Kancellária-rendszert állíthatnak fel az egészségügyben

A tárca eredményeket remél a kancellári rendszertől 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a kancellári rendszer a felsőoktatás területén bevált, jól működik, és reményeik szerint az egészségügyben is hasonló eredményeket tudnak majd elérni bevezetésével.
Rétvári Bence azt mondta: a tárca javaslatáról a végső döntést a kormány hozza meg a közeljövőben. Mint kifejtette: az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára, negyedére esett vissza.
Emellett az egyetemeknek, főiskoláknak a készpénztartaléka 120 milliárdra nőtt, s ez óriási előrelépés volt a hatékonyabb gazdálkodás területén - mutatott rá az államtitkár.
Rétvári Bence értékelése szerint a felsőoktatás területén bevált, jól működik a kancellári rendszer. Ezért gondolják úgy, ha a kórházakban az orvosi-szakmai és a gazdasági irányítás elválik egymástól, akkor hasonló eredményeket érhetnek el a kórházak gazdálkodásában is.
Az államtitkár úgy fogalmazott: egy jól bevált felsőoktatási mintát szeretnének az ágazatnak megfelelő változtatásokkal megjeleníteni az egészségügy rendszerében is. Bíznak benne, hogy hasonló eredményeket tudnak majd elérni - rögzítette, s kitért arra, hogy a kórházakat elmúlt öt évben 160 milliárdnyi adósságkonszolidációval segítették.
A kancellárok között arányosan osztják majd el a kórházakat, nyilván lesz olyan, akihez több intézmény tartozik - jelezte Rétvári Bence.

A egészségügyi államtitkárság által kidolgozott három változat bármelyikét fogadja is el a kabinet, jelentősen csökken a kórházi főigazgatók önállósága, „helyi érdekérvényesítő képessége”, remények szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá válik a gazdálkodás, és az ágazatirányításnak is több lehetősége lesz a beavatkozásra, miután mindegyik verzióban külön irányítás alá helyezik a háttér- és a szakmai kiszolgálófunkciókat. 

Az államtitkárság saját javaslatai közül a legradikálisabbat részesíti előnyben, azt, amelyik szerint megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, „nem költségvetési szervként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység formájában”. A kancellárok hatásköre ez esetben a legszélesebb, még bizonyos szakmai kérdésekben is dönthetnek, vagyis a kórházak irányíthatósága érdemben növekedhet - írta a lap.

ÁSZ: Sorozatos szabálytalanságok az egészségügyi intézményeknél 
Sorozatos pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságokat tártak fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egészségügyi intézményeknél idén lefolytatott vizsgálatai - közölte a szervezet szerdán.

Hiányosságok a korrupció elleni védettséget biztosító belső kontrollrendszerben, sorozatos szabálytalanságok a pénzügyi és vagyongazdálkodásban és folyamatos likviditási problémák - így összegezte közleményében az ÁSZ a 2016-ban befejezett ellenőrzéseket, amelyek során nyolc kórházat vizsgáltak.
A számvevőszék szerint a kórházak ellenőrzésének tapasztalatai alátámasztják azokat az ÁSZ által már korábban megfogalmazott állításokat, amelyek szerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek.
A közleményben hangsúlyozzák: a feltárt problémák mértékét mutatja, hogy az ÁSZ a jelentéseiben a nyolc kórház főigazgatójának összesen 134 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg. Lényegesnek nevezik, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, sok esetben az adott intézmény szakmai feladatellátásában érintett, viszont pénzügyi és gazdálkodási szaktudással kevésbé bíró személyekre bízták ezt a feladatot.
Az ÁSZ februárban négy egészségügyi intézmény - a Zala Megyei Kórház, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet - 2009 és 2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését folytatta le. Április végén, május elején lezárta a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház, a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és a karcagi Kátai Gábor Kórház 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését, legfrissebb jelentésében pedig a hódmezővásárhelyi székhellyel és makói telephellyel működő Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2011 és 2014 közötti gazdálkodását értékelte.