Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban módosította az adózás rendjéről szóló törvényt, majd a képviselők megváltoztattak és megszavaztak egy korábban már elfogadott, de az államfő által megfontolásra visszaküldött javaslatot. Napirend előtt az LMP az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás aláírása ellen érvelt, az MSZP korrupciós ügyek miatt bírálta a kormányt, a Jobbik a konzultációs kezdeményezéséről számolt be, a KDNP kiállt az alkotmány módosítása mellett, a Fidesz képviselője pedig a Jobbikot kritizálta.
Kormány: jobbító szándékú az adótitok fogalmának módosítása
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának közlése szerint az adótitok évtizedes szabályát jobbító szándékkal változtatja meg az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, amely lehetővé tesz egyes adókedvezményekkel kapcsolatos adatok megismerését.
Változtatással fogadták el az államfő által visszaküldött kárpótlási törvénymódosítást
Nem tartalmazza a köztársasági elnök által aggályosnak tartott részt, vagyis az állami tulajdonszerzés kimondását a kárpótlással összefüggő törvények módosítása - erről határozott kedden a Ház 114 igen és 56 nem szavazati arányban.
Az Országgyűlés első ízben június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását, ám Áder János államfő azt megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.
Akkor Lázár János, Pócs János és Völner Pál fideszes képviselők javaslatára a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzetén változtattak volna, hogy lehetővé váljon a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban. A módosítással több törvényből is törölték azt a rendelkezést, hogy a kárpótlási jegyet termőföld megszerzésére is fel lehet használni, illetve hatályon kívül helyeztek számos, a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályt is.
A júniusi módosítás azt mondta ki, hogy a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerülnek.
Áder János államfő a visszaküldéskor levelében felidézte a javaslathoz fűzött indoklást, amely szerint annak célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a kárpótlás során visszamaradt termőföldeket a "Földet a gazdáknak" program keretében értékesíthessék. Ennek érdekében a törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy "a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek".
A köztársasági elnök azt tartotta aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozta meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyanis a szövetkezetek által használt teljes területet felölelték volna. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján "előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek".
A jogszabályt most azzal a változtatással fogadta el a Ház, hogy a szövetkezei törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása.
Tállai András ismertetése szerint adótitoknak minősül az adózást érintő valamennyi tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
Közlése szerint a törvényjavaslat ezt az évtizedes szabályt jobbító szándékkal változtatja meg, kissé megújítja, hogy lehetővé tegye egyes adókedvezményekkel, adórendszeren keresztüli támogatásokkal kapcsolatos adatok megismerését.
Hozzátette: jelentős változást nem vezetnek be, csak megőrzik a törvény által eddigi is biztosított védelem szintjét.
Tállai András azt mondta, a javaslat szerint adótitoknak minősül a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által igénybevett adókedvezmény, jóváírás összege, az adózó által támogatott szervezet neve, valamint a kapott támogatás összege.
Ezen adatok védelmét azzal indokolta, hogy azok alapvetően a magán- és az üzleti szféra körébe tartoznak.
Ismertette azt is, mi nem minősül adótitoknak: nem minősül annak a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, valamint a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
Az államtitkár hangsúlyozta: a törvényjavaslat lehetővé teszi az adókedvezményekre, támogatásokra vonatkozó összesített adatok megismerését, tekintve, hogy ezek az adatok nem tekinthetők üzleti vagy magánszférába tartozóaknak.
Tállai András szerint az adókedvezmények gazdasági szempontból is kiemelt fontossággal bíró lehetőségek és így meg kell teremteni annak feltételeit, hogy legalább ezen adatok egy részének megismerhetősége biztosított legyen.
Mint mondta, az előterjesztés arra is kitér, az állami vagyont kezelő vállalkozások esetében mi nem minősül adótitoknak, például a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybevett kedvezmény összesített mértéke.
Az államtitkár szerint a módosításban meghatározott szigorúbb feltételek és az adatok egy részének megismerhetősége összességében hozzájárulhat az adókedvezmények és az ezek alapjául szolgáló juttatások áttekinthetőségéhez.
Fidesz: Minden adókedvezményre vonatkozik a törvénymódosítás
Szűcs Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a társaságiadó-törvény (tao) keretében tett felajánlások, támogatások nem képezik az államháztartás részét, az adózók rendelkezési joga szabadon kell, hogy érvényesüljön.
Módosította az adótitkokra vonatkozó szabályozást a parlament
A képviselők kivételes eljárásban megszavazták, hogy az adózó és a támogatott megnevezése, továbbá a tranzakciók összege is adótitoknak minősüljön az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében.
A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be a Háznak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztése indoklásában példaként említette, hogy a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek.
Ezzel egy időben ugyanakkor a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.
Varga Mihály indoklásában emlékeztet, az adózás rendjéről szóló törvény az adótitok fogalmát most is széles körben határozza meg, és adótitoknak minősíti az adózást érintő tényt, adatot, körülményt, határozatot, végzést, igazolást, vagy más iratot. Mindezek alapján az adózók által juttatott támogatásokkal, az adózók által igénybe vett kedvezményekkel kapcsolatos adatok adótitoknak minősülnek - fogalmazott.
A tárcavezető szerint a javaslatában szereplő adatok a magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak, s mint ilyenek, konkrét jogszabályi előírás alapján is szükséges védettségük biztosítása.
Az új szabályozás a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
A javaslat "nóvumaként" említette annak meghatározását, mi nem minősül adótitoknak. Hangsúlyozta, bár a vitában elsősorban a sporttámogatásokra vonatkozó adatok megismerésének elvesztését sérelmezik, a szabály általános, nemcsak a sporttámogatások adókedvezményére, hanem bármilyen adókedvezményre vonatkozik.
A törvénymódosítás céljaként azt jelölte meg, hogy megvédje azon magánszemélyek vagy vállalkozók adózói magánszféráját, amelyek például közvetlen juttatás, felajánlás formájában támogatást nyújtanak. Ezek a magánszemélyek vagy vállalkozások azt vállalják, hogy "leteszik a voksukat" bizonyos célok mellett, de arra nem vállalkoznak, hogy döntésük következtében politikai támadások céltáblái legyenek - fogalmazott, majd a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékával kapcsolatos rendszerhez hasonlított az adókedvezményt.
Szűcs Lajos úgy értékelte, a javaslat biztosítja az adózói magánszférához való jogot, amely feltétele a támogató vállalkozások és magánszemélyek, valamint az adókedvezményt igénybe vevők külső körülménytől mentes döntéséhez.
MSZP: Az adókedvezmény közpénz
Burány Sándor (MSZP) azt firtatta, mi indokolja, hogy a törvényjavaslatot a kivételes eljárás keretében egy nap alatt akarják elfogadni. Szerinte nem történt katasztrófa sporttámogatás világában, így az lehetséges, hogy benyújtók "röstellik" a módosítást, ezért szeretnék minél hamarabb megúszni.
Azon a véleményen volt, hogy az adókedvezmény olyan pénz, amelyről a költségvetés lemond és annak felhasználási célját is meghatározza, vagyis közgazdasági értelemben közpénz. Miért legyen ez titkos adat? - kérdezte.
Szerinte azt akár pozitív fejleményként is lehetne értékelni, hogy cikivé vált a miniszterelnök kedvenc fociklubját támogatni. "A talpnyalók egy része szégyelli, hogy talpnyaló" - fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, felmerül a barter lehetősége is, akkor pedig mindenkinek joga van tudni az országban, hogy kik támogatják a sportklubokat, és milyen állami támogatást kapnak érte cserébe.
Burány Sándor szerint ezek az adókedvezmények nem hasonlíthatók az szja 1 százalékának egyházaknak történő felajánlásához. "A Felcsútnak szurkolni mégsem vallás ma még" - fogalmazott.
A kormány lehetőséget kapott alapítványok létrehozására
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kormány alapítványokat hozzon létre külön törvény felhatalmazása alapján. A parlament döntött arról is, hogy az első ilyen közhasznú testület a Habsburg Ottó Alapítvány lesz.
A parlament 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el az államháztartási törvény módosítását, fideszes és kereszténydemokrata képviselők javaslatára.
Az előterjesztők, köztük Lázár János (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) indoklásukban emlékeztettek, a kabinet jelenleg nem jogosult alapítványokhoz történő csatlakozásra, továbbá azok alapítására sem.
A törvénymódosítás rövidíti a kormány által alapított alapítványok nyilvántartásba vételének határidejét, és felhatalmazza a kabinetet, hogy kijelölje az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt.
A Ház ezzel párhuzamosan - ugyanezen kormánypárti képviselők kezdeményezésére - elfogadta a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amely így az első kabinet által létrehozott köztestület lett. Az erről szóló jogszabály alapján az alapítvány feladata Habsburg Ottó szellemi örökségének méltó módon történő kezelése, valamint hagyatéka történelmi jelentőségű részének egységes gyűjteménybe rendezése lesz.
MSZP: Áder ne írja alá az adótörvények módosítását!
Az MSZP arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy elfogadása után ne írja alá azt a jogszabályt, amelyik alapján az adókedvezmény felhasználása is az adótitok körébe tartozik.
A szocialisták frakcióvezető-helyettese keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz kivételes eljárásban erőszakolja át a parlamenten azt az indítványt, amelyik titkosítja a látvány-csapatsportágaknak nyújtott társasági adókedvezményeket (TAO). Varga László kijelentette, hogy a szocialisták nemmel szavaznak a javaslatra, majd az államfőhöz fordulnak.
Ha Áder János mégis aláírja a jogszabályt, akkor - akár az LMP-vel közösen - beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz - jelentette be.
Bírálatként megkérdezte: milyen rendszer az, amelyik működésének első évében több támogatást nyújtott a felcsúti futballklubnak, mint a labdarúgáson kívüli másik négy látványsportágnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak együttesen. A TAO-pénzeket elsősorban olyan klubok kapják, amelyeket "elfoglaltak" a fideszes politikusok és ezek a források ezután "szépen lassan elveszítik közpénzjellegüket" - mondta a képviselő.
DK: A Fidesz tovább folytatja a nyilvánosság korlátozását
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a "Népszabadság megszüntetése után" a Fidesz az óriásplakátok piacának újraszabályozásával és a társasági adókedvezmények (TAO) eltitkolásával folytatja tovább a nyilvánosság korlátozását.
A párt alelnöke azt mondta, hogy az Index információi alapján a kormány törvénnyel akarja megszüntetni az összes óriásplakát-helyét, hogy aztán koncessziókhoz kösse a plakátpiacot. Ha ez megtörténik, nem lesz több DK-s vagy Kétfarkú Kutya Pártos plakát, csak és kizárólag fideszes és kormányzati - jelentette ki Varju László.
A független képviselő arra is kitért, hogy a parlament kivételes eljárásban tárgyalja azt a javaslatot, amelyik alapján az adókedvezmény felhasználása is az adótitok körébe tartozna. Hangsúlyozta, hogy egy DK által indított perben viszont a bírósági első fokon a közelmúltban kimondta, hogy a TAO-támogatások közpénznek számítanak.
A Demokratikus Koalíció szerint az a kormány, amely magán kívül senki mást nem hagy plakátolni és eltitkolja az emberek elől, hogy mire költi a pénzüket, a rendszerváltás előtti pártállami időszak szellemi örököse - jelentette ki a politikus. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök nem veheti semmibe a rendszerváltást, ezért "a kormánya bukása után számolnia kell a tettei következményeivel".
LMP: Az Országgyűlés és a kormány mondjon nemet a CETA-megállapodásra!
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője arra szólított fel, hogy az Országgyűlés és a kormány mondjon nemet az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás, a CETA aláírására, mert szerinte az nem a magyar állampolgárok, hanem a külföldi nagyvállalatok érdekeit szolgálja. Schmuck Erzsébet - aki frakciótársaihoz hasonlóan STOP CETA feliratú pólóban vett részt az ülésen - úgy vélte: a CETA aláírása csökkentheti az európai GDP növekedését, árt a magyar kis- és a középvállalkozásoknak, növeli a dolgozói szegénységet és az elvándorlást, valamint veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagálásában rámutatott: a szabadkereskedelmi megállapodások rendszere egyre bővül a világban, ezért a versenyképesség romlásához vezet, ha Európa ebből a folyamatból kimarad. Hozzátette: jelenleg az EU versenyhátrányban van a kanadai piacon, ami a CETA aláírásával tud megszűnni. Hangsúlyozta: a CETA nem veszélyezteti semmilyen módon a GMO-mentességünket, és a tárgyalások során a "magyar érzékenységeket kezelte" az Európai Bizottság, így a baromfihús és a tojás kikerült a liberalizáció hatálya alól, a csemegekukorica esetében a vámok megmaradnak, illetve a téliszalámi és tokaji eredetmegjelölés védett marad.
Az MSZP Rogán Antalról, Matolcsy Györgyről és a Népszabadságról
Bárándy Gergely, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy Rogán Antal miniszter helikopteres magánútja urizálás volt, ami szerinte a Fidesz bukását okozta 2002-ben. Emellett a "korrupció iskolapéldájának" tartotta, hogy Matolcsy György jegybankelnök egy olyan ember lakásában lakik, akit hivatalából adódóan ellenőriznie kellene. A képviselő bírálta a kormányt a Népszabadság bezárása miatt és úgy vélte: a kabinet "21. századi diktatúrát" épített fel, ahol még formálisan megvan néhány eleme a demokráciának, de nincs hatalommegosztás, fair választások és sajtószabadság.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinet államtitkára azt mondta: Rogán Antal hétfőn a parlamentben minden kérdésre válaszolt, világossá tette, hogy nem az övé a helikopter, és azt is jelezte, úgy érzi, hibázott. A Népszabadsággal kapcsolatban megismételte: a kormány a lap felfüggesztését gazdasági döntésnek tekinti, és ha van politikai felelősség, akkor az az MSZP-é, amely eladta a részesedését a lapban.
Jobbik: Megkezdődött a "valódi nemzeti konzultáció" második szakasza
Lukács László György, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy elindult pártja valódi nemzeti konzultációjának második szakasza, így a szakmai szervezetekkel folytatott konzultáció után most 4,2 millió háztartásnak küldenek levelet, amelyben az egészségügyről, az oktatásról és a korrupcióról kérdezik az embereket.
Dömötör Csaba államtitkár arra szólította fel a Jobbikot, hogy tisztázzák saját korrupciós ügyeiket, valamint a konzultáció során beszéljenek az oktatási és egészségügyi béremelésről is. Szerinte a Jobbik konzultációja valójában egy "tekintélyes lufi", ami kizárólag pártpolitikai célokat szolgál. A Jobbik nem nemzeti párt, hanem a "baloldal egyik sokadik segédcsapata", amely pénzért és a hatalomért mindenre képes - fogalmazott.
A KDNP támogatja az alkotmánymódosítást
Soltész Miklós, a KDNP képviselője bejelentette: a kisebbik kormánypárt támogatja az alkotmánymódosítást, amelynek két fontos üzenete Magyarország alkotmányos identitásának védelme, és az, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba. Szerinte a baloldal a népszavazáson létrejött, pártoktól független összefogással megy szembe és a kettős állampolgárságról szóló 2004-es referendum után, most egy újabb nemzeti ügyben nem tud felülemelkedni a saját kicsinyes pártpolitikai érdekein.
Dömötör Csaba azt mondta: az ellenzék nem hajlandó felmérni a betelepítés terheit, holott egy bevándorló ellátása 130 ezer forintjába kerül az államnak, ami magasabb, mint a minimálbér összege. Hozzátette: az MSZP jóvá teheti a népszavazáson bemutatott politikai sumákolást, ha megszavazza az alkotmánymódosítást.
Fidesz: Melyik a Jobbik igazi arca?
Pócs János, a Fidesz képviselője a Jobbikot bocsánatkérésre szólította fel az október 2-án, a Jászságban tartott két időközi választás kampánya miatt. Feltette a kérdést, hogy vajon melyik a Jobbik igazi arca, az, amelyik gárdistákkal félemlíti meg a kistelepülések lakóit, vagy amelyik néppártnak nevezi magát, vagy amelyik "tegnap kiskutyákat, ma a baloldalt, holnap migránsokat simogat".
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a Jobbik álságos magatartást tanúsít, hiszen a mostani "cukiságkampányba" nem illik, hogy korábban Vona Gábor, a Jobbik elnöke az iszlámot nevezte az emberiség utolsó reményének, ahogy az sem, hogy 2010-ben gárdamellényben jelent meg a parlamentben és az unióból való kilépés mellett agitált.
