Jelesre vizsgázott a választási törvény a népszavazáson

A választások tisztaságát senki nem vonta kétségbe (Fotó: Hegedüs Róbert)

A népszavazás után bejelentett alaptörvény-módosítás korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének – írja elemzésében az Alapjogokért Központ, hozzáfűzve, csatlakozásunkkor csak a szuverenitásból eredő egyes hatáskörök közös gyakorlását engedtük át az unió számára, a szuverenitást magát nem ruháztuk át. Ezért bármilyen döntés, amely a szuverenitás alapvető elemeit érinti, elképzelhetetlen az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. A lakosság összetételének kötelező megváltoztatása ebbe a kategóriába esik, ezért Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel – hangsúlyozzák.

Érvénytelen lett ugyan a referendum, de a „nem” szavazatok aránya meghaladja a 98 százalékot, ez pedig nagyobb konszenzust jelent, mint amikor Magyarország a NATO-hoz csatlakozott, és több szavazatot, mint az EU-integráció – mutatnak rá az elemzők. Felidézik, hogy a 2011-ben elfogadott Alaptörvény a népszavazás érvényessége kapcsán visszatért az 1997 előtti szabályokhoz, 1990 és 1997 között ugyanis az érvényesség feltétele az volt, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen voksoljon, a NATO-népszavazás előtt azonban módosították a szabályozást, huszonöt százalékra csökkentve az érvényesség részvételi küszöbét. Kitérnek arra is, hogy egy állam népessége a szuverenitás egyik alappillére, így összetételének megváltoztatására az uniónak nincs joga. Az EU alapszerződése is elismeri, hogy a tagállamok nemzeti, alkotmányos identitása az uniós jog hatályán kívül esik. Ennek megfelelően uniós szervek nem is dönthetik el pontosan, hogy mi tartozik a védett szuverenitás kategóriájába, arról csak az Országgyűlés, vita esetén pedig az Alkotmánybíróság dönthet.

Jogi szempontból az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, a parlament csak abban az esetben nem módosíthatná az Alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna – mutatnak rá az elemzésben. – Az érvénytelenség okán viszont ilyen „kötöttség” nem érvényesül, és mivel a népszavazáson feltett kérdés országgyűlési hatáskör, így a parlament az érvénytelen népszavazástól függetlenül dönthet úgy, hogy megtiltja a kényszerbetelepítést.

Az Alapjogokért Központ kiemeli, a 2013-ban elfogadott választási törvények alapján először tartottak Magyarországon referendumot, így az elmúlt hetekben a választási szervek és a Kúria több olyan kérdésben is döntöttek, amelyeknek joggyakorlata korábban nem volt. Egyértelműen megállapítható, hogy az új szabályozás megfelelőnek bizonyult, a választások tisztasága felett a választási szervek a jogszabályokat betartva őrködtek, jelentős visszaélésre nem került sor.

Párbeszéd Magyarországért
Kormánybuktatási vízió

Október 24-én megkezdené a tárgyalásokat ellenzéki pártokkal az előválasztásról a Párbeszéd Magyarországért – közölte Szabó Tímea társelnök. Értékelése szerint a kormányt – egy előválasztást követően – 2018-ban meg lehet buktatni. Elvárják, hogy az egyeztetésre konkrét tervekkel érkezzenek a résztvevők. (KCS)

Liberálisok
Fodor is egyeztetne

Helytelennek tartja az alaptörvény tervezett módosítását a Liberálisok elnöke. Fodor Gábor tájékoztatóján kijelentette: határozottan visszautasítják a kezdeményezést, mert az továbbra is szembemegy az Európai Unióval. A PM által kezdeményezett ellenzéki egyeztetésre úgy reagált: nincsenek ellene. (ZSJ)

Demokratikus Koalíció
Újabb bojkott

Bojkottálni fogja a referendum után tervezett alaptörvény-módosítást a Demokratikus Koalíció, és ezt javasolják valamennyi ellenzéki pártnak. Gyurcsány Ferenc pártelnök sajtótájékoztatóján újra azt szorgalmazta, hogy az ellenzéki pártok közösen vegyenek részt a következő parlamenti választáson. (KB)