Belföld
Gőzerővel készítik a határzárat
Több milliárdos is lehet a viharkárok mértéke
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a jogalap nélküli bevándorlók kiszűrésének fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy a jogszabály-módosítás egységes eljárást és hatékonyabb szankciókat garantál. Akik megfelelnek az egyezményekben foglaltaknak, azok viszont számíthatnak arra, hogy védelemben részesülnek.
Az adatokat ismertetve azt mondta: az első félévben 75 ezren érkeztek illegálisan az országba, így év végére a szám elérheti a 170 ezret is. A nyugatról kiszorítani kívánt emberekkel együtt pedig Magyarország "két tűz közé kerülhet" - hívta fel a figyelmet. A Magyarországra visszatoloncolni tervezett 15-20 ezer ember ügyében az Európai Unióval, Németországgal és Ausztriával való folyamatos tárgyalásokat tartott szükségesnek és a kormány nevében üdvözölte Angela Merkel német kancellár szavait, amelyekkel megerősítette a szerbiai és magyarországi bevándorlási helyzet súlyosságát. Az ideiglenes határzárra vonatkozó szavakra pedig úgy reagált: az unió hetek óta nem tud dönteni a bevándorlás megfékezésének kérdésében, a néhány tucat német és osztrák rendőrt pedig inkább karikatúrának tartja.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy "gőzerővel" készítik elő az ideiglenes határzárat, a miniszterelnök a mielőbbi felállításra utasította a belügyminisztert. Hozzátette, hogy a következő hetekben meg kell kezdődnie az első építkezéseknek. A legális határátlépési pontok továbbra is minden menekült számára nyitva állnak - emelte ki.
Lázár János azt is megerősítette, a rendelkezésre álló titkosszolgálati információk alapján megállapítható, hogy Szerbiában szervezett embercsempészek dolgoznak, akik megjelölik a könnyen átléphetőnek ítélt határszakaszokat. Ezen helyeket "mérnöki pontossággal" meghatározzák és ide irányítják az illegálisan érkezőket.
A miniszter arra a kérdésre, hogy mit tesznek az idegengyűlölet kialakulása ellen, azt felelte: ha a bevándorlók nem tartják be a játékszabályokat, az az ott élőkben visszatetszést fog kelteni. Személyes tapasztalataira hivatkozva kijelentette: az emberek pontosan meg tudják tenni a különbséget; aki háborúból menekül, akit üldöznek a meggyőződése, a hite, politikai nézetei vagy a származása miatt, annak az embernek szívesen adnak Magyarországon menekültstátuszt, aki "hülyének nézi a magyarokat" és úgy gondolja, hogy itt illegálisan beléphet Európába és idejöhet csak azért, hogy jobban éljen, azt nem fogják soha befogadni.
A bevándorlással kapcsolatos fejleményeket a kabinet a július 21-i, egész napos kormányülésen értékeli. A tanácskozáson szó lesz a viharkárokkal kapcsolatos teendőkről és értékelik a görög válsággal összefüggő uniós lépéseket is - fejtette ki Lázár János.
Több milliárdot tehet ki a viharkárok mértéke
Több milliárd forint lehet a szerdai vihar okozta károk mértéke - közölte Lázár. A kármentesítéshez szükséges esetleges kormányzati segítség ügyében egyeztetni fog a kormányhivatal-vezetőkkel.
A szerdai vihar okozta károk mértékével kapcsolatos kérdésre Lázár János úgy fogalmazott: várhatóan "súlyos milliárdokba fog kerülni", a kárfelmérés tart. Elmondta azt is, hogy a kármentesítéshez szükséges esetleges kormányzati segítség ügyében a nap folyamán egyeztet a kormányhivatal-vezetőkkel, akiktől azt kéri, önkormányzati szinten mérjék fel a károkat. Az állami segítséget igénylők a helyhatóságoknál tehetnek bejelentést.
A sajtótájékoztatón részt vett Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági tanácsadója, volt katasztrófavédelmi vezető is, aki arról tájékoztatott, hogy több mint 4500 bejelentést kapott a katasztrófavédelem a viharral összefüggésben. A tűzoltói vonulások száma másfél havi átlagnak felelt meg, a tűzoltókat főként tetőszerkezet-megrongálódásokhoz, fakidőlésekhez, felsővezeték-szakadásokhoz, oszlopkidőlésekhez és vízszivattyúzáshoz riasztották. Megjegyezte, hogy sok helyen voltak áramellátási fennakadások, Borsodban pedig ivóvízellátási gondok léptek el.
Bakondi György közölte: a legerősebb széllökést, 111 kilométer/órást az ország középső részén mérték, a legtöbb csapadék - 39,5 milliméter - pedig Fehérvárcsurgón esett.
Orbán Viktor is részt vesz az Európai Tanács vasárnapi ülésén
A kormányfő is részt vesz az Európai Tanács vasárnapi üléséln amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői a görög helyzetről tárgyalnak majd Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat – mondta.
Felminősítés jöhet
A tájékoztatón szóba került Görögország, amellyel kapcsolatban Lázár János tudatta: a magyar kormány komolynak értékeli a görög ügyet. Jelezte egyúttal, hogy Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat - mondta. Miközben az Európai Tanács vasárnap Görögország csődjét tárgyalja, a magyar kormány reményei szerint Magyarországot ősszel felminősíthetik hitelminősítő intézetek - jegyezte meg a politikus.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország befizetne-e a közös európai büdzsébe a görögök megmentése érdekében, azt felelte: "eszünk ágába sincs befizetni".
Új adóeljárási rendhez új struktúra is kell
Orbán Viktor jelentős adóeljárási reformot szeret szeretne a NAV-nál, szolgáltató és vállalkozóbarát adórendszert akar, mondta Lázár, aki személyes véleményének is hangot adva elmondta, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenlegi vezetői ebben nem fognak részt venni. A tárcavezetőnek - mint azt sajtótájékoztatóján közölte - van az ügyben konkrét információja, de ezt nem kívánta megosztani. A tárcavezető így válaszolt a kérdésre, amely azt firtatta: van-e információja arról, hogy felmentik-e Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "nem a mostani vezetéssel elégedetlen a kormány", hanem az adóeljárási renddel.
"A piac nem bolt, a bolt nem piac"
A minisztert megkérdezték arról is, hogy egyes boltok piaccá nyilváníttatják magukat, mert úgy vasárnap is nyitva lehetnek. Erre úgy reagált: "a piac nem bolt, a bolt nem piac", ezt be kell tartania a magyar nemzeti érdekkörben lévő vállalatoknak is. A nemzetgazdasági tárca nagyon jól teszi, hogy szigorúan fellép, mert "ez nyilvánvalóan joggal való visszaélés" - mondta Lázár János, Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig megjegyezte, hogy az ügyben kormányhivatali vizsgálatok folynak.
A kormány Budapest politikája nem a főpolgármesterről szól
Lázár Jánost faggatták arról, hogy Tarlós István főpolgármester a sajtóban kritikákkal illette a munkáját. A tárcavezető válaszában leszögezte: nem a főpolgármesterről, hanem Budapestről szól a kormány Budapest-politikája. A kormánynak nem Tarlós István a fontos, hanem Budapest, mert óriási lehetőségnek tartja arra, hogy Magyarország előrébb kerüljön a világban - fejtette ki, modern, nyitott, fiatalos és intelligens városként jellemezve a fővárost. Ehhez a kormány - attól függetlenül, hogy "a főpolgármester lehülyézi a kormánytagokat" -, minden segítséget meg fog adni - jelentette ki, kitérve arra, hogy a kabinet 340 milliárd forintos fejlesztési tervet fogadott el, "ami nagyvonalú ahhoz képest, hogy az Európai Unió egy fillért nem szán erre".
A fővárosi olimpiai pályázat tanulmányaira vonatkozóan azt mondta: egy nemzetközi könyvvizsgáló korábban és most is készített ilyet, utóbbi 80 százalékban megvan és novemberig kell elkészülnie. Kijelentette: az abban foglaltakban semmi titkolnivalót nem lát, és készek publikálni.
A Budapest Pride rendezvényét firtató kérdésre azt hangoztatta: mások magánéleti viszonyaival nem foglalkozik, de nem is kíváncsi rá.
A Volán-társaságokkal kapcsolatos kérdésre Lázár János felvetette a MÁV és a Volán összevonásának lehetőségét, amely azonban - mondta - csak egy a kormányzat előtt fekvő, a tömegközlekedés korszerűsítésére vonatkozó koncepciók közül. A kérdés ősszel kerül a kabinet elé - tette hozzá, kijelentve ugyanakkor, hogy sem a MÁV, sem a Volán esetében nem merül fel a privatizáció lehetősége.
Végül a Quaestor-ügyfelek kártalanításával kapcsolatban azt mondta: "a bankok - élükön az OTP-vel - megakadályozták az egyszeri kártalanítás lehetőségét", miután Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak. Amíg nincs Ab-döntés, addig a Befektetővédelmi Alap ügyfelenként 20 ezer euróig kártalaníthat, ez folyamatban is van 88 milliárd forint összértékben. A 20 ezer és 100 ezer euró közötti összegek azonban csak Ab-jóváhagyás esetén fizethetők ki - közölte. Giró-Szász András megjegyezte, a 32 ezer károsultból a 20 ezer eurós kifizetés 22 ezer embert teljes egészében kártalanít.
Gőzerővel készítik a határzáratTöbb milliárdot is elérheti a viharkárok mértéke - A kormány a menekültjoggal való...