Jobban menedzselnék ezentúl az iskolákat

Változó keretek között (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek, a köznevelési intézmények jogi személy jellegüket megtartva a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek, mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át – hangsúlyozta Palkovics László oktatási államtitkár tegnap a parlamentben, a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényt is módosító javaslatcsomag vitájában.

A csaknem hatvan tankerületi központ kialakításának előnye, hogy közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek – folytatta az államtitkár az MTI beszámolója szerint. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettséget hatályon kívül helyezik, így mindenki saját döntése szerinti ütemben haladhat az előmeneteli rendszerben. A pedagógusok illetményéről elmondta: a 2017. szeptember 1-jei emelést az intézményvezetők teljesítményalapon adhatják a pedagógusoknak a javaslat szerint.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a módosítások azokat a problémaköröket érintik, amelyeket a Köznevelési Kerekasztal megtárgyalt. A törvénycsomag legfajsúlyosabb részének nevezte a Klik működésének átalakítását, decentralizációját, a menedzsmentszemléletű működtetés kialakítását.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a javaslatot a Fidesz és az oktatási kormányzat szegénységi bizonyítványának nevezte. Szerinte amit lehetett, azt az elmúlt hat évben sikerült elrontani. A Klikről össze-vissza beszélnek, fogalmuk sincs, mit csináljanak – vélekedett. Az önkormányzatok jobban és okosabban tudják elvégezni a feladatokat – hangoztatta.

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett, és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni. Kijelentette: nem tudja, mire alapozzák egyesek, hogy az állami intézményfenntartás eleve ördögtől való. Szerinte a költségvetés „nem bánt túl jól” a Klikkel, ebből adódtak a hiányok, ami feszültséget váltott ki. A legfontosabb tanulság, hogy a fenntartó költségvetését alaposan ki kell számítani – szögezte le, hozzátéve: a jövő évi költségvetés ebbe az irányba mutat.

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, nem vitatják, hogy az államnak van fenntartóként létjogosultsága, de szerinte az önkormányzatoknak is lenne. Értékelése szerint a jogszabály-módosítással „a túltolt biciklit még tovább tolják”. Aggályának adott hangot, hogy ezután is ki kell egészíteni év közben az ágazat büdzséjét.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka leszögezte: nem foldozgatásra lenne szükség, hanem új szabályozásra. A javaslat az iskolák totális államosítását jelenti, a kormány „visszatolja a biciklit a szocializmusba” – fogalmazott. Az ellenzéki képviselő szerint a 2017-es költségvetés egy nagy blöff, és újabb Klik-csődöt vetít előre, számításai szerint huszonhárommilliárdos hiánnyal startol az új rendszer.

Pályázat a befogadó oktatásért

A kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz, célja az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanuljanak a nem hátrányos helyzetűekkel – jelentette ki a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap a köztelevízióban. Czibere Károly elmondta, az óvodákat, valamint az általános és a középiskolákat is érinti egy új pályázat, amellyel az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítását támogatják. Ötszázötven óvodában mintegy ötezer-ötszáz gyermeket szeretnének elérni, emellett ezer pedagógus továbbképzésére is sor kerül. A pályázat keretösszege 4,2 milliárd forint.

Kérdéses kancellári vétójog

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak legyen saját vagyonuk, ami gazdasági függetlenséget jelentene az intézményeknek, és kisebb problémát okozna a pályázatok teljesítése – erről Bódis József, az MRK elnöke beszélt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Elmondta azt is, a kancellári rendszer működik, és bevezetésével a felsőoktatás konszolidáltabbá vált, ugyanakkor okafogyottnak tartják a kancellárok vétójogát, mivel a szenátusnak minden anyagi vonzatú ügyben konzultálnia kell a konzisztóriummal. A duális képzést rendkívüli sikernek tekintik.