Hamarosan kezdődik a kastélyprogram megvalósítása

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság saját háttérintézményével, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal együtt dolgozta ki a kastélyprogramot, amely két „lábon” áll: egyrészt meg akarja menteni, másrészt tartalommal megtöltve megújítani az állam tulajdonában álló legértékesebb vidéki ingatlanokat, amelyek rekonstrukciójára az elmúlt 25 évben nem vagy alig jutott forrás. „A program azokat a kastélyokat veszi számba, amelyeket a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban, de különösen a jelen kormányzati ciklusban fel akarunk újítani vagy a felújításukat meg akarjuk kezdeni” – közölte az örökségvédelem felügyeletét is ellátó államtitkár, hozzátéve: a csütörtökön kihirdetett kormányhatározat szerint a kastélyprogramban nemcsak a Forster Központ, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő ingatlanok is szerepelnek.    
Az államtitkár elmondása szerint turisztikai célú fejlesztésben gondolkodnak, az elképzelés szerint ugyanis ezeknek a létesítményeknek a felújítás után hozzá kell járulniuk a saját fenntartásukhoz.  Első körben a program révén 15 műemlékegyüttes (többek között az edelényi, a füzérradványi, a dégi, a tatai, a péceli és a ráckevei kastély) újul meg, de további húsz ingatlan fejlesztése is szerepel a tervek között. A Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében álló uniós operatív programoknál a turisztikai területen belül 40 milliárd forintos forrás fog rendelkezésre állni a kastélyprogramra. A kormány által elfogadott kastélyprogramban megnevezett épületekre ebből 30,24 milliárdot terveznek felhasználni, 10 milliárd forint hazai forrás mellett.     
L. Simon László elmondta: a szakmai egyeztetéseken felvetődött, hogy megvizsgálják, létre lehet-e hozni a magánberuházások esetében egy olyan régészeti alapot, amely a későbbiekben az állami régészeti feltárásokat szolgálja. Ennek célja az lenne, hogy a nagy jelentőségű lelőhelyek feltárására ne csak akkor legyen lehetősége az államnak, ha ott beruházás zajlik. 

A budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervre kitérve az államtitkár emlékeztetett: „a Várkert Bazár felújításával a projekt tulajdonképpen már el is kezdődött, a szemléletmódunk már ott kifejeződik. Ennek a lényege, hogy ne hagyjuk veszni az értékeinket, de lássuk el őket jövőbe mutató funkcióval. Ha tetszik, így gondolkodunk az országról is: a hagyományokra támaszkodva a jövőbe tekintünk” – fogalmazott. A budai Vár rekonstrukciója során is azt az elvet követik, hogy amit lehet, helyreállítanak.
„Megvan sok berendezés, faragott kő, tervrajzok, fotók, de így is akadnak olyan terei a Várnak, amelyeket a megfelelő dokumentáció hiányában nem lehet hitelesen visszaállítani. Van olyan vélemény, amely szerint a Kádár-kori felújítás mára önértékké vált, de nem szabad elfelejteni, hogy az épületegyüttesnek van egy sok száz éves története, amelynek a 60-as években végzett beavatkozás a megerőszakolása volt. Nyilván csak provokációnak lehet tekinteni, hogy az egykori királyi központba, és nem egy műemléki gyárcsarnokba helyezték el a kommunista diktatúra idején a munkásmozgalmi múzeumot” – emelte ki.     
A jövőben a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostor felújítása már megkezdődött, jövére elkezdődik az Egyesült Államoktól hetven év után visszakapott Táncsics börtön udvarán álló Erdélyi-bástya régészeti feltárása, és a tervek szerint a palota rekonstrukciójánál nemcsak a tervpályázatokat írják ki bizonyos elemekre, hanem a munka is megkezdődne ott, ahol ez lehetséges. A kormány fontolóra vette például, hogy a nyugati oldalon épülő, 300 férőhelyes mélygarázs fölé eredeti formájában visszaépíttesse a lovarda egykor ott állt, Hauszmann által tervezett épületét, hiszen a Várba élő turisztikai funkciók is kellenek – mondta el az államtitkár.