Az év első felében 3073, nemzetközi védelemben részesülő külföldi állampolgár élt Magyarországon, 1763-an menekültként. Júniusig közülük hetvenhárman kaptak menekülti és 164-en oltalmazotti védelmet.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) összehasonlító statisztikája szerint az idei év első felében Magyarországon 1763 ember rendelkezett menekülti, 1253 oltalmazotti, 57 pedig befogadotti igazolvánnyal Magyarországon. Azaz 2015. június 30-án 3073-an, míg tavaly 2799-en rendelkeztek a nemzetközi védelem valamelyik formájával. A BÁH adatai szerint az elmúlt év első hat hónapjában százhússzal kevesebb menekült, kétszázzal kevesebb oltalmazott és ötvennel több befogadott élt az országban.
A menekültügyi hatóság tavaly 139 embernek, köztük 75 szíriai állampolgárnak adta meg a menekülti státust. Idén hetvenhárom kérelmező esetében bizonyosodott be, hogy megilleti őket ez a fajta a védelem. Oltalmazottként tavaly kilencvenen, az idén százhatvannégyen maradhattak Magyarországon, köztük huszonnyolc szíriai és hatvanhárom afganisztáni személy. A visszaküldés tilalmát tavaly négy, míg az idén három kérelmező esetében állapította meg a hatóság.
Egy év alatt megdöbbentően sok, negyvenkétszeres növekedés következett be a menekültügyi hatóság által meghozott döntések és a folyamatban lévő eljárásokban: míg tavaly január és június között 570 ügy volt, addig ez év június végéig már 24 431, azaz 23 861-gyel több.
Az idegenrendészet által kiutasítottak száma az idén – a tavalyi összesen 742-ről – 838-ra emelkedett. Állampolgársági összetételük azonban látványosan változott: míg tavaly a kiutasítottaknak több mint hatvan százaléka koszovói állampolgár volt, addig az idén már csak 28 százalékuk volt koszovói és több mint egyharmaduk szíriai. A kényszerintézkedések közé tartoznak a bíróság által elrendelt kiutasítások is: tavaly június végéig 274, az idén pedig 195 embert utasítottak ki, egyharmaduk mindkét évben szerb állampolgár volt.
Érdekes adatokat tartalmaz a kitoloncolásokat összegző lista is, eszerint tavaly 596 – köztük 365 koszovói – állampolgárnak kellett rövid időn belül elhagynia Magyarországot, míg az idén 258-nak, ez évben az érintettek 42 százaléka volt koszovói. A menedékkérők száma szintén egy év alatt több mint tizenegyszeresére növekedett, az adatok csupán az első hat hónapokra vonatkoznak, azaz még a mostani napi több ezer migráns érkezése előttiek. Tehát tavaly 5435 menedékkérőt regisztráltak a magyar hatóságok, míg az idén június végéig már 66 788-at. Harminchat százalékuk európai országokból érkezett.
A menekültügyi hatóság tavaly 139 embernek, köztük 75 szíriai állampolgárnak adta meg a menekülti státust. Idén hetvenhárom kérelmező esetében bizonyosodott be, hogy megilleti őket ez a fajta a védelem. Oltalmazottként tavaly kilencvenen, az idén százhatvannégyen maradhattak Magyarországon, köztük huszonnyolc szíriai és hatvanhárom afganisztáni személy. A visszaküldés tilalmát tavaly négy, míg az idén három kérelmező esetében állapította meg a hatóság.
Egy év alatt megdöbbentően sok, negyvenkétszeres növekedés következett be a menekültügyi hatóság által meghozott döntések és a folyamatban lévő eljárásokban: míg tavaly január és június között 570 ügy volt, addig ez év június végéig már 24 431, azaz 23 861-gyel több.
Az idegenrendészet által kiutasítottak száma az idén – a tavalyi összesen 742-ről – 838-ra emelkedett. Állampolgársági összetételük azonban látványosan változott: míg tavaly a kiutasítottaknak több mint hatvan százaléka koszovói állampolgár volt, addig az idén már csak 28 százalékuk volt koszovói és több mint egyharmaduk szíriai. A kényszerintézkedések közé tartoznak a bíróság által elrendelt kiutasítások is: tavaly június végéig 274, az idén pedig 195 embert utasítottak ki, egyharmaduk mindkét évben szerb állampolgár volt.
Érdekes adatokat tartalmaz a kitoloncolásokat összegző lista is, eszerint tavaly 596 – köztük 365 koszovói – állampolgárnak kellett rövid időn belül elhagynia Magyarországot, míg az idén 258-nak, ez évben az érintettek 42 százaléka volt koszovói. A menedékkérők száma szintén egy év alatt több mint tizenegyszeresére növekedett, az adatok csupán az első hat hónapokra vonatkoznak, azaz még a mostani napi több ezer migráns érkezése előttiek. Tehát tavaly 5435 menedékkérőt regisztráltak a magyar hatóságok, míg az idén június végéig már 66 788-at. Harminchat százalékuk európai országokból érkezett.
