Belföld
Korszerűsítik az iskolaépületeket
Az idei 2,7 milliárd forintos energiahatékonysági fejlesztés csak a kezdet
Az európai uniós finanszírozású projekt összköltsége 2,7 milliárd forint, a korszerűsítés eredményeként az intézmények évi százmillió forintot takaríthatnak meg az előzetes számítások szerint. A vissza nem térítendő támogatás keretében kapott, igény szerint harminc–százharminc milliós összegekből az épületeken végeznek külső homlokzatszigetelést, nyílászárócserét, korszerűsítik a világítási és fűtési rendszereket – például új kazánt és intelligens radiátorszelepeket szerelnek be –, másutt napelemet, napkollektort vásárolnak.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tegnapi sajtótájékoztatóján Hanesz József, a Klik elnöke közölte, a program eredményeként összesen négyezer-ötszáz diák és ötszáz pedagógus iskoláját modernizálják. A közbeszerzések már lezajlottak, a munka hamarosan megkezdődik, és reményeik szerint július közepéig le is zárul, ezért az érintettektől türelmet kért az átmeneti kellemetlenségek miatt.
Céljuk, hogy a következő tanévet már mindenképpen a felújított épületekben kezdhessék a tanulók, s ezzel együtt a tanárok munkakörülményei is javuljanak.
Az állami tanintézményeket érintő energiahatékonysági projektről az Új Széchenyi-terv keretében 2013 novemberében döntött a kormány, a pályázatra több mint harminc intézmény jelentkezett. A döntéseknél figyelembe vették az iskolaépületek állapotát és a gyermeklétszámot is – erről már Kajdi Ákos, a Klik fejlesztési- és projektigazgatója beszélt. Hangsúlyozta, az idei fejlesztés csak a kezdet, várhatóan számos hasonló témájú uniós projekt indul a következő években. A jelenlegi programban érintett települések: Taktaszada, Tiszalúc, Tiszavasvári, Baktalórántháza, Pétervására, Erdőtelek, Átány, Okány, Bernecebaráti, Galgahévíz, Úri, Monor, Tura, Kismaros, Nagykáta, Százhalombatta, Szentendre és Érd.
Jelentős többlet a felsőoktatásban
Elkészült a felsőoktatási törvény módosításának tervezete, amelyben többek között újraszabályoznák az intézmények vagyongazdálkodását, és lehetővé tennék az egyetemeknek közös képzések indítását – mondta Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. A tervezet egyeztetése már a héten elkezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül, április közepén véglegesíti
a Felsőoktatási Kerekasztal, s még június közepe előtt elfogadhatja azt az Országgyűlés. Maruzsa beszélt arról is, újraszabályoznák az államilag támogatott és önköltséges helyek közötti átsorolást, és rendeletben írnák elő, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. Két alapvető intézménytípust különítenének el, az egyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét, létrehozzák a közösségi főiskolát, amely csak infrastruktúrát biztosítana más intézmények képzéseihez. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt tegnap azt mondta, sikeres volt a felsőoktatásban az adósságkonszolidáció, stabil az anyagi bázis, tavaly pozitív egyenleg alakult ki, és 21,8 milliárd forintos többlettel zártak az intézmények.