Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagytanácsa befogadta a két bangladesi migráns ügyében benyújtott magyar fellebbezést – tudta meg lapunk. Jogerős ítéletre azonban nem lehet egyhamar számítani.
Az EJEB Nagytanácsa előtt folytatódik a hazánkat beperelő bangladesi migránsok ügye. A bíróság márciusi, elsőfokú ítéletében azt mondta ki, hogy a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartották fogva a két menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, későbbi visszaküldésük Szerbiába pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. Az elsőfokú döntés szerint a magyar államnak fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kellett volna fizetnie a felpereseknek. Az azóta is ismeretlen helyen tartózkodó két bangladesi jogi képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látta el, és az EJEB nekik is hárommilliónyi forint ügyvédi költséget ítélt meg első fokon.
A kormány elfogadhatatlannak nevezte a döntést, amelynek kihirdetése után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy Magyar ország a bíróság Nagykamarájánál fellebbez az ítélet ellen. A Fideszfrakció arra szólította fel a kormányt, hogy ne fizesse ki a Helsinki Bizottságnak a strasbourgi bíróságon megítélt pénzt. A kormánypárt szerint nem szabad a magyar emberek pénzéből támogatni a „migránsbizniszt”. Felhívták a figyelmet, hogy ha minden ilyen ügyben beperlik hazánkat, akkor negyven-ötvenmilliárd forintot is elvehetnek a magyaroktól.
A Magyar Hírlap információi szerint a Nagykamara befogadta a magyar fellebbezést, ami az általunk
megkérdezett szakértő szerint nagy szó, mert erre ritkán van példa. Amennyiben a kamara nem adott volna helyt a fellebbezésnek, jogerőssé vált volna az ítélet. Ugyanakkor ez a fejlemény egyáltalán ez nem jelenti azt, hogy később a magyar állam javára döntene a bíróság, már csak azért sem, mert az elsőfokú, hazánkat elmarasztaló ítéletet egyhangúlag hozták meg a bírák. Az eljárás továbbra sem lesz gyors, a Nagykamara körülbelül kilenc-tíz hónap múlva tart majd meghallgatást, ahol a felek elmondhatják perbeszédeiket és válaszolhatnak a tanácsban helyet foglaló tizenhét bíró kérdéseire. Ezek után hozzávetőlegesen újabb fél évet kell majd várni az ítéletre, amellyel szemben azonban már nincs jogorvoslat.
