Az Országgyűlés kedden változtatott a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényen, határozott arról, hogy könnyebben csatlakozhatnak az építők a közműhálózathoz, és hogy az eddiginél több boltnak kell gondoskodnia az üvegvisszaváltásról. A parlament a keddi szavazások során egyértelműsítette a részarány-földtulajdonok meghatározását, pontosította az élelmiszerláncok felügyeletét szabályozó törvényt, a takarékszövetkezeti integráció hatékonyságát segítő változtatásokról döntött, és elfogadta a kormány oktatási és egészségügyi csomagját is. Napirend előtt az oktatásról, a paksi bővítésről, a bérunióról, hősi halottainkról és Botka László vagyonáról esett szó.
MSZP: Visszaállítjuk az oktatás szabadságát!
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a közelgő pedagógusnap alkalmából arról beszélt, ma Magyarországon a tanárok a "hatalom hálójában", "pártpolitikai ideológiával átitatott, napi fenyegetésektől sem mentes, buta, logikátlan, központosított rendszerben" próbálnak a gyerekekre koncentrálni.
Szerinte a kormány "téglának látja az iskolát, kockafejűnek a gyerekeket és vályogvetőknek a pedagógusokat". Közölte: ha a választók jövőre bizalmat szavaznak a Botka-kormánynak, akkor az MSZP csökkenti a pedagógusok és a gyerekek terheit, anyagilag is elismeri a minőségi munkát, valamint megszünteti az állami egyentankönyveket, a Kliket, a kancelláriarendszert, és visszaállítja az iskolák autonómiáját.
Fidesz: Vizsgálni kellene Botka szavahihetőségét Demeter Zoltán (Fidesz) Botka László vagyonnyilatkozata kapcsán hangsúlyozta, hogy mivel a szegedi polgármester az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, célszerűbb lenne szélesebb körben megvizsgálni megbízhatóságát és szavahihetőségét.
Beszélt eltitkolt tóparti telekről, a Botka László felesége nevére íratott "luxusterepjáróról", valamint a polgármester értékes karóráiról. Bírálta azokat, akik megakadályozták a vagyonnyilatkozati vizsgálatot, mondván, az MSZP-s polgármester a legújabb hírek szerint két értékes budapesti lakást is kapott tavaly pedagógus szüleitől.
Sérelmezte Botka László azon nyilatkozatát is, miszerint lebontaná a határkerítést.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy átláthatóbb és tisztább legyen a döntéshozók vagyongyarapodása. A politikusok vagyonnyilatkozatának kialakítása Európában az egyik legszigorúbb Magyarországon, az önkormányzati törvény a polgármester számára is előírja a vagyonnyilatkozat tételét - ismertette.
Kijelentette: a szegedi önkormányzati többsége szerinte Botka László ellen dolgozott, mert megakadályozta, hogy a politikus tisztázhassa a vagyonával kapcsolatban felmerült visszásságokat.
Szintén bírálta a határkerítés lebontásának tervét, mert az szerinte veszélyezteti az ország biztonságát.Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ugyanakkor minderre úgy reagált: a szocialisták kormányzása alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el, 180 iskolát zártak be, és egyhavi bért vettek el a tanároktól, valamint eladósították a felsőoktatási intézményeket. Ehelyett - folytatta - a mostani kormány a rendszerváltás óta példátlan béremelési programot indított a pedagógusok számára, a jövő évi költségvetésben pedig 81 milliárd forinttal többet fordít az oktatásra.
LMP: Paks bővítése helyett zöld energia és energiahatékonyság
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint paksi bővítés helyett zöld energia és energiahatékonyság kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság új pályára álljon, és ez a 2010-es Fidesz programban is benne van.
Az ellenzéki képviselő szerint az olcsó energia, a munkahelyteremtés és az energiafüggetlenség érdekében nem atomerőműre van szükség, hanem fel kell oldani a nap- és szélerőművek korlátozását, valamint támogatni kell a lakások korszerűsítését, mert így a felére lehet csökkenteni az otthonok energiafelhasználását.
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy napelemekkel négyszeres áron, szélerőművekkel pedig kétszeres összegből lehetne megoldani a paksi atomerőmű kiváltását, viszont nem lehetne kezelni az időjárás változásából eredő kockázatokat.
Az MSZP képviselői a strasbourgi bírósághoz fordulnak egy házelnöki döntés miatt
Az MSZP országgyűlési képviselői a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, ha az Országgyűlés megszavazza a tiszteletdíj-csökkentésüket, amit azért kaptak, mert megsértették a szemléltetés szabályát - mondta az ellenzéki párt elnökhelyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Gőgös Zoltán - azon 11 szocialista politikus egyike, akikre a döntés vonatkozik - emlékeztetett arra, hogy a CEU melletti tüntetések után az MSZP behozta a parlamentbe a demonstráció két fő szlogenjét, és ezeket lapokon feltartva mutatta be a parlamentben. A képviselők azt mutatták, hogy "Vétó" és "Ne írd alá, János!"
Szerinte ennek bemutatásával senkit nem zavartak, a parlament munkáját nem befolyásolták, egy percre nem "állt az élet". Kövér László házelnök azonban mégis úgy döntött, hogy különböző mértékben megbünteti a 11 képviselőt - tette hozzá.
Gőgös Zoltán azt mondta, ez az ügy nem a pénzbüntetésről, hanem arról szól, hogy a Fidesz nem tűri a nép hangját az Országgyűlésben. "Úgy látszik, hogy az elnök ebből sportot csinál és megpróbálja ellehetetleníteni az ellenzéki képviselők működését" - fogalmazott.
Kitért arra, hogy szerintük súlyos eljárási hiba is történt, ugyanis Hiszékeny Dezsőt is ugyanakkora mértékben, 100 ezer forintos tiszteletdíj-csökkentéssel sújtották, mint azokat a frakciótársait, akik az Áder Jánosnak szóló felszólítást tartották. Hiszékeny Dezső azonban a Vétó felirítú táblát mutatta - mondta, jelezve: ezzel kiderült, az ülésről készült jegyzőkönyv nem volt szabályos.
A Vétó feliratot tartó képviselőket 50 ezer forintra büntette a házelnök.
Az MSZP elnökhelyettese elmondta, a fellebbezéskor jelezték, hogy eljárási hiba történt, és a házelnök most úgy próbálja megoldani a problémát, hogy Hiszékeny Dezső fizetéscsökkentését a parlament nem fogja megszavazni. Ez egy elég sunyi módszer - hangoztatta.
Gőgös Zoltán azt mondta, nem volt arra példa, hogy az Európai Bíróság ne a képviselőknek, ne magánembereknek adott volna igazat, amikor a szólásszabadság korlátozásáról volt szó.
Jelezte, ezekkel az eszközökkel a jövőben is élni fognak. Nem fog megfélemlíteni senki bennünket azzal, hogy 100 ezer forintra büntet bennünket - hangoztatta.
Az Országgyűlés tíz szocialista és egy független képviselő tiszteletdíját csökkentette összesen mintegy egymillió forint értékben két fegyelmi ügyben kedden.
A Ház kormánypárti szavazatokkal hagyta jóvá Kövér László házelnök erről szóló döntéseit, amelyekre a teljes ellenzék nemmel voksolt.
Ezek alapján a szocialista képviselők a szemléltetésre vonatkozó házszabályi rendelkezéseket sértették meg április 10-én frakciótársuk, Kunhalmi Ágnes CEU-val kapcsolatos napirend előtti felszólalása alatt. Józsa István, Szabó Sándor, Szakács László, Teleki László és Tukacs István egy-egy "VÉTÓ" feliratú táblát tartott fel, míg Bangóné Borbély Ildikó, Gőgös Zoltán, Heringes Anita, Horváth Imre és Korózs Lajos olyan táblákat emeltek fel, amelyek összeolvasva piros színnel a "Ne írd alá, János" szöveget adták ki. Előbbi képviselők tiszteletdíját egyenként 50 ezer forinttal, míg utóbbiakét 100-100 ezer forinttal csökkentették.
Az érintettek a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését kérték a mentelmi bizottságtól, ám az nem adott helyt kérelmünknek. A szocialista politikusok ezt követően az Országgyűléstől kérték a hatályon kívül helyezést, ez a mostani döntés ugyanakkor végül "hatályában fenntartotta" a tiszteletdíj-csökkentéseket.
Hiszékeny Dezső is a megbüntetett szocialisták között lett volna, de a Ház végül nem szavazta meg tiszteletdíjának mérséklését. A szavazást megelőző MSZP-s tájékoztatás alapján esetében eljárási hiba történt.
A parlament 249 292 forinttal - egyharmadával - csökkentette Szabó Timea független országgyűlési képviselő tiszteletdíját, amiért a Párbeszéd társelnöke Áder János újraválasztott köztársasági elnök május 8-i eskütétele után a képviselői székére felállva egy marionettbábut emelt a magasba, amelynek fejére az államfő fényképét rögzítette. Eközben azt mondta: "Nem köztársasági elnök, egy bábu." A házelnök indoklása szerint ezzel Szabó Timea súlyosan megsértette az Országgyűlés tekintélyét.
Szabó Timea is a mentelmi bizottsághoz, majd az Országgyűléshez fordult saját ügyében, de a Ház - a kormánypárti többség szavazataival - a házelnöki döntést jóváhagyta.
Jobbik: Kezdődhet az aláírásgyűjtés a bérunióért
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra mutatott rá, hogy megkezdődhet az uniós aláírásgyűjtés a bérunió érdekében, miután az Európai Unió befogadta pártja erről szóló kezdeményezését. Szerinte ezzel a Jobbik többet tett a bérek felzárkóztatásáért, mint az elmúlt 27 év kormányai.
Elhibázottnak nevezte a kormány alacsony bérekre építő gazdaságpolitikáját, és Kövér László házelnököt is bírálta azon kijelentése miatt, miszerint a bérek egységesítésével Brüsszel Magyarország egyetlen versenyelőnyét venné el.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy fogalmazott: itt lenne az ideje, hogy a Jobbik a nagyotmondások helyett a valóságos viszonyokkal számoljon. Emlékeztetett: volt már olyan kormány, amely elköltött nem létező pénzeket. Szerinte a bérunió kezdeményezői illúziókat fogalmaznak meg, arra azonban nem adnak választ, hogyan képzelik el a béremelést. Azok ugyanis az adott nemzetgazdaságban megtermelt összjövedelemtől függnek.
Rámutatott arra is: 2010-től tavalyig mintegy 24 százalékkal nőttek a reálbérek, de a három- és többgyermekes családokban több mint 50 százalékkal.
KDNP: Emlékezni kell a hősökre
Vejkey Imre (KDNP) a magyar hősökre emlékezett felszólalásában. Rendkívülinek nevezte, hogy a horvátországi Pulában csaknem egy évszázad után emlékművet kaphatnak az I. világháború magyar haditengerész hősei.
Úgy fogalmazott: bár elődeink hősies áldozatukkal megvédték a hazát, de a nagyhatalmak mesterkedése és a kommunisták ármánykodása miatt csaknem száz éve ránk kényszerített békediktátum okán Szent István országának kétharmadát és honfitársaink egyharmadát mégis elveszítettük. Magyarország azonban újra erős - fogalmazott -, a kommunizmus után is visszaállította nemzeti keresztény kultúráját.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára emlékeztetett a magyar haditengerészet halottaira. Kötelességünk emlékezni rájuk, több százan vesztették életüket az első világháborúban Pula és Cattaro környezetében - mondta.
Két évről egy évre csökkentené az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott "hűségidős" szerződések időtartamát, és egyoldalú szerződésmódosítás esetén lehetőséget teremt a fogyasztóknak a határozott idejű szerződés felmondására az a fideszes törvénymódosító javaslat, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés.
Fidesz: egy évre csökken a "hűségidős" szerződések időtartama
Balla György (Fidesz), aki képviselőtársával a szintén fideszes Kucsák Lászlóval együtt jegyzi a javaslatot, elmondta: az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítanák, mert véleményük szerint jelenleg a hírközlési piacon működő szolgáltatók "magas lóról", "diktátumokkal" beszélnek az emberekkel és nem az általuk nyújtott magas minőséggel, hanem szerződésekkel akarják magukhoz láncolni az ügyfeleket.
Úgy vélte: a szektor szolgáltatói a kétéves hűségszerződésekkel a versenyt a legminimálisabbra akarják szorítani, miközben a határozatlan idejű szerződések díját tisztességtelenül magasan tartják. Így a fogyasztónak például az internet- vagy kábeltévé szolgáltatóhoz két évre le kell kötnie magát, de ennek letelte után is csak akkor kap megfizethető árat, ha újabb két évre szerződik.
Közölte: a helyzet megváltoztatása érdekében azt javasolják, hogy csökkenjen 12 hónapra a hűségszerződések időtartama. Ugyanakkor jelezte: ha a szolgáltatás mellé nagy értékű eszközt, például okostévét vagy mobiltelefont is vásárol az ügyfél részletfizetésre, akkor az ő kérésére továbbra is lehetne két éves szerződést kötni, de csak olyan feltételekkel, mint az egy éves szerződés esetén.
A fideszes képviselő elmondta: azt is javasolják, hogy a hűségidő letöltése után az ügyfél újabb elköteleződés nélkül is kapja meg az akkor fellelhető legkedvezményesebb szolgáltatási csomagot.
Emellett - folytatta - azt is kezdeményezik, hogy a fogyasztó, a hűségidő alatt is felmondhassa a szerződést, amennyiben a szolgáltató bármilyen módon megváltoztatja szolgáltatása tartalmát vagy árát. Mint mondta, jelenleg ugyanis nincs lehetősége az ügyfélnek felmondani a szerződést például olyan esetben, amikor a kábeltévé szolgáltató kiveszi a csomagból a számára fontos csatornákat.
Balla György közölte: azt is javasolják, hogy a határozatlan idejű előfizetői szerződések esetében szűnjön meg a 8 napos felmondási határidő, és az előfizető azonnali hatállyal mondhassa fel szerződését.
Hozzátette: egy közösségi oldalon hívták fel a figyelmét arra, hogy a mobileszközök esetében a hűségidő lejárta után a szolgáltatók 15-25 ezer forintot kérnek az eszköz függetlenítéséért, ezért javasolni fogják, hogy ezt ingyen végezzék el a szolgáltatók.
A javaslat hatásairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatók minden ilyen esetben áremeléssel fenyegetnek, azonban erre nincs jogcímük, mert a módosítások nem tartalmaznak adónövelést, vagy adminisztrációs tehernövekedést.
A kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kossuth tér rekonstrukciójának folytatásával is indokolta a kapcsolódó törvény módosítását annak egyik fideszes előterjesztője, Halász János.
Felidézve a tér 2011-es állapotát elmondta: korábban még hiányzott a tulajdonosi szemlélet, mára azonban a budapestiek és az ide érkezők egyik kedvenc helyévé vált a terület.
Elmondta: az eddigi felújítások sikere is indokolja a munka folytatását, a többi között egy új épület felhúzását a tér déli falán lebontott épület helyére.
Szólt az Országházon belüli, a gipszstukkós mennyezetet is kettévágó elfalazásokról is, amelyek a "korabeli tüzép-építészet legborzalmasabb hagyományaihoz" hasonlított. Rámutatott: ezek helyreállítása is szükséges, ám erre csak az új irodaház, a Szabad György ház megépítése után kerülhet sor.
A 2011-ben az átalakításról szóló országgyűlési határozat egyetlen elemét nem sikerült még megoldani, ám hamarosan arra is sor kerül: a végrehajtó hatalom szerveinek a törvényhozás épületén kívüli elhelyezését.
Közölte ugyanakkor: megkezdődött már a Néprajzi Múzeum, valamint a földművelésügyi tárca épülete helyreállításának tervezése.
Szükségesnek ítélte ugyanakkor a Vértanúk terének rendezését is, ehhez azonban a Kossuth térhez hasonlóan ezt a területet is állami tulajdonba és az Országgyűlés vagyonkezelésébe kellene kerülnie. Mint mondta, a munka folytatásához más szobroknak, műemlékeknek is állami tulajdonba kellene kerülniük, ezt is tartalmazza az előterjesztés.
Tasó László államtitkár a nemzeti történelem tiszteletének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett a három különböző emlékhely-kategóriára, amelyet a jogszabály tartalmaz, és arra is, hogy egyetlen kiemelt nemzeti emlékhely van. Ez a Kossuth tér, amelynek védelme, méltóságának megőrzése közérdek.
Rámutatott: a javaslat biztosítja a nemzeti emlékhez településképi megjelenését is.
L. Simon László (Fidesz) a Kossuth tér felújítási munkálatainak folytatásának szükségességéről beszélt, és úgy ítélte meg, jól sikerült a klasszikus építészeti elemeket ötvözi a kortársak törekvéseivel. Méltatlannak nevezte például a József Attila szobor megmentésére indított egykori megmozdulásokat, hiszen a szobor jobb helyre került, mint volt - mondta.
Fontosnak ítélte a Vértanúk terének rekonstrukcióját is, mint arra rámutatott, ehhez bizonyos emlékműveknek állami tulajdonba kell kerülniük, míg mások a fővárosi önkormányzaté lesznek. Utóbbihoz tartozik a Forradalom lángja emlékmű. Megjegyezte: a forradalomnak számos emléke van a téren, de ennek szerinte Budán lenne a helye.
'56 szellemisége továbbra is fontos mindannyiunk számára - jegyezte meg -, de az is, hogy rendeződjék az emlékmű sorsa.
Rámutatott: az előterjesztés több sarkalatos rendelkezést is tartalmaz.
MSZP: miért nem volt ötpárti egyeztetés?
Velez Árpád (MSZP) azt emelte ki: pártja számára nemzeti ügy a nemzeti emlékhelyek kérdése, "ha önöknek is, akkor miért nem volt ötpárti egyeztetés arról?" - tette fel a kérdést a kormánypárti képviselőknek, kifogásolva, hogy az előterjesztést nem a kormány, hanem fideszes képviselők terjesztették be. Ha ebben nem lesz változás, az MSZP nem támogatja a javaslatot - jelentette ki.
A Forradalom lángja emlékmű ingyenesen kerül a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülne.
A javaslat a kiemelt nemzeti emlékhelyet egyedi településképi védelem alá helyezné, amelynek eszközeit a kormány állapítja meg - ismertette.
Jobbik: '56-nak megfelelő emlékmű kell a téren
Hegedűs Lorántné (Jobbik) a javaslatban megfogalmazottakat támogatandónak tartotta. Megjegyezte ugyanakkor: komoly kifogásaik is vannak, ezért szintén ötpárti egyeztetést javasolt.
Valóban komoly előrelépés van a tér használhatóságát nézve, de szerinte egyértelmű, hogy azt a '44 előtti arculatot, amit az akkori országgyűlési határozat is meghatározott, nem sikerült minden tekintetben elérni. Kiemelte a városképi, tájépítészeti kérdéseket, például az utcabútorokat: az egykori iparművészeti remekek hiányoznak az arculathoz - mondta. Most szerinte lebutított formájú berendezési tárgyak vannak, köztük az országzászló tartóoszlopát sem lehet szépnek tekinteni - értékelt.
A javaslat támogatását azonban a Kossuth téren, az '56-os emlékművel kapcsolatos változáshoz kötötte. Szerinte a határozat elfogadásakor nem tették egyértelművé, hogy a térfelszínen nem lesz emlékműve a forradalomnak. Azt a föld alá kényszerítették - folytatta -, ahogyan a katonák is az embereket a forradalom idején, ami szerinte rossz emlékeket ébreszt.
Bírálta a tér déli részére kerülő épület tervezési költéseit, de azt is, hogy Orbán Viktor egyik barátja bontotta el az egykori székházat. Sokallta a metróbejárat újranyitásának költségeit is.
Az egykor a Vértanúk terén álló nemzeti vértanúk emlékműve szerinte beletartozik az eredeti arculatba.
Halász János (Fidesz) zárszavában elmondta, a kulturális bizottság hétfői ülésén jelezte, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményeznek a törvényjavaslatról. Hozzátette: az egyeztetés szerdán délelőtt lesz.
Szólt arról is, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely bizottság nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá eső ügyekben eljárjon. Az 1956-os forradalomnak emléket állító Forradalom lángja című emlékmű új helyre került, az új helyszínnel az ötvenhatos szervezetek és az alkotó örökösei egyetértettek - mondta.
Az előterjesztők nevében felszólaló képviselő azzal magyarázta, hogy képviselők nyújtották be a törvényjavaslatot, hogy az több ponton is túl megy a kormány hatáskörén. Ez nem kormányügy, ez az Országgyűlés ügye - fogalmazott.
A képviselő alaptalannak és a tisztességtelennek nevezte az áremeléssel való fenyegetőzést, ugyanakkor jelezte, ha a szolgáltatók mégis árat emelnek, akkor az államnak "meg kell tudni mutatnia, hogy magyar államként dolgozik", a hírközlési hatóságnak el kell járnia, és a gazdasági versenyhivatalnak is közbe kell lépnie, ha a szolgáltatók "kartell módjára" akarnak árat módosítani.
A kormány egyetért a javaslatok irányával
Kara Ákos államtitkár közölte: a kormány egyetért a javaslatok irányával és kiemelt fontosságúnak tartja a fogyasztók védelmét. Szerinte a legfeljebb egy éves hűségidő bevezetése és az előnytelenné váló szerződés könnyebb megszüntetése csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát a szolgáltatók felé. Nem engedhetjük meg, hogy ezen a területen működő "gigacégek", úgy láncolják magukhoz a fogyasztókat évekre, hogy közben saját kényükre-kedvükre változtathassák az előfizetési feltételeket - fogalmazott.
Hangsúlyozta: élni kell minden független hatósági eszközzel, hogy az új szabályozás ne jelentsen indokolatlan és összehangolt áremelkedést, azonban ha ez nem vezet eredményre, akkor a kormány kész a szabályozás további felülvizsgálatára. Hozzátette: arra is fel vannak készülve, hogy adott esetben a fogyasztókat védő szabályozásnak a "brüsszeli próbát" is ki kell majd állnia.
Fidesz: Fogyasztóbarát javaslatról van szó
Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka, a javaslat másik előterjesztője felhasználó- és fogyasztóbarátnak nevezte a módosításokat, amelyek szerint erősítik a fogyasztói jogokat. Elmondta: a javaslat értelmében a 24 hónapos hűségidő 12 hónapra csökken, és a jövőben a fogyasztó a hűségidő lejárta nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint előtte volt.
Pozitívnak értékelte, hogy a határozatlan idejű szerződések esetében lehetőség lesz a fogyasztó részéről az azonnali felmondásra. Fontosnak tartotta a nyolcnapos felmondási idő eltörlését, mert szerinte ez sem technológiailag, sem adminisztrációs szempontból nem indokolt.
MSZP: Tüneti kezelés a javaslat
Velez Árpád, az MSZP vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslatnak vannak támogatható tartalmi pontjai, melyek az ügyfél jogait erősítik. Például dicséretesnek tartotta, hogy a hűségidő után ugyanolyan feltételekkel lehetne fizetni, mint az új ügyfeleknek. Ugyanakkor, ha az ár nekik is emelkedik, akkor a helyzet nem javul - jegyezte meg.
A szocialista politikus szerint tüneti kezelésről van szó, s a fő problémát nem érintették. A kormánynak a távközlési adó bevezetésével kiemelt szerepe volt abban, hogy a tarifák az összes uniós tagországénál magasabbak legyenek. Miközben Európa többi országában csökkent a szolgáltatások ára, nálunk a kormány döntése miatt extra terheket pakoltak rá. Az államnak fizetett adók, illetéket és díjak mindent egybevéve a szolgáltatások összes bevételének 29 százalékát viszik el.
Amíg a magyar családok 29 százalékot áttételesen az államnak utalnak, addig hiába várják, hogy a csomagok olcsóbbak legyenek - jegyezte meg.
Hozzátette azt is, hogy a Fidesz olyan törvényjavaslatot fogadott el néhány hete, amely lehetővé teszi, hogy az NMHH elnöke kénye-kedve szerint engedélyezze egyes szolgáltatóknak, hogy magasabb roaming-díjakat alkalmazhassanak a magyar előfizetőknél, mint az uniós előírások.
Jobbik: Elfogadható dolgokat javasolnak
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: nagyon fontos, hogy a fogyasztók védelmét és a technológiai fejlődési lehetőségeket is figyelembe vegyék egy-egy változtatásnál.
Rámutatott: a mostani törvényjavaslatban elfogadható dolgokat javasolnak, az nemcsak a fogyasztóvédelemnek, hanem a hírközlési piacnak is tartogat pozitív lépéseket.
A fogyasztók régóta hangoztatott és jogos elvárásait biztosítja, választási szabadságot ad, és segíti a technológiai fejlődést is, igazi versenyhelyzetet alakíthat ki. A szolgáltatók abban lesznek érdekeltek, hogy egymással versengjenek - közölte.
Megjegyezte: helyesen mérték fel, hogy komoly probléma a kétéves hűségidő, s a határozatlan idejű szerződéseknél az azonnali felmondás lehetősége is jó lépés.
Kitért arra is, hogy a szélessávú lefedettség területén meg van tennivaló.
A Jobbik támogathatónak tartja a törvényjavaslatot - jelezte.
LMP: Igen a javaslatra
Ikotity István, az LMP vezérszónoka kiemelte: támogatják a javaslatot, az kifejezetten a fogyasztókat segíti. A 21. században az információhoz, kultúrához való hozzáférésnek a lehető legszélesebb módját kell biztosítani, s a javaslat efelé tesz lépéseket. Nincs olyan fogyasztó, aki még ne futott volna bele a szolgáltatókkal való csatározásba - mutatott rá.
A készülékek szolgáltatótól való függetlenítését is jónak tartotta, de arra volt kíváncsi, hogy ezt egyeztették-e a szolgáltatókkal. Alkalmasak nagy tömegben ezt végrehajtani? - kérdezte.
Felvetette, ha a hűségidő a lejártához közeledik, kapjon értesítést az előfizető erről. Egy sms, vagy e-mail nem kerülne semmibe - közölte.
MSZP: hasznos és jó módosításokat tartalmaz a javaslat
Mesterházy Attila szerint támogatandó elképzelés, hasznos és jó módosításokat tartalmaz a fogyasztók érdekében. Megjegyezte: ha a szolgáltatók áremelésekkel fenyegetőznek, a versenyhivatal nyilván fel tud lépni, s az esetleges kartellt meg tudja akadályozni.
Szavai szerint érdemes lenne lépéseket tenni, a szolgáltatás minőségének javítására is, beleértve a lefedettséget. Kérdésként vetette fel, hogy a kistelepülések nem kerülnek hátrányos helyzetbe, őket az kivetett adó nem sújtja-e jobban.
Kara Ákos, államtitkár kiemelte, hogy a szükséges pontosításokkal valamennyi párt jó iránynak tartja a változtatásokat. Ugyanakkor a módosítás a fogyasztóvédelem és a társadalom szempontjából is jó irány - jegyezte meg.
Az infokommunikációs észrevételekre azt mondta, a mostani jogi keretek is biztosítják annak a lehetőségét, hogy a szerződés lejárta előtt jelezzenek az előfizetőknek a szolgáltatók. Az megfontolandó, hogy esetleg több ilyen jelzés is legyen.
Hozzátette: a kisebb települések jól fognak járni, az Országgyűlés több ezt célzó döntést hozott. Úgy látta, hogy az az ígéret, hogy 2018 végéig Magyarország minden pontjára eljusson a szélessávú internet, teljesülni fog.
Előterjesztői zárszó
Kucsák László (Fidesz) köszönetet mondott, hogy tárgyszerű reagálások hangzottak el. Az értesítésről közölte: ez a megbeszéléseken is előkerült, s szintén megfontolandónak tartotta. A hatályba lépésről kiemelte: az a szándék, hogy kivitelezhető változást fogadjanak el. A szolgáltatóknak is erős üzenet lehet, hogy a vita jelen szakaszában a parlamenti erők támogatásukról biztosították a javaslatot.
Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.
Változik a víziközmű-törvény
A védett vízfogyasztói körnek egy évben csak egyszer kell megkérni a jogosultságot - ezt is célozza a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, amelyet kedden 113 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére.
A módosítás a víziközmű-beruházások jobb minőségű megvalósítását is szolgálja - a rezsicsökkentés politikájának fenntartása mellett. A változtatás értelmében a szolgáltatónak a használati díjat elkülönített számlán kell tartania, az így képzett víziközmű-alapot pedig fejlesztésre kell fordítania.
A módosítás változtat azon a gyakorlaton, hogy a beruházások esetén a pályázatok kötelező fenntartási ideje általában sokkal rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam. Ez ugyanis azt eredményezte, hogy a beruházók nem a legjobb minőségben végezték el a munkát, ami hosszabb időtávon drágábbá tette a beruházást. A változtatás a hosszú élettartamú megoldások felé terelné a fejlesztőket, mert az egy évre jutó összes ráfordítás így a legalacsonyabb.
Az előrefizetős mérők alkalmazására a módosítást megelőzően megkötött szerződések esetében is lehetőség lesz.
Könnyebben csatlakozhatnak az építők a közműhálózathoz
A közműcsatlakozás felgyorsítását szolgálják azok a törvénymódosítások, amelyeket az ország versenyképességének javítása érdekében nyújtott be a kormány, és 113 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A gázszerelésben kialakított gyakorlatot a villamosáram- és a víziközmű-szektorra is átültetik, vagyis a munka megrendelője eldöntheti, kivel dolgoztat, választhat a bejelentetten és jogosultan dolgozó villanyszerelők vagy vízszerelők nyilvántartásából. A nyilvántartással kapcsolatos részletes szabályokat a kormány rendeletben alkotja meg.
Egyszerűbbé válik az ipari és mezőgazdasági beruházások megépítése azáltal, hogy csökken a tervezés költsége, egyszerűsödik az összhang megteremtése a területrendezési tervekkel.
A jogszabály kimondja, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázis igénybevétele ingyenes lesz a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök készítéséhez.
Mentes lesz a víziközmű-hálózatba és a szennyvízhálózatba kötéssel kapcsolatos valamennyi költség és díj alól a legfeljebb 32 milliméter átmérőjű vezeték bekötése.
Változnak a pénzpiaci szabályok
Uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolta a pénzügyi piacok működését szabályozó törvények módosítását, amelyet 119 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A változtatás érinti a befektetési szolgáltatásnyújtást, a kereskedési helyszínek szervezeti és üzletviteli követelményeit. A többi közt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeivel kapcsolatos kereskedésre is a befektetési szolgáltatásnyújtás előírásai vonatkoznak majd.
Új lehetőséget teremtettek a kis- és közepes vállalkozások növekedését előmozdító kereskedési helyszínek létrehozatalával.
Mind a szabályozás, mind a felügyelet eszközei változnak a technológiai fejlődés által lehetővé vált úgynevezett algoritmikus kereskedés számára, a többi között a befektetők védelme érdekében. Javul az ügyfél-tájékoztatás, új szabályok vonatkoznak majd a független tanácsadásra, és szigorodik az ösztönzők elfogadásának szabálya.
Új rendelkezések jelennek meg az adatszolgáltatást végzők engedélyezésére és folyamatos megfelelési követelményeire vonatkozóan. A módosítás bevezeti a szociális fizetési számlát.
Az eddiginél több boltnak kell gondoskodnia az üvegvisszaváltásról
Az Országgyűlés a kormány javaslatára kiterjesztette az üvegvisszaváltás lehetőségéről gondoskodni köteles üzletek körét, előírva, hogy azt az eddigi 500 négyzetméter helyett már a legalább 300 négyzetméter alapterületű boltoknak is garantálniuk kell.
A képviselők 114 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter javaslatát.
Fazekas Sándor indítványa indoklásában hangsúlyozza, a kereskedelemnek részt kell vállalni az üvegcsomagolások visszagyűjtésében azért, hogy Magyarország teljesíteni tudja az üveghulladék újrafeldolgozására megállapított célértéket.
A törvénymódosítás további több ponton módosította a hulladéktörvényt, így például a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-re vonatkozó szabályokat az alvállalkozók nonprofittá válására és a fizetési felszólítás egységesítésére tekintettel.
Egyértelműsítették a részarány-földtulajdonok meghatározását
A parlament módosította a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényt annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok.
A képviselők 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter földügyi törvénymódosító javaslatát.
Az elfogadott változtatások érintik a termőföld védelméről szóló jogszabályt is, a módosítás pedig kimondja, hogy a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.
Pontosították az élelmiszerláncok felügyeletét szabályozó törvényt
Az Országgyűlés több helyen változtatott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényen. A változtatások kötelezővé tették a közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti, valamint táplálkozás-egészségügyi minősítését.
A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.
A változtatások felhatalmazták a főállatorvost országos és helyi járványvédelmi központ felállítására állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén. A módosítások érintik továbbá a próbavásárlásra, a helyszíni ellenőrzés költségeire, a felügyeleti díj megfizetésére, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által hozható szankciókra vonatkozó részletszabályokat is.
A takarékszövetkezeti integráció hatékonyságát segítő változtatásokról döntöttek
A parlament több olyan változtatást is elfogadott, amelyek a kormány szándéka szerint szorosabbá és mérethatékonyabbá tehetik a szövetkezeti hitelintézetek integrációját.
A képviselők 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadták el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter erről szóló javaslatát.
A változtatások az integráció hatékonyabb irányítása érdekében egyértelműen elkülönítik a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének prudenciális és a Központi Bank üzleti funkcióit.
Közlekedési tárgyú részletszabályokon módosított a Ház
Az Országgyűlés hat közlekedési tárgyú törvény részletszabályain is módosított a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezésére.
A képviselők 131 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el Seszták Miklós javaslatát.
A változtatások kiterjednek a közúti közlekedésről szóló jogszabály mellett a közúti közlekedési nyilvántartásról, a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről, a vasúti közlekedésről, a személyszállításról valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényekre.
Elfogadták a kormány oktatási és egészségügyi csomagját
A parlament határozott a kormány aktuális oktatási és egészségügyi törvénymódosító csomagjáról.
A képviselők 134 igen szavazattal, 30 nem ellenében fogadták el az emberi erőforrások miniszterének egészségügyi javaslatát, valamint 112 igen szavazattal, 56 nem ellenében az oktatási tárgyú változtatásokat.
Az egészségügyi törvénymódosítások egyebek mellett további változtatásokat tartalmaznak az elektronikus vények bevezetéséhez, illetve a transzplantációs várólistára történő jelentkezéshez.
Az oktatási témájú változtatások egyike a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre.
Kiterjesztették a kulturális alapellátás fogalmát
A kultúra minden területére kiterjesztette és definiálta az alapellátás fogalmát a parlament a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosításával. A változtatásokat 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadták el a képviselők.
Célként rögzítették, hogy minden magyar ember hozzáférjen a kulturális értékekhez, ezzel erősödjön a magyar identitás, kibontakozzanak a terület jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó hatásai.
A muzeális területen pontosították a megyei intézményekben végzett állami feladatok körét, csökkentették az adminisztrációt, nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetiségi programok bemutatása, és bővült a szakmai munkát megalapozó dokumentumok köre.
A könyvtárak esetében képzések szervezésére, díjak adományozásának szakmai előkészítésére vonatkozó módosításokat fogadtak el, emellett a megyei intézmények elnevezés megyei hatókörűre módosul.
Módosult az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztásának szabályozása
Módosította az Országgyűlés az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetet vezetők választására vonatkozó rendelkezéseket, a döntést 113 igen és 55 nem szavazattal hozta meg a Ház.
A változtatás kétszintű - törvényi és kormányrendeleti - szabályozást vezet be. Törvényi szinten rendelkeznek például a foglalkoztatás jellegének meghatározásáról, a vezetőválasztás módjáról, a munkakör betöltésekor alkalmazandó különös szabályokról és az előadó-művészeti szervezetek minősítéséről. Ha egy szervezet nem teljesíti a követelményeket, akkor 12 vagy 24 hónapos türelmi időt kaphat.
Rendeleti körbe elsősorban eljárási szabályok kerülnek.
Újabb versenyképesség növelését célzó módosításokat fogadott el a parlament
Nyolc témakörben módosított jogszabályokat a parlament a versenyképesség növelése érdekében a kormány kezdeményezésére. A vonatkozó javaslatot 117 igen és 28 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A változtatások érintik egyebek mellett az nyrt.-k, továbbá a kft.-k és zrt.-k tőkeemelését: előbbinek az átvezethetőségét gyorsították meg, utóbbiak esetében pedig a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása nem csak egyféle módon lesz lehetséges a cégeljárásban.
A továbbiakban a határokon átnyúló tőkeegyesítő társaságok egyszerűsített, gyorsított eljárásban egyesülhetnek egy erre alapított magyar társasággal annak érdekében, hogy azok áttehessék székhelyüket Magyarországra.
Kisebb módosításokat fogadtak el a bizalmi vagyonkezelés konstrukciójához is, ez egyebek mellett az összeférhetetlenségi feltételek szigorítását jelenti.
A bírósági végrehajtási törvény módosításával a jogalkalmazás során felmerülő problémákat rendeztek.
Új törvényt fogadtak el a választottbíráskodásról
Az Országgyűlés 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a választottbíráskodásról szóló új törvényt.
A jogszabály az 1994-ben hatályba lépettet váltja fel. Egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.
Továbbra is fennmarad a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróság.
A jogszabály indoklása szerint a kormány azt várja az új törvénytől, hogy vonzóbbá teszi a magyar befektetési környezetet a külföldieknek. A magyar vállalkozásoknak pedig azért lehet előnyös, mert a gyorsabb, magasabb színvonalú választottbíráskodás miatt nagyobb arányban tudják elérni külföldi partnereiknél, hogy a magyar állandó választottbíróságot válasszák, ez pedig költségkímélőbb számukra.
A kereskedelmi választottbíróság vezető testületébe, az elnökségbe az elnököt és két tagot a MKIK, egy-egy tagot pedig a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség delegál. A Magyar Ügyvédi Kamara is egy tagot küld a testületbe.
Az elnök és az elnökségi tagok megbízatása három évre szól, és egyszer delegálhatók újra. A delegáló szervezeteknek joguk lesz indoklás nélkül visszahívni küldötteiket. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták a törvény indoklásában, hogy ezzel tartható fenn és kényszeríthető ki a kereskedelmi választottbíróság törvényes működése.
A jogszabály szerint az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek azokról nem tudnak megállapodni, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökéről. Ekkor lesz szerepe az úgynevezett választottbíró-ajánlási listának, ahonnan az elnökség a választottbírót jelöl ki.
Az elnökség csak olyan, a feladat ellátására alkalmas, kiváló szakmai tudású, hetvenedik életévét még be nem töltött nevét veheti fel a listára, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a jogi szakvizsgát tett.
Rögzítették: a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság az ítéletet a több között akkor érvénytelenítheti, ha úgy ítéli meg, hogy a vita a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.
