Kövér László: Szolidárisnak kell lenni azokkal, akik veszélyben érzik magukat

A XIX. nemzetközi NATO-konferencia résztvevői az Országház Delegációs termében - MTI Fotó: Illyés Tibor

Kövér László a NATO 2015: védelmi és biztonsági adaptáció címmel pénteken a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián utalva az előző évi tanácskozásra kiemelte: napjainkban is szolidárisnak kell lenni azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat. Legyen szó akár a Baltikum, Lengyelország, és más szövetségesek katonai fenyegetettségéről, vagy a terrorizmus és radikalizmus térnyeréséről a tőlünk távolabb eső régiókban - fejtette ki Kövér László. 
Ez utóbbi veszélyek fenyegetik a déli és közép-kelet-európai szövetségeseket, - közöttük hazánkat is - amelyek számára rendkívüli kihívást jelent a nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlennek látszó menekültáradat. 
Az Országgyűlés elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy hatékony fellépés csak a probléma forrásának kezelésével lehetséges: ezért Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell abban, hogy helyreálljon az államok működőképessége. 
Csak ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak - jelentette ki Kövér László.
Rámutatott: a migrációs válság kezelése ugyan nem NATO-feladat, azonban a partnerségi kapcsolatok és eszközök révén a szövetségnek is támogatnia kell az említett térségek stabilitását. Jelen pillanatban ugyan nem látnak a NATO-ra háruló katonai feladatot, ugyanakkor a szövetség déli szárnyán jelentkező fenyegetések és kihívások elleni fellépéssel, a partnerországok biztonsági és védelmi képességeinek fejlesztésén keresztül a szövetség is hozzájárulhat a probléma forrásának kezeléséhez - jegyezte meg.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a gazdasági ellehetetlenülés, az állami struktúráiban megrendült közel-keleti és észak-afrikai államok kedvezőtlen gazdasági, politikai és demográfiai helyzete az Európára nehezedő migrációs nyomás növekedésén felül a terrorfenyegetettség erősödését és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet előretörését segítik. 

Magyarország kezdettől fogva elkötelezett támogatója Montenegró NATO-tagsági törekvéseinek, NATO csatlakozása egyszerre erősítheti a szövetség biztonságát és a nyugat-balkáni térség stabilitását, valamint ösztönzően hathat a többi tagságra aspiráló ország integrációs törekvéseire. Kövér László szólt arról is: a szövetség az elmúlt néhány évben egy egyre dinamikusabban változó biztonsági környezetben tevékenykedik, és bár korábban a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott el a hangsúly, a NATO által biztosított kollektív védelem az elmúlt év során újra kiemelt jelentőségre tett szert.

Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntőjében megerősítette, Magyarország 2022-ig szeretné megduplázni védelmi költségvetését annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a Magyar Honvédséget.
A tárcavezető úgy fogalmazott, az elmúlt időszak próbatételei még inkább abba az irányba hatnak, hogy a NATO valódi értékközösségé váljon a meglévő katonai és érdekszövetség mellett.
Simicskó István szerint a párizsi merényletek is bebizonyították, hogy reális belső biztonsági kockázatokkal jár a tömeges bevándorlás. Kiemelte, Magyarország a védelmi kiadások növelésével is támogatja a NATO terrorizmus ellen tett lépéseit, emellett a világ több válságövezetében, összesen mintegy ezer katona jelenlétével is kifejezi a nemzetközi szövetség iránt érzett szolidaritását.

A konferencia részvevőit utolsóként köszöntő Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár aláhúzta, a franciaországi merényletek is bebizonyították, hogy a NATO-nak folyamatosan változnia kell, ha meg akarja védeni állampolgárait, a szervezet jövő évi pénzügyi tervei pedig azt mutatják, hogy a szövetség rugalmas és kész szembenézni a valós kihívásokkal.
Az államtitkár emellett emlékeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előző heti, magyarországi látogatására, amelyen a szervezet vezetője elismerte Magyarország hozzájárulását a szövetség céljainak teljesítéséhez, ugyanakkor rámutatott olyan területekre is, ahol a szervezetnek többet kell tennie.