Egyre több baloldali érzelmű ember jelzi a fideszes országjáráson, hogy elmegy szavazni október 2-án, és elutasítja a kötelező betelepítési kvótát – jelentette ki tegnap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Úgy tűnik, az MSZP semmit sem tanult és semmit sem felejtett, a bolsevik hagyományokat képtelen maga mögött hagyni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus arra reagált, hogy Móricz Eszter XV. kerületi szocialista képviselő – miután hétfőn a pártja elnöksége behívatta, és elbeszélgetetett vele – felülbírálta, félreérthetőnek nevezte korábbi nyilatkozatát, miszerint az MSZP álláspontjával szemben elmegy az október 2-i népszavazásra, és nemmel fog voksolni a kötelező betelepítési kvótára.
Kósa szerint Móricz élőszavas tévényilatkozata nem volt félreérthető, elég egyértelműen kiállt a nem voks mellett. A frakcióvezető hozzátette, Móricz azt is mondta, a referendum nem a Fidesz melletti szavazás lesz, hanem nemzeti ügy, és ő is meg akarja védeni az országot, a kultúránkat, az értékeinket, azokat a jogokat, amelyek az európai és magyar embereket megilletik. A Móriczcal szembeni MSZP-s eljárásról Kósa megjegyezte, „virtigli bolsevik tradíció, hogy mindenkinek lehet a pártban különvéleménye, de csak a börtönben és az akasztófa alatt, egyébként a párt mindenek felett álló szent tehén, amit nem lehet bírálni, még akkor sem, ha a népszavazás ügyében nemzetrontó álláspontot képvisel”.
A fideszes politikus úgy vélekedett, Móriczhoz hasonlóan a baloldali szavazók is egyre többen mondják az országjárási kampányuk során, hogy elmennek szavazni, és nemmel fognak voksolni. A népszavazás ugyanis szerintük is nemzeti, és nem pártpolitikai ügy. Ugyanezt egyre több MSZP-s politikus is kifejti a négyszemközti beszélgetéseken, és utalnak erre nyilatkozataikban is.
Kósa elmondta azt is, hogy a múlt héten a parlamenti pártok frakcióvezetőinek írt nyílt levelére egyelőre csak az MSZP-s Tóth Bertalan válaszolt. Ebben az áll, hogy nincs szó a kvótákról az Európai Unióban, a referendum kérdése értelmetlen. Tóth annak ellenére állítja ezt, hogy az Európai Bizottság jogszabályalkotást kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótáról, s az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz már többször bejelentette, hogy az ősszel napirendre tűzik a felső határ nélküli kötelező kvótát – mutatott rá Kósa Lajos. Kitért arra is, hogy Angela Merkel német kancellár – aki nyilatkozata szerint már visszaforgatná az idő kerekét a migránsválságban – nem változtatta meg gyökeresen az álláspontját, ugyanis pártja, a CDU továbbra is azt kommunikálja, hogy jönnek ugyan a migránsok, de úgyis a kötelező szétosztásuk lesz a megoldás.
A felveendő háromezer új magyar határvadásszal kapcsolatos kérdésre a frakcióvezető azt mondta, már több mint háromezren jelentkeztek, de voltak, akiknél akadtak alkalmassági problémák.
Röviden
Potápi: a betelepítés veszély mindenkire
- A kényszerbetelepítés veszélyt jelent az őshonos nemzeti kisebbségekre, ezért az nem elfogadható a nemzetpolitikai államtitkár szerint. Potápi Árpád János egy konferencián kiemelte: az esetleges betelepítés a Kárpát-medencében minden magyar és nem magyar polgárra veszélyt jelent. Ezért fontos, hogy világosan kinyilvánítsák a közelgő népszavazáson ezzel kapcsolatos véleményüket, és emlékeztessék az uniót, hogy elsősorban az európai identitást kell védenie – mondta.
- Nem Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának pólójában kampányoltak azok az aktivisták, akiknek ügyében hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság megállapította a választás tisztaságára vonatkozó választási alapelv megsértését – közölte a III. kerületi önkormányzat. Rámutattak, a kerület hivatalos jelképei, a címer, a pecsét és a zászló, az „Óbuda – Közösséget építünk” felirat nem tartozik ezek közé, az csak az önkormányzat programjait megjelenítő, rendeletben szabályozott szimbólum.
- Csütörtökön lejár a külképviseleti megfigyelők bejelentésének határideje a népszavazásra, de még egyetlen megfigyelőt sem jelentettek be – tudatta a távirati iroda. A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre a népszavazás kezdeményezője, valamint a parlamenti frakcióval rendelkező pártok külképviseletenként két-két megfigyelőt bízhatnak meg. Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.
- Irakban is segíti a rászorulókat az Ökumenikus Segélyszervezet, ehhez hárommillió eurós támogatást kap az Európai Unió segélyalapjából – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója. Balog Zoltán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az akció fő üzenete: „Aki valóban segíteni akar, az ott segít helyben, ahol a baj van.” Hozzátette, a migráció alkalmatlan a szegénység csökkentésére a világban, ugyanis a szegénységben élőknek csupán egytized százalékát érinti, 99,9 százalék helyben várja a segítséget. Lehel László felidézte, a nyáron a segélyszervezet állandó humanitárius képviseletet nyitott az iraki Erbilben a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
- A Belügyminisztérium a leghatározottabban visszautasítja a Human Rights Watch állításait, amelyekkel ismét a magyar rendőrség és a bevándorlási hivatal lejáratására tesz kísérletet – közölte a BM. – A bevándorláspárti szervezet nem először támadja Magyarországot, most az Európa schengeni határait védő rendőröket és katonákat vádolja hazugsággal, és Brüsszeltől hazánk megbüntetését követeli.
- A belgiumi Professzorok Baráti Köre szerint a kvótareferendum demokratikus, legális és legitim válasz egy brüsszeli határozati javaslatra. A még Trócsányi László nagykövet által életre hívott, csaknem másfél évtizede a brüsszeli magyar nagykövetek informális tanácsadó testületeként működő szervezet hét tagjának állásfoglalását a brüsszeli magyar nagykövetség juttatta el kedden az MTI-hez. A népszavazás kifejezi és megerősíti Magyarország szuverenitását az „európai családon” belül, egyben irányt is mutat majd a jövő magyar társadalmát illetően – véli a csoport, amelynek tagjai „a belgiumi tudományos élet ismert és elismert alakjai, akik a belga közéletben is fontos véleményformálók”. (KCS)



