Harmincnégy pártot szüntetnének be az ügyészségek

Az 1989-es párttörvény szerint abban az esetben, ha a bejegyzett párt két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a bíróság az ügyész indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ami azonban nem érinti az adott párt társadalmi szervezetként (egyesületként) való továbbműködését.

Az ügyészségek a következő pártokkal szemben indítottak keresetet: A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja, Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, Centrum Összefogás Magyarországért, Cigányok Kereszténydemokrata Pártja, Debrecenért Polgári Szövetség, Demokrata Unió, Dolgozók Pártja, Együtt a Magyarországi Romákért Párt, Értékteremtők Politikai Érdekvédelmi Szövetsége - a Közép Pártja, "Hunok Nagy Szövetsége" Párt, Igazi Demokraták Klubja, Kisgazda Polgári Szövetségpárt, Kisgazdák Történelmi Szövetsége, Magyar Demokrata Párt, Magyar Demokratikus Jóléti Párt, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyarok Magyarországért Párt, Magyarországi Szolidaritás Párt, Magyar Realista Egység és Béke Párt, Magyar Zsellérek Kisemmizettek Kiszolgáltatottak Pártja, Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt, Nemzeti Munkáspárt, Nemzeti Szociáldemokraták, Országos Választási Szövetség, Ősi Magyar Egység Párt, SMS Demokrata Párt, Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt, Szövetség az Egységes Magyarországért "Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége", Társadalmi Szerződés Párt, Tisztelet Társaság Pártja, Új Magyar Demokrata Fórum, Új Szociáldemokrata Néppárt, Újvilág Párt, Zöld Mozgalom.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további négy, választásokon nem indult párt esetében az ügyészségek magának a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt a tevékenységével felhagyott, illetve céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.
Ezek a pártok a következők: Almafa-Új Demokratikus Koalíció, Baranya Megyei Romák Demokratikus Szövetsége, Társadalmi Igazságosság Pártja, Választópolgárok Szövetsége.