Gulyás Gergely: a magyarok a polgári demokráciára szavaztak 1945-ben

Boross Péter: Intellektuális elzüllés indult el 1945-ben
Mindmáig problémát jelent az országnak az 1945-ben elindult "intellektuális elzüllés" - mondta Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas konferenciájának záróbeszédében.
Boross Péter azt mondta: akkor történt, hogy "a tágabb értelemben vett kultúra, az értékminősítés ötödrendűvé vált". Noha 1990-ben mindenki azt remélte, hogy csak a megelőző 45 évet jellemzi ez a folyamat, máig nem sikerült az országnak kihevernie a hét évtizeddel ezelőtt elindult szellemi hanyatlást, intellektuális elgyengülést, ami a gazdaságban is érezteti hatását - tette hozzá.
Boross Péter kiemelte: az 1945-öt követő években út, vasút és híd épült az országban, a szovjet katonai érdekeknek megfelelően, a többi munka zömmel a romeltakarításra szorítkozott, ugyanakkor a földosztás során túl kicsi gépekkel felszereletlen birtokokat hoztak létre irigység, gyűlölködés közepette. A magyar agrárviszonyok akkor romlottak el, és ezt azóta sem lehet helyrehozni - mondta.
Közölte, ezzel szétrombolták a falu világát, akárcsak ezzel párhuzamosan az államigazgatást, miközben olyanokat emeltek a falvakban vezető pozíciókba, akik addig "megvetett emberek voltak", s mindeközben az internálások mellett infláció is sújtotta az országot.
Úgy fogalmazott: sok még a feladat a nemzet lelkiállapotának helyreállításához, például olvasható, elolvasható és megtanulható történelemkönyvekre van szükség, és "akkor talán megközelítjük azt, amit kötelességünkként ír elő a sors, vagy írna elő a sors, ha mi magunk erre a kötelességteljesítésre nagyobb elánnal lennénk készek".

Hozzátette: mégis, aligha lehet vitás, hogy 1990-ig a magyar történelem egyetlen, a tényleges választói akarat kifejezését biztosító, az alapvető jogi garanciák legalább többségét érvényre juttató országos választás az 1945. november 4-ei volt, amely csaknem másfél éves közjogi bizonytalanságnak vetett véget.
Felidézte: a legalább húszéves magyar állampolgárok választók és választhatók voltak, de a szavazásból ki voltak zárva az 1945 előtti szélsőjobboldali pártok, szervezetek tisztségviselői, a népbíróság által elítélt háborús, népellenes bűnösök és a magukat német nemzetiségűnek vallók. A választásra jogosultak száma 1939-hez képest megduplázódott, meghaladta az 5 millió 160 ezret, a részvétel pedig csaknem 93 százalékos volt. 
"A nagyarányú részvétel és a választás eredménye egyértelművé tette, a magyarság olyan polgári demokráciában kíván élni, ahol saját sorsáról maga dönthet szabadon. Az ez irányú vágy politikai akarat formájában a választók többségénél a Független Kisgazdapárt támogatásában öltött testet" - mondta. Hozzátette: az is egyértelművé vált, hogy az ország a nyilas szélsőjobb uralma után nem kért a kommunisták szélsőbaloldali országlásából sem. 
A választás abszolút győztese a Független Kisgazdapárt volt, amely a szavazatok 57 százalékát és ezzel a mandátumok 60 százalékát szerezte meg. 
"Ha Magyarország akkor az önrendelkezése birtokában független, demokratikus állam lett volna, a kisgazdák egyedül alakíthattak volna kormányt, a szovjet megszállók azonban nagykoalíciós kormányzást kényszerítettek az országra" - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: az 1945. november 15-én megalakult, Tildy Zoltán vezette kormányban a győztes kisgazdák 7, a vesztes három baloldali párt együttesen szintén 7 tárcát kapott, de a kommunisták megszerezték a Belügyminisztériumot, és ugyancsak ők vezették a gazdaságpolitikát meghatározó gazdasági főtanács titkárságát is. 
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a sztálini birodalom helytartói "gyakorlatilag semmibe vették a szabad választás eredményét", de 1945 novembere után a magyar nemzet még a megszállással, fenyegetettséggel szembenézve sem biztosított legitimációt a kommunista hatalmi berendezkedésnek.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy az 1945-ös nemzetgyűlési választás a 20. század egyik legszabadabb választása volt, abban az értelemben, hogy hányan választhattak, milyen volt a választójogi törvény. De felmerül a kérdés, mennyire szabad az a választás, ahol az eredményektől függetlenül előre összeállítják a kormányt? - tette fel a kérdést, amelyre a konferencia előadói keresik a választ. 
A konferencián a háború befejezése utáni hónapok belpolitikai erővonalairól, az ország mozgásteréről és kényszerpályájáról, a választások eredményéről, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységéről is hangzanak el előadások.