Belföld
Kövér László: Az emberi méltóságot csak a keresztény értékeken alapuló társadalom garantálja
A házelnök fogadta a szejm elnökét
Erősíteni kell a két ország és a visegrádi négyek másik két parlamentjének együttműködését, és ebbe további államokat kell bevonni - hangsúlyozta a lengyel partnerével folytatott csütörtöki tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatón Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A házelnök kiemelte: a két állam számíthat egymásra és a két másik visegrádi partnerre azokban az egyre nyíltabban folyó vitában, hogy "milyen úton kell továbbvinni az Európai Uniót".
Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke azt emelte ki: az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatok történetében "sosem volt olyan komoly tényező, amely a barikád másik oldalára állított volna bennünket".
Kövér László április közepén adott interjút a legnagyobb példányszámú lengyel társadalmi-politikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy a nyugat-lengyelországi Poznanban részt vett a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén.
A kereszténységnek a mai magyar társadalom életében betöltött szerepét értékelve, az Országgyűlés elnöke Antall József rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnököt idézve, elmondta: a keresztény kultúrájú Európában még az ateisták is valójában keresztények, hiszen a nyugati civilizáció értékrendje kihat mindnyájunk gondolkodására, nyelvezetére és magatartására.
Az uniós szinten az Európai Néppárt, és ennek tagjaként a Fidesz is éppen "az ilyen civilizációs szabályok megőrzéséért szállnak síkra", és a családon alapuló társadalom mellett állnak ki. "Az emberi méltóságot csak az ilyen társadalom garantálja" - szögezte le Kövér, hozzátéve, hogy az európai törésvonal túloldalán a korlátlan személyes szabadságot valló tömörülések állnak.
"Soha nem adhatjuk fel küzdelmünket a szabadságért
A szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt Kövér László házelnök csütörtökön Budapesten, az 1956-os poznani "fekete csütörtökön" lelőtt legfiatalabb résztvevője, Romek Strzalkowski emléktáblájának avatásán.
Az emléktáblát Mansfeld Péternek, a magyarországi forradalom és szabadságharc utáni megtorlás legfiatalabb áldozatának egykori iskolája falán helyezték el. Romek Strzalkowski és Mansfeld Péter emléke megerősít bennünket abban, hogy a szabadságért vívott küzdelmünket soha ne adjuk fel, lengyelek és magyarok egymást soha cserben ne hagyjuk - mondta az Országgyűlés elnöke.
Marek Tadeusz Kuchcinski kiemelte: a hat évtizede történtek egyetemes értékekre is rámutattak, köztük arra, hogy érték a szabadság és minden, ami hozzá tartozik.
A keresztény, illetve a konzervatív értékektől eltérő szemlélet terjesztésében jelentős szerepet tölt be a nehezen szabályozható, ugyanakkor a nemzetközi tőke és a nagy cégek által ellenőrzött internet és média - fejtette ki Kövér, a demokráciát veszélyeztető "halálos fenyegetésnek", és a szemünk láttára alakuló "új totalitarizmusnak" nevezve ezt a jelenséget.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte az oktatás szerepét az értékközpontú társadalom megőrzésében. "Nem véletlen, hogy a legélesebb magyarországi vita jelenleg éppen az oktatás formájáról zajlik" - jegyezte meg.
Nemzedéklázadásként értelmezte a Jobbik növekvő támogatottságát a fiatalok körében, ugyanakkor aláhúzta, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok közül "semelyik sem tett annyit a fiatalokért, az ő fejlődési esélyeikért és a méltó életük lehetőségéért", mint a jelenlegi kabinet.
Arra az ellenvetésre reagálva, hogy nem minden fiatal magyar értene egyet ezzel a véleménnyel, Kövér elmondta: "az értékelések különféle lennének, de ez a demokrácia lényege". Rámutatott a magyar fiataloknak az uniós viszonylatban alacsony munkanélküliségére, valamint a közép-európai viszonylatban alacsonynak minősíthető magyar kivándorlási tendenciára.
Az európai migrációs válságra vonatkozó kérdésekre válaszolva, az Országgyűlés elnöke azt mondta: "nem akarunk semmiféle rákényszerített, kötelező kvótarendszert". Hangsúlyozta: a menekültek befogadása minden uniós tagállam szuverén döntése kell, hogy legyen. "Más kérdés azonban az, hogy Magyarországon sok közel-keleti keresztény kér menedéket" - tette hozzá, emlékeztetve: a kormány több mint ezer ilyen menekültet fogadott be, "anélkül, hogy ezzel különösen dicsekedne". Amint megjegyezte, a befogadottak közül kevesen akarnak Magyarországon maradni, "menedéket keresnek, de a háború befejezésével hazatérnének".