Belföld
Kúria: lehet népszavazást tartani a betelepítési kvótákról
A parlamentnek harminc napja van a referendum időpontjának kitűzésére+VIDEÓ
Fidesz: A népszavazás megállíthatja Brüsszelt
A magyar emberek a népszavazással megállíthatják Brüsszelt és nemet mondhatnak a kényszerbetelepítésre - reagálta a Fidesz-frakció kedden a Kúria döntésére.
A Fidesz-frakció szerint a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni. "Meg kell védenünk Brüsszeltől Magyarország függetlenségét és nemet kell mondanunk a kényszerbetelepítésre" - hangsúlyozták.
Az ellenzék minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy sikeres és eredményes legyen a népszavazás, amivel Brüsszel megrendelését teljesíti - írta a kormánypárt. "Ők már a Gyurcsány-kormány idején is bevándorlókat akartak tömegesen betelepíteni, ezért nem támogatták a határok védelmét sem az elmúlt hónapokban" - teszi hozzá a közlemény.
A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához magánszemélyektől, illetve politikai párttól.
A bíróság a jogorvoslati kérelmeket egységes eljárásban bírálta el és kedden meghozott végzésében helybenhagyta az NVB határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.
A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.
A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.
A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.
A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés "a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához", így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.
A Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam - szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe.
A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.
Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.
A Kúria álláspontja alapján a "betelepítés" kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.
A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A bíróság szerint az "Európai Unió" kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom, a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.
A magyar, illetve a nemzetközi jog a "betelepítés" kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából "betelepítés" kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt "betelepítés" kifejezés nem kifogásolható - írta a bíróság.
A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések. A Kúria határozata jogerős.
Az Országgyűlés dönt a népszavazásról
A népszavazási kérdés
A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a Házban, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben.
Az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani. Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására.
Az Ab ebben az eljárásban csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja. Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani.
Ősszel lehet a referendum
Így reagalták a pártok
Tóbiás: a kormány kérdése saját hatalmának bebetonozásáról szól
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a kormány népszavazási kérdése nem a menekültekről, hanem saját politikai és gazdasági hatalmának bebetonozásáról szól.
Tóbiás József kedden Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, a szocialista párt szerdán a megyei elnökökkel kibővített országos elnökségi ülésen alakítja ki stratégiáját a népszavazásokról.
Az ellenzéki népszavazási kezdeményezések jó úton haladnak, indokolt azokat a kormány kezdeményezésével együtt kezelni, azaz ugyanazon a napon kellene megtartani a voksolást mind a három kérdésről - jelentette ki az ellenzéki politikus.
A KDNP üdvözli a Kúria döntését
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli a Kúria döntését, amely elutasítva a kifogásokat zöld utat engedélyezett a betelepítési kvótáról szóló népszavazásnak.
A kisebbik kormánypárt közleményében kiemelte: a bevándorlás olyan méreteket öltött az elmúlt időszakban, ami, ha ellenőrizetlenül és korlátok nélkül történik, "átalakítja kultúránkat, megváltoztatja azt az Európát, amelyért felelősek vagyunk, és aminek szellemi javait őriznünk kell."
Hangsúlyozták, rendkívül fontos, hogy ebben a Magyarország hosszú távú jövőjét befolyásoló kérdésben megismerjék a magyar lakosok véleményét.
A KDNP álláspontja világos: nem engedhető meg, hogy külső, brüsszeli nyomásra migránsok szervezett letelepítésére kerüljön sor Magyarországon - írták, hozzátéve: azt vallják, minden nép maga dönthesse el, akarja-e nagy létszámú, alkalmazkodni nem tudó és akaró csoportok betelepítését az országába. Ennek végleges tisztázására lesz megfelelő eszköz és üzenet a népszavazás - rögzítették.
Jobbik: Az alaptörvényben kell elutasítani a kvótákat
A Jobbik szerint referendum helyett az alaptörvényben kell rögzíteni a kötelező betelepítési kvóták elutasítását.
Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke azzal érvelt keddi közleményében a törvénymódosítás mellett, hogy az nem kerül milliárdokba, kiküszöböli az érvénytelenségi vagy eredménytelenségi feltételt és a legmagasabb jogi szinten garantálná a betelepítés elutasítását. Hozzátette, hogy pártja biztosítaná a kétharmados többséget egy ilyen előterjesztéshez.
A jobbikos politikus kitért arra is, hogy a népszavazást - korábbi kezdeményezésük nyomán - már meg lehetett volna tartani, most viszont fennáll a veszélye annak, hogy az unió még a hazai népszavazási folyamat vége előtt döntést hoz a kvótákról.
A Magyar Liberális Párt az Alkotmánybírósághoz fordul, miután a Kúria jóváhagyta a népszavazást a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A párt arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy védje meg a népszavazás intézményét, és ne engedje, hogy az idegengyűlölet tovább mélyüljön.
Az Együtt elnöke törvényellenesnek tartja a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését és a népszavazás bojkottjára buzdít. Szigetvári Viktor közleményében szégyenletesnek nevezte, hogy a Kúria kimondta: lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Szerinte az is felháborító, hogy a testület létezőként kezelte a migránsok elosztását. Az Együtt elnöke a hatályos jogszabályokkal és a magyar joggyakorlattal ellentétesnek tartja, hogy nemzetközi szerződést érintő, "nem egyértelmű" kérdésben írjanak ki népszavazást.
PM: A kérdés igenis érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit
Jávor Benedek tudomásul veszi a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését, ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit.
A PM színeiben politizáló EP-képviselő szerint a bel- és igazságügyi kérdéseket - köztük a bevándorlást - az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben kell szabályozni. Értékelése szerint a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát.
Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, hogy a betelepítés nem jogi fogalom, így a népszavazási kérdés nem egyértelmű.
Jávor Benedek megjegyezte: bízik abban, hogy a Kúria koherens marad a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően akkor is, amikor pártja paksi atomerőművel kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell dönteni.
A Demokratikus Koalíció (DK) "Európa-ellenesnek" tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az ellenzéki párt - az Együtthöz hasonlóan - bojkottálni fogja a népszavazást és arra kéri a választókat, hogy ne menjenek el voksolni. A párt szóvivője azt mondta, hogy "Orbán Viktor népszavazási kérdése" egy hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem Európai Uniós tagságunk felmondásáról szól. A hazug referendum azt akarja elhitetni, hogy létezik ingyen ebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól - fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út márpedig nem létezik.