Kósa Lajos: A magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse

A képviselők döntöttek arról, hogy az offshore-ellenes fellépéshez szükséges intézkedésekről szóló vitanapot időkeretben folytatják le. Az MSZP kivételével minden frakció kérte időkerete megduplázását.
Hozzájárultak a házszabálytól eltéréshez is annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság június 1-jéig nyújthassa be összegző jelentését és az összegző módosító javaslatot.
A Ház ezt követően elfogadta a napirendjét azzal, hogy az olimpiapályázatról szóló törvényjavaslat vitáját nem szerdán, hanem kedden tartják.Megszűnt a közbizalom a jegybank elnökének személyével szemben - jelentette ki - és a jegybankelnök lemondását követelte. Szerinte az ügy az ország megítélését és pénzügyi rendszerének stabilitását is gyengíti. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára megismételte: az MNB vagyona az elmúlt időszakban nőtt és nem csökkent. A gazdaság már stabil lábakon áll, nő a munkahelyek száma, csökken az infláció - hangsúlyozta, majd sorolta az egykori szocialista kormányok visszás ügyeit, de jelenlegi ellentmondásos kezdeményezéseiket is. A többi közt kijelentette:  amit a vasárnapi nyitva tartással művelnek, az minden képzeletet felülmúl. 

Fidesz: Tóbiás szánalmas kampányt folytat az MSZP-elnöki székért
A Fidesz szerint Tóbiás József szánalmas politikai kampányt folytat az MSZP elnöki székéért, ami "kicsúszhat alóla".
Az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, szerinte nem blöff, hogy Matolcsy György jegybankelnök el akarta titkolni, mire költenek 260 milliárd forint közpénzt.
A Fidesz-frakció reagálásában úgy fogalmazott: Tóbiás József másokat vádol, miközben ő "az összes szocialista korrupciós botrányhoz falaz".
A Fidesz még mindig várja a választ, hogy a pártelnök mit tud a szocialistáknak juttatott Alstom-kenőpénzekről és arról, "milyen pénzeket rejtegetett titkos külföldi bankszámlákon az MSZP alelnöke, az MSZP pénztárnoka és az MSZP bankára".
A kormánypárt szerint a baloldal azért támadja a Magyar Nemzeti Bankot, mert az sikeres, nyereséges és a nemzeti érdekeket képviseli. "A Simor András vezette korrupt, törvénytelenül működő és veszteséges jegybankot eszük ágában sem volt soha bírálni" - zárták közleményüket.

    
LMP: A kormány szakadékba löki a magyar gazdaságot 
Schmuck Erzsébet (LMP) kijelentette: Magyarország sereghajtóvá vált a GDP-növekedési adatával az unióban, emiatt zsákutcának nevezte a kormány gazdaságpolitikáját. Szerinte a kabinet a multik összeszerelő üzemévé teszi az országot, ezért verte szét a munkavállalói jogokat és tartja tudatosan alacsonyan a béreket.
Mindezek miatt az ország nem tud saját lábára állni - értékelte, bírálva az autóipar túlsúlyát. A Fidesz teljesen függővé tette az ország gazdaságát. Ha ez nem változik, a kormány szakadékba löki az országot - jelentette ki.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint nem a magyar gazdaság van zsákutcában, hanem az az LMP, amely nem a valós gazdasági adatokról számol be, hanem politikai indulatból állít valótlanságokat. Mindezt akkor teszi, amikor a magyar gazdaságpolitikája a legnagyobb sikerét érte el a Fitch Ratings felminősítése által - fűzte hozzá.
Úgy gondolta: a döntés feljogosítja az országot arra, hogy az unió átlagát meghaladó gazdasági növekedéssel számoljon. Rámutatott: növekszik a foglalkoztatottság, a reáljövedelmek, mindezek alapján egy negyedéves adatból nem lehet hosszú távú következtetést levonni - mondta. 

KDNP: A baloldal az embereket megkerülve segítené a kényszerbetelepítést 
Hollik István (KDNP) szerint a bevándorláspárti baloldal újabb és újabb terveket eszel ki, hogy az embereket megkerülve segítse a kényszerletelepítést.  Az általa zsarolásnak minősített európai bizottsági (EB) javaslat után rámutatott arra a német és portugál baloldali politikus által tett javaslatra, amelynek értemében az EB a bevándorlók befogadására nyitott önkormányzatokkal állapodna meg.  
Arra szólította fel Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét és az MSZP-t: árulja el, hogyan viszonyul a migránskérdéshez.  
Dömötör Csaba úgy felelt: nem véletlen, hogy a baloldali önkormányzatoknál próbálkozik Brüsszel, hiszen akik szerint a bevándorlás jó lehetőség, azok Szegeden vagy Zuglóban is jó ajtón kopogtatnak. 
Mint mondta, korábban két parlamentben ülő baloldali párt is gyűjtött aláírást a betelepítési kvóta mellett, ugyanakkor beszédesnek ítélte, hogy több mint ezer önkormányzat hozott határozatot a betelepítés ellen. 
    
Fidesz: A magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse
Kósa Lajos (Fidesz) a "kényszerbetelepítés soros problémáiról" beszélve szólt Clinton volt amerikai elnök kijelentéseiről. Rámutatott: a demokrata pártban és kampánystábjában és finanszírozásában számos olyan erő képviselteti magát, amelynek koncepciója, hogy az európai országoknak nagyszámú illegális migránst kellene befogadnia. 
"A magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse" - jelentette ki, hangsúlyozva: a magyar szabadság '48-ban és '56-ban gyökerezik. Rámutatott: az Egyesült Államok számára 1956-ban a szuezi válság megoldása fontosabb volt, a magyar ügyet magára hagyta.  
Szólt még az USA déli határán lévő kerítésről, amelyet fegyverekkel védenek. 
Dömötör Csaba válaszában azt mondta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ne lehessen megkerülni a nemzeti parlamenteket, ezért döntött a kényszerletelepítés elleni népszavazás mellett. Bár a magyar baloldal több kísérletet tett annak megtorpedózására, az államfő remélhetőleg mihamarabb kiírja a népszavazást - fűzte hozzá.
Korábban is népszavazáson döntöttek az emberek ehhez hasonló ügyekben, akár a NATO- vagy az uniós csatlakozásunkról - mutatott rá. . 

Jobbik: miért nincs a Ház előtt a terrorellenes törvénycsomag? 
Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt kifogásolta, hogy bár az összes ellenzéki frakció kritikájával, példátlan konszenzussal született a Belügyminisztérium (MB) terrorellenes törvénycsomagjáról, azt még sincs napirenden. Ennek okát ő abban látta: hatalmi harc kezdődött az új intézmény, hatóság felügyeletéről, amellyel szerinte a kormányoldal ismét leleplezte magát, nem az ország biztonsága a fontos, hanem a saját hatalmi arroganciájukból fakadó lépések. 
Kontrát Károly, a BM államtitkára közölte: a javaslat a törvényalkotási bizottság tárgyalására vár, ezt követően kerül sor a második körös vitájára a Ház előtt. Az államtitkár olyan technikai módosításokat tartott még elképzelhetőnek, amelyek még inkább a biztonságot szolgálják, olyanról nem tud, amely meghiúsítaná a csomag elfogadását. A hatalmi harccal kapcsolatos megállapításokat minden alapot nélkülözőnek ítélte.

Az MSZP a szemétszállítás rendszerének átalakítását kritizálta
Szabó Sándor (MSZP) a szemétszállítás rendszerének átalakítását bírálta interpellációjában. Emlékeztetett, hogy április 1-jétől a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alá került a hulladékkezelés az országban. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató cégek azonban immár több mint másfél hónapja végzik a feladataikat úgy, hogy nem tudják a díjalkalmazás feltételeit, a díjmegfizetés rendjét, a közszolgáltatási díj felosztásának elvét, a díjhátralék-kezelés részletszabályait, valamint az adatszolgáltatások tartalmát sem - sorolta kifogásait a szocialista politikus.
Megjegyezte azt is, hogy a lakosság most nem fizeti meg a közszolgáltatás díját a koordináló központnak, ami így felhalmozódik, és egyszerre kell majd több havi díjat kifizetni.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt válaszolta: a költséghatékonyság érdekében alakították át a hulladékgazdálkodás rendszerét. Az új szisztémában a díjat a lakosság a koordináló társaságnak fizeti meg, amely továbbutalja azt a közszolgáltatóknak.
A szolgáltatási díj meghatározásáról és megfizetésének rendjéről szóló jogszabályt, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó miniszteri rendeletet jóváhagyták, és napokon megjelennek a Magyar Közlönyben - közölte, hangsúlyozva: a hulladékgazdálkodás zavartalan.
Szabó Sándor nem fogadta el az államtitkári választ, de a Ház 106 igen szavazattal, 44 nem ellenében jóváhagyta.

Jobbik: Miért tömik egy luxemburgi hátterű offshore cég zsebét?
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a Bajnai-kormány után az Orbán-kabinet is - több alkalommal - vissza nem térítendő támogatásban részesített egy luxemburgi hátterű offshore céget, a Noreg Kft.-t. A társasággal ráadásul állami szervezetek is szerződtek - tette hozzá.
"Miképpen fordulhat elő, hogy az egyes költségvetési szervek egy luxemburgi hátterű offshore cég zsebeit tömik úgy, hogy a céget egyszer már hivatalosan is átláthatatlannak minősítették?" - kérdezte.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában kijelentette: a Fidesz-kormány felvette a harcot az offshore cégek ellen, maga az alaptörvény is rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét. A közbeszerzésen induló vállalatoknak pedig fel kell fedniük valódi tulajdonosukat.
A Noreg Kft.-ről azt mondta: a cég egy 2013-as vizsgálat alapján került a nem átlátható szervezetek listájára, ezután azonban a társaság kérelmezte átláthatóvá minősítését, és egy magyar magánszemélyt nevezett meg tulajdonosként. A Noreg Kft. így a magyar törvényeknek megfelelően kötött szerződéseket - közölte.
Szilágyi György nem, a parlament azonban elfogadta a választ 107 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

LMP: Natura 2000-es területeken élő fajokat veszélyeztet a kormány
Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány elhibázott környezetvédelmi politikája miatt a védett élőhelyek, a Natura 2000-es természetvédelmi területeken élő fajok sincsenek biztonságban.
Példaként említette a Római-partra tervezett mobilgátat, amely miatt "1500 fát kívánnak kivágni", arról pedig fogalmuk sincs, mi lesz az ott élő Natura 2000-es jelölőfajokkal, például hódokkal, vidrákkal, vöröshasú unkákkal. A balatonfenyvesi kikötőről is beszélt, amely miatt szerinte "tönkremegy" a tó.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár azt felelte: ha a hatóságok egy beruházásnál azt állapítják meg, hogy az a Natura 2000-es területre jelentős hatást gyakorol, akkor megtagadják az engedély kiadását.
A Római-partról azt mondta: a Földművelésügyi Minisztérium információi szerint a gát ügyében a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem még nem érkezett, a beruházás tervezés alatt van. Tudomásuk szerint a gátat a Duna-part fával nem borított részén akarják megvalósítani. A Natura 2000-es terület a folyómederre terjed ki, a part szárazföldi szakaszára nem - közölte.
Szél Bernadett nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 107 igen szavazattal, 33 nem ellenében jóváhagyta.

Fidesz: Autóipari termelési centrummá válhat-e Magyarország?
Salacz László (Fidesz) azt kérdezte, Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centrumává válhat-e. Emlékeztetett arra, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyára fontos hídfőállás a vállalat európai piaci jelenlétében.
Hozzátette: a múlt hónapban tették le a gyár új karosszériaüzemének alapkövét; a cég 2018-ig 185 milliárd forint fordít technológia-fejlesztésre és a termelőkapacitás kiterjesztésére.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára szerint 2015 kiemelkedő év volt a magyar külgazdaságban, soha korábban nem volt olyan magas az export összértéke és a külkereskedelmi aktívum, mint tavaly. Ebben jelentős szerepe volt a járműiparnak - jelezte.
Hozzátette: 2015-ben az ágazat termelési értéke 7,8 milliárd euróra nőtt, ami 17,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest. Elmondta, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt, jelenleg tárgyalás alatt lévő 170 projektből 40 érinti az autóipart, ha azok megvalósulnak, akkor újabb nyolcezer munkahely jöhet létre.
A választ a kormánypárti politikus elfogadta.
    
MSZP: Forrást akarnak kivonni a szociális és az egészségügyi rendszerből
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a polgári törvénykönyv módosításával a kormány kiperelhetővé teszi a szülőtartást. Szerinte ez nem véletlenül jutott a kormány eszébe, hiszen hónapokkal ezelőtt eldöntötték, hogy megszüntetik az ápolási osztályokat a kórházi ellátásban.
Hozzátette: az utolsó szöget verik be a társadalombiztosítási rendszerbe, és egyértelmű, hogy ezen intézkedésekkel a forráskivonás a cél. Miért vonnak ki újabb milliárdokat az egészségügyből és a szociális ellátórendszerből? - firtatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint voltak olyan idők, amikor tényleg csökkentették az idősek ellátásának forrásait, 30-100 ezer forintos normatíva megvonások voltak 2007-ben.
Szerinte az ellenzéki politikus nem is tudott felsorolni olyan tételeket, amelyek csökkennek. Hozzátette: a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés szabályait nem érinti a törvénymódosítás. Csak arról szól - közölte - , hogy ha a gyermek meg tud élni, de a szülő nélkülöz, akkor a gyermek biztosítsa a szülője megélhetését.
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 102 igen, 37 nem szavazattal elfogadta.
    
Jobbik: Hátraarc az átláthatóságnak
Lukács László György (Jobbik) azt firtatta, miért csak sablonválaszokat kapott egyes közép-magyarországi kórházaktól arra a kérdésére, hiányzik-e valamilyen eszköz az intézményből a biztonságos betegellátáshoz. Szerinte ez hátraarc az átláthatóságnak.
Elmondta, azért küldött levelet a kórháznak, mert a Semmelweis Egyetem bőrklinikáján történtek arra mutatnak rá, hogy sokszor olyan banális dolgok, mint a gumikesztyű beszerzése is gondot okoz az intézménynek.
Rétvári Bence államtitkár válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a Semmelweis Egyetem cáfolta a hiányzó kesztyűkre vonatkozó híreket.
Úgy értékelte, hogy az ellenzéki képviselő levelével kellemetlen helyzetbe hozta a kórházigazgatókat, akik a megkeresésről tájékoztatták az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. Hozzátette: a központ válaszolt a kórházaknak és azt javasolta, a valós helyzetet tárják fel, ehhez küldött segédanyagot is. Maguk az igazgatók döntötték el, mit válaszolnak - mondta. 
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, a Ház 107 igen, 33 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

KDNP: mikor ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt?
Hollik István (KDNP) elmondta, 2011-ben indult az egységes uniós szabadalommal kapcsolatos jogalkotás, amelynek előnyei a gazdagabb, fejlettebb országoknál jelentkeznek, a hátrányok viszont a kisebb, technológiai hátrányban lévő országokat érintik, például Magyarországot. Hozzátette: a szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy szabadalmát ki hasznosíthatja. Eddig évente háromezer külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket, az egységes EU-szabadalom érvénybe lépésével, ez a szám előreláthatólag hatvanezerre nőne - mutatott rá.
Azt kérdezte, mikor ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt?
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány támogatja a tudáson, az innováción alapuló exportképes termékkel rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv) létrejöttét, növekedését. Ezen kkv-k külföldi piacon való megjelenését segíti, ha Magyarország is részt vesz az egységesülő oltalmi  rendszerben - mondta.
Hozzátette: a kormány célja, hogy ratifikálják az egyezményt, de előtte a minisztérium minden lényeges körülményt mérlegelni fog.
A kereszténydemokrata politikus a választ elfogadta.