Az év végéig tizennégyezer folyóméternyi kárpótlási iratanyag kerül át az Igazságügyi Hivataltól a Veritas Történetkutató Intézethez. Marinovich Endre tudományos főigazgató-helyettes reméli, hogy egy év alatt sikerül rendszerezni és megfelelőn elhelyezni a digitalizálásra is váró, felbecsülhetetlen forrásértékű dokumentumokat.
Egy másik tárhely: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Fotó: Hegedüs Róbert)
Megkezdődött az átadás-átvételi procedúra előkészítése a kárpótlási iratokról, amelyek – a szükséges parlamenti és kormányzati döntések nyomán – az Igazságügyi Hivataltól (IH) a Veritas Történetkutató Intézethez kerülnek – értesültünk. Ismert, az Országgyűlés október 6-án szavazta meg a törvénymódosítást, amellyel az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritast. Ez alapozta meg, hogy a mintegy tizennégyezer folyóméternyi, jórészt másolatokból álló állomány, amely jelenleg egy Fehérvári úti ipartelepen van, megfelelőbb helyszínre kerüljön, s ami a legfontosabb, kutathatóvá váljon.
Marinovich Endre, a Veritas tudományos főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, a felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot jelentő dokumentumokat rendben találták. Az intézet munkatársai még az év elején „bukkantak rájuk”, a Miniszterelnökség pedig felkarolta a szaklevéltár kialakításához szükséges terveket. Lefolytatták a szükséges eljárásokat, tárcaközi egyeztetéseket, és ezek nyomán született meg a parlamenti döntésen túlmenően az átadás-átvétel határidejét december 31-i időpontban meghatározó kormányhatározat.
Az iratok az 1944-től egészen az 1960-as évek elejéig, azaz a magánföldek termelőszövetkezetbe való beolvasztásának lezárultáig szenvedett nem vagyoni és vagyoni károkat, illetve azok állami kompenzációját érintik, a korábbi kárpótlási hivatal működése nyomán megyei bontásban rendszerezve. Bármely dokumentum kikérése a hivataltól eddig is lehetséges volt, ám csak rendkívül körülményes és bonyolult eljárás keretében. Ezért is indokolt a korszerű elhelyezést biztosítani. Marinovich megjegyezte, a kárpótlási folyamat következményei még nem zárultak le, a hivatal továbbra is évi csaknem hatezer iratot ad ki ilyen ügyekkel kapcsolatban.
Ami az új szaklevéltár kialakításának gyakorlati részleteit illeti: először a tulajdoni viszonyokat kell rendezni, hiszen az iratok tárolására használt, százhatvanegy ötemeletes, oszlopos, két oldalról pakolható polcból és egyéb kiegészítőkből álló rendszer az Igazságügyi Hivatalé, de a háromezer-ötszáz négyzetméteres raktár csupán bérlemény. Innen egyébként mindenképp el kell szállítani az anyagot. A megfelelő helyszínről a Miniszterelnökségnek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kötelessége gondoskodni, a Veritas várja a lehetséges megoldási javaslatokat – tudatta Marinovich, hozzátéve, reményeik szerint egy év alatt sikerül majd rendszerezni és megfelelően elhelyezni a digitalizálásra is váró iratanyagot. Mindehhez természetesen az intézetnek jövőre többletforrásokat kell biztosítani, ismerte el. Az IH munkatársai azonban, akik jelenleg a dokumentációt kezelik, ajánlatot kapnak a továbbfoglalkoztatásra.
„A Veritas említése azonnal politikai jellegű asszociációkat kelt” – reagált a főigazgató-helyettes arra, hogy a változások nyomán például az Együtt tiltakozott, de az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség részéről is aggályosnak tartják a lépést. Leszögezte, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat természetesen maximálisan betartják. Az iratanyag feldolgozása révén szerinte titkok ugyan nem, ám érdekes információk napvilágra kerülhetnek, illetve fontos összefüggéseket lehet majd feltárni.
