Keményen küzd az új tapolcai munkahelyekért a fideszes jelölt

Erről Ékes József, Ajka és térsége volt fideszes országgyűlési képviselője, valamint Polgárdy Imre, a Veszprém megyei közgyűlés kormánypárti elnöke beszélt szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Polgárdy Imre úgy fogalmazott, Fenyvesi Zoltán személye garancia arra, hogy Tapolca, Ajka és Sümeg térségének új parlamenti képviselője kiáll a keményen dolgozó emberekért, a banki elszámoltatás, a tervezett béremelések, az adókedvezmények bővítése, valamint az új óvodák, az ingyenes gyermekétkeztetés, továbbá az új otthonteremtési program mellett.     A politikus szerint Fenyvesi Zoltán méltó utódja lehet a közelmúltban elhunyt Lasztovicza Jenőnek. "Életútját ismerve biztosak benne, hogy keményen küzd majd a további munkahelyteremtő beruházásokért" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Veszprém megyében az elmúlt években 6 százalékkal csökkent az állástalanok száma.

Ékes József emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormány a 2010-es ajkai iszapkatasztrófa után több tízmilliárd forinttal támogatta a térséget. Ezzel szemben - mondta - Pad Ferenc, az MSZP, a DK és a Szolidaritás közös jelöltje a katasztrófát megelőzően szakszervezeti vezetőként és felügyelőbizottsági tagként is részese volt annak, hogy a MAL Zrt. üzeme "kívül-belül rohadt". Példaként mondta erre, hogy a cég adósságállománya már a katasztrófa előtt is akkorára nőtt, hogy a dolgozókat a szakszervezettel közösen kellett rábírni egy 20 százalékos fizetéscsökkentésre. 

Ékes József döbbenetesnek nevezte, hogy Pad Ferenc szakszervezeti vezetőként nem tisztán a dolgozók érdekét, hanem bizonyos értelemben a cégvezetést is képviselte. Szerinte Pad Ferenc az "MSZP-re 2010-ig jellemző" álláshalmozást folytatott akkoriban, hiszen ajkai önkormányzati képviselősége mellett a város egyik gazdasági társaságának felügyelő bizottsági tagja is volt. "Ilyenkor merül fel a kérdés, hogyan tudja egyáltalán tisztán, lelkiismerettel képviselni a dolgozói réteget" - mondta a kormánypárti politikus.

A Fidesz-kormány az iszapkatasztrófát követően több mint 35 milliárd forinttal állt helyt - fejtette ki a térség akkori országgyűlési képviselője, hozzátéve, a helyi gazdasági társaságok ezt követően uniós segítséggel 5 milliárd forintos támogatáshoz jutottak. A kabinet emellett átvállalta Ajka városának 6 milliárd forintos adósságát, további 4 milliárd forintot pedig helyi beruházásokra költött, például kórházi fejlesztésekre - idézte fel.