A „nem” szavazatok elsöprő többsége is azt mutatja, hogy a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként kezelik a bevándorlás kérdését – értékelt Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. Szerinte a magyarok milliói egy európai megújulási folyamathoz is kezdő lökést adtak.
Figyelembe kell vennie Brüsszelnek a „nem” szavazatok elsöprő többsége mögött álló milliók véleményét. Az egyértelmű választói döntés – a 2014-es választáson ennél lényegesen kevesebb egyirányú szavazat kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak – aligha marad tehát következmények nélkül – mondta lapunknak Fodor Csaba. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok kristálytiszta döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról.
„A magyar népszavazásra érdemes ezért egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni, a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája ugyanis a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz” – mutatott rá. Az elmúlt másfél évben drasztikusan megnőtt a távolság a nyugati átlagpolgárok és a vezető elit között, a közelgő választások egyik tétje így az, hogy érdemben befolyásolják a választási eredmények a jelenlegi brüsszeli politikát. Ehhez magyarok milliói adtak határozott kezdő lökést a tegnapi referendumon, amely egyébként a 2003-as, uniós csatlakozásról döntő népszavazással hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.
Fodor Csaba szerint mi sem mutatja jobban a kérdés aktualitását, mint a múlt héten napvilágot látott tény, hogy Salah Abdeslam, a tavaly november 13-i párizsi terrortámadás egyetlen még élő közvetlen résztvevője korábban többször is megfordult Budapesten toborzási céllal. Talán még sokan emlékeznek rá, hogy 2015-ben ellenzéki politikusok arról értekeztek, hogy a bevándorlás álprobléma, a terrorizmus és a migráció között pedig egyébként sincs kapcsolat.
Brüsszel elhibázott és veszélyes politikájával épp ez a probléma, külső határvédelem helyett meghívólevelet küldenek a bevándorlóknak, akik a következő években számos prognózis szerint egyre nagyobb volumenben érhetik el az Európai Unió határait. Ezzel egyfelől a bevándorlókat is áldozattá teszi Brüsszel, de ami igazán gond, hogy kiszolgáltatja őket az embercsempész bűnszervezeteknek és a terroristacsoportoknak.
Ha a következő időszakban sikerül megváltoztatni Brüsszelt, minden bizonnyal a bevándorlási nyomás enyhülésével párhuzamosan csökken majd a mára állandósulni látszó terrorkockázat is.
