Holnap első fokon ítéletet hirdetnek az úgynevezett BKV-perben, Hagyó Miklós és társai büntetőügyében a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyész perbeszédében kérte a bűnszervezet megállapítását, amelynek feje a vád szerint a szocialisták egykori főpolgármester-helyettese volt.
Még 2012 nyarán kezdődött meg Hagyó Miklós és tizennégy társának büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken, amelyet ugyan – miután az Alkotmánybíróság kimondta az ügyáthelyezések alkotmányellenességét – 2014-ben újra kellett kezdeni, ám ehhez képest viszonylag gyorsan be is fejeződött az elsőfokú eljárás. Ebben szerepet játszott, hogy a Kúria ismét Kecskemétet jelölte ki az eljárás lefolytatására, a törvényszék pedig ugyanazt a bírót, Hadnagy Ilonát, aki a büntetőpert a kezdet kezdetén is tárgyalta, így 2015 végén már a perbeszédekre is sor kerülhetett, holnap pedig megszülethet az elsőfokú ítélet is.
A vádirat lényege szerint Hagyó Miklóst, az MSZP volt főpolgármester-helyettesét és tizennégy társát bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolta a főügyészség. A vád szerint Hagyó és társai összesen másfél milliárd forint kárt okozhattak a közlekedési vállalatnak. A büntetőpert, a bizonyítási eljárást az bonyolította, hogy a vádlottak közül többen is visszavonták a nyomozati szakban tett vallomásukat, sőt „kényszervallatással” vádolták meg a Központi Nyomozó Főügyészséget. A nyomozati szakban tett vallomásukat részben pszichikai kényszerrel, illetve a szabadságvággyal magyarázták, azzal, hogy „haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak”.
A bíróság dolga dönteni arról, a vádlottak mely vallomását fogadja el. Az ügyész perbeszédében elmondta, a Hagyó Miklós köré szerveződött, atipikus, hűbérúri rendszer szerint működő bűnbanda esetében is megtalálható a bűnszervezetek minden lényeges jellemzője. Szerinte hiába vonták vissza beismerő vallomásaikat a vádlottak, és hiába hivatkoztak kényszervallatásra vagy politikai támadásra, a bizonyítékok megcáfolhatatlanok. Mint mondta, minden politikus politikai támadásról beszél, ha köztörvényes bűncselekmény miatt kell felelnie.
Az ügyész úgy fogalmazott, a szervezeti keretek – a főpolgármesteri hivatal és a BKV – már léteztek, erre tapadt rá az az „élősködő szervezet, ami az informális politikai alkuk, a munkahelyi egzisztenciális függésbe hozás révén” terjesztette ki befolyását a BKV-ra. Az ügyész a bűnszervezet tagjaira börtönbüntetés kiszabását kérte, a védők perbeszédeikben a vádlottak felmentését indítványozták.
A vádirat lényege szerint Hagyó Miklóst, az MSZP volt főpolgármester-helyettesét és tizennégy társát bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolta a főügyészség. A vád szerint Hagyó és társai összesen másfél milliárd forint kárt okozhattak a közlekedési vállalatnak. A büntetőpert, a bizonyítási eljárást az bonyolította, hogy a vádlottak közül többen is visszavonták a nyomozati szakban tett vallomásukat, sőt „kényszervallatással” vádolták meg a Központi Nyomozó Főügyészséget. A nyomozati szakban tett vallomásukat részben pszichikai kényszerrel, illetve a szabadságvággyal magyarázták, azzal, hogy „haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak”.
A bíróság dolga dönteni arról, a vádlottak mely vallomását fogadja el. Az ügyész perbeszédében elmondta, a Hagyó Miklós köré szerveződött, atipikus, hűbérúri rendszer szerint működő bűnbanda esetében is megtalálható a bűnszervezetek minden lényeges jellemzője. Szerinte hiába vonták vissza beismerő vallomásaikat a vádlottak, és hiába hivatkoztak kényszervallatásra vagy politikai támadásra, a bizonyítékok megcáfolhatatlanok. Mint mondta, minden politikus politikai támadásról beszél, ha köztörvényes bűncselekmény miatt kell felelnie.
Az ügyész úgy fogalmazott, a szervezeti keretek – a főpolgármesteri hivatal és a BKV – már léteztek, erre tapadt rá az az „élősködő szervezet, ami az informális politikai alkuk, a munkahelyi egzisztenciális függésbe hozás révén” terjesztette ki befolyását a BKV-ra. Az ügyész a bűnszervezet tagjaira börtönbüntetés kiszabását kérte, a védők perbeszédeikben a vádlottak felmentését indítványozták.
