Kontrát Károly: Állandósult Európában a terrorveszély

Kontrát Károly kifejtette: az Európát sújtó illegális bevándorlásnak számos súlyos következménye van, ezek egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági természetűek, de ennél súlyosabb, hogy állandósult Európában a terrorveszély. Mióta megkezdődött a tömeges illegális bevándorlás, több mint 300 ember halt meg Európában terrortámadások következtében, a támadásokat pedig bevándorlók vagy „bevándorló hátterű” terroristák követték el. Mint mondta, a támadásokat minden esetben az európai kultúra, a keresztény Európa és az európai életmód ellen követték el, és ilyen támadások bárhol bármikor előfordulhatnak.

Arról is beszélt, hogy a különböző szolgálatok, az Interpol, valamint a NATO információi szerint több száz terrorista lehet Európában. Az európai kormányok és parlamentek különböző intézkedéseket tesznek a terrorveszély csökkentése érdekében. A magyar kormány először terrorellenes akciótervet fogadott el, majd a parlament megszavazta a terrorizmusellenes törvénycsomagot, amelynek eredményeképpen létrejött a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. Módosították a büntető törvénykönyvet, a rendőrségi törvényt és az alaptörvényt, továbbá a kormány több alkalommal is döntött a terrorellenes tevékenységet folytató szervek többletforrásairól. 

A terrorveszélyt csökkenteni kell, ami úgy lehetséges, ha megállítják az illegális bevándorlást. Úgy vélte, az Európai Unió elhibázott bevándorláspolitikája nem ezt követi, holott az államtitkár szerint amíg az Európai Unió határait nem védik meg, a terrorfenyegetés fennáll. Szerinte az uniónak ezért is kellene változtatnia álláspontján.

Fontosnak nevezte, hogy az október 2-i népszavazáson a magyar állampolgárok véleményt mondhatnak a brüsszeli bevándorláspolitikáról és nemet mondhatnak a kényszerbetelepítésre.  Magyarország betartja a schengeni határellenőrzést és a genfi egyezményt is, lehetőséget biztosítva az ország területére történő legális bejutásra és a menekültügyi kérelem benyújtására. Magyarország erején felül vállal részt a menedékkérők ellátásában, megállítja, regisztrálja a menekülteket – tette hozzá. 

Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár Magyarország terrorfenyegetettségéről azt mondta: az továbbra is közepes szintű. Hozzátette: a terrorellenes koordinációs bizottság folyamatosan elemzi a körülményeket, legutóbb két nappal ezelőtt ülésezett a testület, és ha indokolt, javaslatot tesznek a szükséges döntések meghozatalára. 

Hangsúlyozta: a magyar szolgálatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek. Kitért az augusztus 20-i állami ünnepre is, ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy az operatív törzs figyelemmel fogja kísérni az ünnep minden momentumát, és elsődleges szempontjuk az emberek biztonsága.

Hátrányos megkülönböztetést okozna az ellenzék javaslata

Alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel a népszavazáson, mivel az objektív tényen, a lakcím hiányán, illetve annak meglétén alapul – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, pénteken.

Szánthó Miklós azt mondta, a levélben szavazás és a személyes szavazás kérdése „búvópatakként” bukkan fel a magyar politikai életben a legutóbbi országgyűlési választások óta. Hozzátette: ha a jogalkotó eleget tenne az ellenzéki követeléseknek és úgy módosítaná a választási eljárásról szóló törvényt, hogy a külföldön dolgozó magyaroknak is megadná a levélben szavazás lehetőségét, akkor teremtene alkotmányellenes, diszkriminatív helyzetet.

Megjegyezte: ebben az esetben ugyanis jogellenesen lenne megkülönböztetve a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok csoportján belül az, aki a szavazás napján belföldön van, mert ő csak személyesen szavazhatna, míg a külföldön tartózkodó voksolhatna levélben is. A jogalkotó előtt csak az a lehetőség van, hogy vagy az összes, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárra kiterjeszti a levélben szavazás lehetőségét - ami megítélése szerint komoly kockázatot hordoz a választási rendszer üzemeltetése szempontjából -, vagy egyiküknek sem adja meg. Hangsúlyozta: nincs lehetőség „köztes megoldásra”.

Szánthó Miklós felhívta a figyelmet arra is: valamennyi európai uniós tagállam megköveteli, hogy ha valaki életvitelszerűen tartózkodik a területén, azt jelentse be a hatóságoknak, a bejelentéssel pedig a másik államban korábban létesített állandó lakcímet szükséges megszüntetni, „hiszen életvitelszerűen az ember egyszerre egy helyen él”. Ha a külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárok bejelentik a magyarországi állandó lakcím megszüntetését, akkor lehetőségük nyílik a népszavazáson levélben szavazni – tette hozzá.