Fröhlich Róbert: ma is valóság a sárga csillag nyoma, emléke, hatása

"Azért vagyunk ma itt, mert ezelőtt nyolcvan évvel, kilencven évvel a mi eleink nem voltak elég érzékenyek. Azért vagyunk ma itt, mert az eleink nem hallgattak a figyelmeztető jelekre. A mi eleink azt mondták: velünk ez nem történhet meg, mi jó állampolgárok, jó magyarok vagyunk. Máshol lehet, de itt nem" - jelentette ki a zsidók túlérzékenységéről szóló felvetésekre utalva a főrabbi, emlékeztetve arra, hogy reményeik ellenére és hovatartozásuk miatt rekesztették ki a zsidókat a társadalomból, majd az életből.

"A gettó nem a semmiből keletkezett" - jegyezte meg, felállítását negyed századon keresztül "rendeletek és törvények halmaza" előzte meg.  Hozzátette, a gettó eszmeisége a 19. század végére, a tiszaeszlári perig nyúlik vissza, fizikai megteremtése pedig a numerus clausus 1920-es elfogadásáig nyúlik vissza, mert ez a törvény különbséget tett magyar állampolgárok, zsidók és nem zsidók között.

Felidézte: a numerus clausus elfogadása után a zsidókat mind több pályáról szorították ki a jogszabályok, végül "kiszorították őket az életből is"; a túlélők nem zenghetnek hálaimákat, nem örülhetnek, hiszen a megmenekülést számtalan halál és megalázottság, az életből való kitaszítottság előzte meg, és ma sincsen olyan magyarországi zsidó család, amelyik ne vesztett volna el valakit a holokausztban.