Nincs törés az MSZP-ben Hiller István nyilatkozata miatt, a szocialistákon kívül nem létezik az ellenzékben baloldali párt – erről beszélt lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.
– Hiller Istvánhoz hasonlóan ön is kapott fejmosást Tóbiás József pártelnöktől a határzár melletti nyilatkozata miatt?
– Nem, mert nem azt mondtam a Népszabadságnak, ami végül ott megjelent.
– „Ha nagyon sürgősen nem lesz európai megoldás, ha nem ott oldjuk meg a problémát, ahol keletkezik, akkor tényleg valahogy le kell zárni a külső határokat” – nem ezt mondta?
– Egyáltalán nem, félreértelmezték a mondatomat. Nem az Európai Unió határairól, hanem Európa külső határairól beszéltem, ahol a menekültek elsőként belépnek a kontinensre. Ez nem Magyarországot jelenti, hanem a görög–török határt és az olasz partokat. Ott kellene eldönteni azt, ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló.
– Hiller István viszont nem tud jobb megoldást a magyar határzárnál, nem is vonta vissza a kijelentését. Ezzel szembement az MSZP hivatalos álláspontjával. A dorgáláson kívül lesz ennek következménye?
– A Fideszben ott van például Pokorni Zoltán centrizmusa és Bayer Zsolt radikalizmusa is, ők szinte semmiben nem értenek egyet. A magam és Hiller István véleménye között azért nincs ekkora különbség.
– De a kerítésügyben mégis pont az ellenkezőjét mondják.
– Igen, de az MSZP soha nem fogja pártolni a kerítést.
– Viszont azt Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, volt pártelnök, úgy tűnik, pártolja.
– Ő sem azt mondja, hogy ez egy kiváló megoldás, csak egyelőre még nem mondott ennél jobbat senki.
– Tehát a szocialisták sem.
– Mi mondtunk jobbat.
– Mit?
– A közös uniós határőrizet tervét. De például Navracsics Tibor uniós biztos is osztja ezt az álláspontot. Ez lenne a megoldás, csakhogy ebbe az érintett hat-hét ország, gondolom, Magyarország sem akar belemenni.
– Akkor mégsem jó ez a javaslat.
– A megoldás ez lenne, de mi háborúzunk az unióval, ahelyett hogy abban működnénk együtt, hogy Európa határainál megszülessen a közös határőrizet. Az uniós mechanizmusok kétségkívül lassúak a bevándorláshoz képest. A magyar határzár viszont Európa szempontjából nem oldott meg semmit, csak máshová terelte ugyanazokat a migránsokat.
– Az sem eredmény, hogy már nem vonulnak át rajtunk tízezrével a bevándorlók?
– Hatvanmilliárd forintból – ennyibe került összesen a migránsügy kezelése – hány buszt lehetett volna bérelni a bevándorlóknak? Senki nem is vette volna észre, ha humánus módszerekkel biztosítjuk az átutazásukat.
– A letelepítési kvótáról mi az MSZP véleménye?
– Nem az a baj vele, hogy káros lenne Magyarország számára – öt–tízezer ember elhelyezése még nem okozna számunkra sem gondot –, hanem az, hogy az akaratukkal szemben nem lehet a migránsokat más országokba irányítani. Orbán Viktornak ebben igaza van. A schengeni szabad határok felfüggesztése ellen pedig határozottan fel kell lépni. De azért meg kell jegyezni azt is, hogy egy közösségnek vagyunk a tagjai, amely több ezermilliárd forintos támogatást nyújt hazánknak. Ha állandóan csak támadjuk az uniós lépéseket, az kétségkívül azzal is járhat, hogy megunják ezt Brüsszelben.
– Az ország érdekeivel szembeni döntéseket miért kellene elfogadnunk?
– Mert ez a demokrácia szabálya, ez a többség véleménye. Jogilag lehet vitatkozni, kétségkívül nem kell mindent vakon végrehajtani. De most már csak a direkt szembenállásról van szó.
– Nincs törés az MSZP-ben?
– Nem látok törést. Ha valaki egy ügyet másképp ítél meg, mint a párttársai, az még nem törés. Nagyobb baj, felelőtlenség, hogy sokan név nélkül ostobaságokat nyilatkoznak a lapoknak. Mindenkinek nyílt lapokkal kellene játszania. Egyébként azt látom, hogy az ellenzéki oldalon csak mi vagyunk baloldali párt. Aki egykulcsos adót pártol, az nem baloldali.
– Gyurcsány Ferencre céloz?
– Nevet nem mondtam, csak az elvről beszéltem. A többi párt pedig valójában vidéken nem létezik.
– Az Együttről és a PM-ről beszél?
– Nem akarok senkit nevesíteni és megbántani, de egy pártnak ott kell lenni vidéken is, hogy meghallják, megértsék, mit szeretnének az emberek.
– Önök ott vannak?
– Igen, mi ki tudunk állni bárhol az országban a Fidesz kvótaellenes standjai mellé, és el tudjuk mondani, hogy nem csak erről kellene kérdezni az embereket. Tényleg be kell zárni vasárnap a boltokat, tényleg el kell adni az állami földeket? Ezeket miért nem meri megkérdezni a Fidesz?
– Ha nincs az ellenzékben más baloldali párt, nem is lesz 2018-ban összefogás?
– De lesz, hiszen a liberálisok és a zöldek természetes szövetségesei a szocialistáknak. Nem úgy, mint 2014-ben, tehát nem személyekben, hanem elvekben kell megállapodnunk.
– Mi lesz az előválasztással?
– Az nem a pártokról, hanem az emberekről fog szólni. A közösségektől kell megtudni, hogy ki a legalkalmasabb személy, aki legyőzheti a Fidesz jelöltjét. Nem minden választókörzetben, de olyan negyven–ötven erősen jobboldali helyen biztosan meg kell kérdezni a kormányváltó szavazókat, szimpatizánsokat arról, kit szeretnének jelöltként látni. Ilyen volt Veszprém is, ahol az év elején az ellenzéki civil jelölt az időközi választáson így tudta legyőzni a Fideszt. Az MSZP nagy valószínűséggel erre egyedül nem lett volna képes.
– És a miniszterelnök-jelöltet hogy választanák ki?
– Nem pártlogika alapján kell dönteni. Felül kell ezen emelkedni, szélesebb támogatottságú jelöltre lesz szükségünk. Ha egy ilyen, mindenki által elfogadott indulót találunk, előválasztásra sem lesz szükség.
