A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát – derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első közvélemény-kutatásából.
Az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint csaknem kétharmadnyi válaszadó - 65 százalék - szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon (38, illetve 27 százalék) lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro. A fiatalok nemcsak a legelkötelezettebbek, hanem a legoptimistábbak is: 72 százalékuk szerint legalább a rióival azonos nívójú olimpia megrendezésére lenne képes Magyarország.
Az Ipsos pénteken közölt felméréséből kiderül, a rendezés mellett majdnem kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik - 58 százalék, illetve 31 százalék, - és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. A társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben, a diplomások körében több mint kétszeres, a húszas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.
A kutatás alapján az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan viszont egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bizonytalanság.
A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek - 54 és 39 százalék, illetve 59 és 30 százalék - az Ipsos szerint. Ugyanakkor a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében, lassan ugyan, de csökken a bizonytalanság. Míg decemberben az előbbieknek 21, utóbbiaknak 20 százaléka volt bizonytalan, ma ez az arány 17 és 15 százalék.
Az Ipsos összegzése szerint az mondható el, hogy a 2015 decemberében mért eredményekhez képest jelentős elmozdulás nem érzékelhető, a magyar lakosság többsége alapvetően pozitívan viszonyul a 2024-es játékok esetleges megrendezéséhez.
Az NVI elnöke az NVB elé terjeszti a budapesti olimpiarendezés elleni népszavazási kérdést
Elvégezte a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási kérdés előzetes formai vizsgálatát Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, és - mivel a kezdeményezés megfelelt az előírásoknak - a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszti - közölte az NVI pénteken az MTI-vel.
A közlemény felidézi, hogy Erdélyi Katalin Krisztina szeptember 6-án országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be azzal a kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?". Azt írták, a népszavazásról szóló törvény szerint - egyes sajtótermékekben megjelent téves információkkal szemben - az NVI elnökének kell a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát elvégeznie, a benyújtást követő öt napon belül.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke e kötelezettségének eleget téve megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelel a törvényben foglalt formai követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette - áll a közrlményben.
Az NVI elnöke az előzetes formai vizsgálat során a többi között azt ellenőrzi, hogy formai szempontból megfelelő-e a benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya, csatoltak-e a beadványhoz a kérdést támogató legalább húsz, legfeljebb harminc támogató aláírást, a kezdeményező bejelentkezett-e az adatvédelmi nyilvántartásba, illetve, hogy van-e folyamatban azonos témában már népszavazási kezdeményezés. Az NVI közölte azt is, a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdés érdemi vizsgálatát a népszavazási kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül, október 6-ig kell elvégeznie.
Az NVB legközelebb hétfőn ülésezik, az ülés napirendjén egyelőre nem szerepel a népszavazási kérdés elbírálásának ügye.
