HM: A hősök ma is velünk élnek

Rétvári: az élet győzött az embertelenség fölött
A Gulágot túlélő honfitársaink bizonyítják, hogy az élet győzedelmeskedett az embertelenség fölött - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán a budapesti Fővám téri aluljáróban, a Gulágon raboskodó magyaroknak emléket állító kiállítás megnyitóján. Rétvári Bence kiemelte, a kiállítás nemcsak a Gulágra hurcolt emberek megaláztatásait akarja bemutatni, hanem az élet győzelmét is: ma már nincs se Sztálin, se Szovjetunió, de a túlélők, az ártatlanul elhurcoltak közül sokan ma is itt vannak közöttünk. A fa barakkinstalláció belsejében nemcsak a Szovjetunióban töltött kényszermunka körülményei elevenednek meg, de a túlélőkről készült fényképek segítségével a múlt és a jelen közötti kontraszt is megjelenik. A forgalmas helyen megrendezett kiállítással "a történelem kijön az aluljáróba", az emberek közé, hogy akik megnézik az installációt, megérezzék a kontrasztot a hetven évvel ezelőtti múlt és a jelen között - fogalmazott az államtitkár. Rétvári Bence szólt arról is: a Gulágra hurcolt nyolcszázezer emberből kétszázezer sohasem tért haza, hogy elmondja szeretteinek, mi történt vele, akik pedig hazatértek, sokáig nem mertek beszélni. A modern kori rabszolgaság áldozatai, ha túl is élték a kényszermunkatáborban töltött éveket, az ott szerzett sebeik sohasem gyógyulnak be - fűzte hozzá. A magyar nemzet büszkeségét azonban fokozhatja az emlékezés a hősökre. "Emlékezzünk a hősökre, mert annak az országnak, amelyik emlékezik a hőseire, újabb hősök adatnak" - fogalmazott az államtitkár. 

Az államszocialista diktatúra időszakában a közigazgatás és az önkormányzatiság világában is érvényesült a pártkontroll. A korszak legfőbb ismérve volt, hogy a párt szolgálatára kötelezte a közigazgatást, a rendvédelmet és az igazságszolgáltatást, mindazt, amit ma az államigazgatás szervezetéhez sorolunk - mondta a kormánymegbízott.

Juhász Tünde szerint fontos megismerni a nem is oly régi múltat, mert minél inkább tudjuk, milyen volt a pártállami diktatúra, annál jobban értékeljük a közigazgatás jelenlegi átalakításának üzenetét. A kormányzati törekvés ma arra irányul, hogy az állampolgárok számára szolgáltatást nyújtson, az egyének és vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentse, könnyítse az engedélyeztetési eljárásokat, megsokszorozza a kapcsolattartási pontok számát, lerövidítse az ügyintézési határidőket - hangsúlyozta.
A bemutatóhellyé alakított irodákban korhű enteriőr idézi meg a múlt század második felének hangulatát. A bútorok, a zászlók a megyei pártbizottság és tanács irodáiból származnak, a plasztikák között pedig látható több egykori köztéri szobor makettje is. Az érdeklődők - Enyedi Zoltán fotóriporter hagyatékából - mintegy hétszáz darabos fényképválogatást is láthatnak.
Szerdától látható a megye közigazgatásának történetét a Mohács előtti időktől a második világháború utánig bemutató tablókiállítás is.
Szerda délután bemutatják két szociológus Saád József és Nagy Mária Péntek volt és huszonhárom. című tanulmánykötet, amely az 1950-1953 között működtetett hortobágyi és nagykunsági kényszermunkatáborok és a deportálások történetét, illetve Csongrád megyei vonatkozásait dolgozza föl. A szegedi megemlékezéseket este koszorúzás zárja a kommunizmus áldozatainak emlékművénél, a Glattfelder Gyula téren.

Vagonkiállítás állít emléket a Szovjetunióba hurcolt foglyoknak
Lágerjárat címmel utazó vagonkiállítással emlékezik meg az 1944 végén és 1945 elején a Szovjetunióba deportált politikai foglyokról és kényszermunkásokról a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre.A  Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából a "csendes emlékezésnek helyet adó" vagon felkeresi mindazokat a magyarországi vasútállomásokat, amelyekről deportálások indultak a Szovjetunióba - mondta el Matkovits-Kretz Elonóra, a nemzetiségi kör elnöke a Nyugati pályaudvaron tartott szerdai megnyitón.
A Lágerjárat nem tartalmaz múzeumi tárgyakat vagy relikviákat, a G típusú, korhű tehervagonban a művészet és a technika segíti az emlékezést - fűzte hozzá Pécsi Csaba, a kiállítás tervezője. A vagonban elhelyezett tablókon a kor történelmi háttere jelenik meg szöveges formában és fényképekkel illusztrálva, de a bemutató fontos részét képezik a folyamatosan futó filmek is: Jurkovics János és Havasi János Idegen ég alatt - Dokumentumfilm az Ural környéki kutatómunkáról című munkája, Pécsi Csaba és Pécsi Dániel A mi Golgotánk című emlékfilmje, Havasi Dániel PERM 36 - Az utolsó GULAG láger című dokumentumfilmje és Bartók Csaba Ártatlanul a Gulágon - Túlélők emlékezete című alkotása.
Matkovits-Kretz Elonóra kiemelte: a tárlat célja, hogy rendhagyó történelemórák, beszélgetések keretében megismertesse a közönséggel és elsősorban a fiatalsággal, a "málenkij robot" sokáig méltatlanul elhallgatott történelmi eseményét. A Lágerjárat március 15-ig Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban lesz látogatható, utána Cegléden, Kál-Kápolnán, Miskolcon, Szerencsen, Debrecenben, Gyulán, Kiskunhalason, Baján, Szekszárdon, Pécsen, Budaörsön és Székesfehérváron tekinthetik meg az érdeklődők.