Az elmúlt években jelentősen javult a magyar lakosság biztonságérzete, ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett felméréséből. A Nyugat-Dunántúlon kiugróan magas, nyolcvanöt százalékos azok aránya, akik biztonságban érzik magukat közterületen.
Folyamatosan javul a lakosság biztonságérzete Magyarországon 2013 óta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett felméréséből. Az életszínvonalat vizsgáló kutatás során a következő kérdést is feltették a szervezet munkatársai: mennyire érzi magát biztonságban sötétedés után, ha a lakhelye környékén sétál? Négy válaszlehetőséget kínáltak fel, amelyek a következők: „nagyon biztonságban érzem magam”, „eléggé biztonságban érzem magam”, „egy kicsit veszélyben érzem magam”, „nagyon veszélyben érzem magam”. Míg 2013-ban a válaszadók hatvanöt százaléka számolt be arról, hogy biztonságban érzi magát sötétedés után az utcán, a 2015-ös felmérésben ez az arány hetvennégy százalékra nőtt, majd 2016-ra hetvenötre.
Bár településtípus szerinti bontásban a községekben élők esetén a legmagasabb azok aránya (hetvenkilenc százalék), akik biztonságban érzik magukat, az elmúlt három évre kimutatható pozitív változás mértéke Budapesten a legerőteljesebb: tizennégy százalékponttal nőtt a magukat biztonságban érzők aránya – olvasható a KSH kiadványában. Régiók tekintetében egyébként a Nyugat-Dunántúlon kiugróan magas, nyolcvanöt százalékos azok aránya, akik biztonságban érzik magukat közterületen. A helyzet Észak-Magyarországon a legrosszabb, ott a megkérdezettek harminchárom százaléka válaszolta, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érzi magát sötétedés után egyedül az utcán.
A KSH részéről megállapították: a „lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet az egyén szűkebb környezetében való általános bizalma, illetve a lakóhely állapota által befolyásolt”.
A félelem és a szorongás negatív hatása a közérzetre egyértelmű, írják. Emellett az életminőségre áttételes befolyása is van, hiszen az utcán történő, sötétedés utáni közlekedéstől való félelem erős visszatartó hatás lehet társas, kulturális rendezvények látogatásától, esti szabadidős programokon, vagy éppen sporttevékenységeken való részvételtől.
