Hitelt vehet fel a kártalanítási alap

A törvényalkotási bizottság hétfői ülésén szavazott meg több módosítási javaslatot is a pénteken benyújtott fideszes kártalanítási előterjesztéshez, amelyről házszabálytól eltéréssel várhatóan már kedden dönt a Ház.

A törvényalkotási bizottság indítványa alapján nemcsak a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a kapcsolt vállalkozásai által bonyolított kötvényértékesítési ügyletekre is kiterjedne a törvény hatálya.

Változás az is, hogy a kártalanítási alap nem csak a Magyar Nemzeti Banktól vehetne fel hitelt működésének biztosítása érdekében. A módosítás ugyanis lehetővé tenné, hogy az alap hitelintézettől legfeljebb tíz éves futamidőre kölcsönt vegyen fel. A jegybanktól továbbra is három hónapos áthidaló kölcsön lenne igényelhető.

Átírnák azt a passzust is, amely szerint a kártalanítási alap - visszafizetési kötelezettséggel - előleget igényelhet a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjaitól az előbb említett hitel törlesztésére, saját forrásainak kiegészítéséhez. Ezen előleg megfizetésére - javasolja a testület - a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lennének kötelesek.

A Quaestor-károsultak a kárrendezésre vonatkozó kérelmüket postán - tértivevényes levélben - is benyújthatnák. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő harminc napon belül fizet.

Az emberek a lehető legrövidebb időn belül megkaphatják a kártalanítás összegét, ha elfogadja a Fidesz javaslatát az Országgyűlés - szögezte le Tuzson Bence. A kormánypárti politikus kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény összevont vitájában a pénzügyi rendszer rendbetételének újabb lépéseként beszélt az indítványról, kifejtve, korábbi javaslatuk arról szólt, hogy "megfogják" a bűnösöknél keletkezett vagyont. A mostani javaslatot sajátosnak nevezte, amit szavai szerint a Quaestor sajátos helyzete indokol, miszerint más brókercégekkel ellentétben a cég saját kötvényeit árusította túl, összesen 150 milliárd forinttal többet adott el, mint lehetősége lett volna.

Célként jelölte meg, hogy a károsultaknak ne kelljen kivárni az évekig tartó, kétes kimenetelű bírósági eljárásokat, s ne fordulhasson elő az, ami például a Hajdú-Bét esetében, ahol az emberek hosszú pereskedés után sem élhettek igényükkel.

Tuzson Bence elmondta, hogy a jogszabály a kárrendezés folyamatát szabályozza és lényegében minden károsultat érint. Az újonnan felálló alap 30 millió forintig ad kártérítést a vélt vagy valós kötvénnyel rendelkező becsapott, megtévesztett ügyfeleknek - fejtette ki, jelezve, hogy annak a hetvenhárom ügyfélnek, akinek ennél nagyobb az igénye, elfogadhatja a 30 millió forintot vagy peres úton érvényesítheti igényét.

Értékelése szerint a kárt szenvedett emberek gyorsított eljárásban megkaphatják pénzüket, ugyanis harminc napjuk van igényeik beterjesztésére, azt harminc nap alatt elbírálják és újabb harminc nap után megtörténik a kifizetés.

A fideszes előterjesztő szólt arról is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) megelőlegezi a pénzösszegeket, s akinek kötvénye volt, átruházza követelését a követeléskezelő alapra, amely érvényesíti a kárigényeket. Hozzátette: lehetőség lesz arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank áthidaló hitelt nyújtson az alapnak, hogy megfelelően tudjon működni.

Tuzson Bence arról is beszámolt, hogy a későbbiekben lesz olyan törvénycsomagjuk is, amely hosszú távon megerősíti az ellenőrzési eljárást, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek a jövőben.