástól függetlenül - közbiztonsági egyeztető fórumot működtetnek. A polgárőrök, a mezőőrök, a gazdaegyesületek helytállnak, és igyekeznek a hangulatot is kezelni - tette hozzá. 
A polgármester elismerően szólt a civil szervezetekről is, amelyek részvételével a humanitárius segítségnyújtás megvalósul, valamint arról, hogy a lakosság is igyekszik az adott élethelyzetekben támogatást nyújtani. A rendőrség tanyaprogramját is nélkülözhetetlennek nevezte, hiszen a migráció főleg ennek a térségnek a lakosságát érinti. 
Hangsúlyozta: ennek ellenére több dologra is szükségük van. További támogatást szeretnének igényelni a szeméthelyzet kezelésére, emellett szükségük van tűzoltóautókra, -eszközökre, mert a nyári időszakban az erdőket járó határsértők miatt fokozott a tűzveszély. A civil szervezetek lassan kifogynak a saját forrásokból, így némi működési támogatást igényelnének - mondta.
Hozzátette: hamarosan a polgármesterek együttesen fordulnak a kormányhoz, kérve, hogy az mezőgazdasági kárenyhítési rendszert dolgozzon ki.
Juhász Tünde kormánymegbízott a jelenlevőknek azt mondta, a konzultáción elhangzott problémákat a kormányhivatal összegzi és megküldi a kormányzatnak. 

Több mint ezren jöttek szerdán

Jászai Linda, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, a legnagyobb csoportot délben, Ásotthalomnál fogták el a rendőrök, ott hetvenheten - pakisztáni, afgán, szír, bosnyák állampolgárok - lépték át illegálisan a zöldhatárt.

A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség. Országszerte tiltott határátlépés miatt szerdán összesen 1091 embert fogtak el a rendőrök, nyolc esetben közokirat-hamisítás, egy gyanúsított ellen embercsempészet miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Objektum doboz