A Nemzeti alaptanterv (Nat) önmagában véve nem jelent megoldást a köznevelés eredményességének javítására, ha nem épül rá szorosan a pedagógusképzés és -továbbképzés tartalmi-módszertani megújítása – mondta lapunknak Hoffmann Rózsa, akit a Nat várható nyilvánosságra hozataláról és az elmúlt évek oktatáspolitikai intézkedéseiről is kérdeztük.
Hoffmann Rózsa: Nem kellene kapkodni (Fotó: Hegedüs Róbert)
Várhatóan egy hónapon belül meghallgatja az Országgyűlés kulturális bizottsága Csépe Valériát az új Natról – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár. A bizottság alelnöke hangsúlyozta, „nem siettetné türelmetlenül” a dokumentum elkészülését annak érdekében, hogy legyen elegendő idő a „valódi minőségi megoldások” kidolgozására. „A Nat önmagában véve nem jelent megoldást a köznevelés eredményességének javítására, ha nem épül rá szorosan többek között a pedagógusképzés és -továbbképzés tartalmi-módszertani megújítása” – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy a tanulói terhelést tekintve mit tart a legszükségesebb változásnak, a KDNP-s politikus fontosnak nevezte az interdiszciplinaritás erősítését, továbbá, hogy kiegyensúlyozott legyen a hagyományos műveltség és a praktikus tudás a gyerekeknél. Ezenkívül – folytatta – szükség van a tanulói motiválás erősítésére a választhatóságon és módszertani ajánlásokon keresztül, továbbá a „tanulói becsvágy és kíváncsiság felkeltésére és ébren tartására”. Hoffmann Rózsa szerint elengedhetetlen a tankönyvek és a tanári gyakorlat módszertani felfrissülése, amelyet folyamatosan szaktanácsadással kell segíteni és ellenőrizni az erre hivatott szakértőkkel.
Arról, hogy milyen mértékben sikerült az elmúlt években rendezni a pedagógusok bérét, úgy vélekedett: elfogadható mértékű béremelés történt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy folytatni kell a programot, amire lát is kormányzati szándékot. Biztosítani kell a további emelkedést, hogy nőjön, és ne csökkenjen a bérek értéke. Nehogy elkövessük ugyanazt a hibát, amit 2002-ben a szocialista kormányzat, amely megemelte a pedagógusbéreket, de egyfelől nem biztosította hozzá a pénzügyi fedezetet, másfelől hagyta, hogy az infláció elvigye a régen várt többletet – idézte fel a politikus. Hozzátette: ezért is fájlalták sokan joggal, hogy 2014-ben kikerült a törvényből a minimálbérhez viszonyított garantált béremelés.
Az egykori államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évek közoktatás-politikai intézkedései közül kiemelkedőnek tartja többek között a kötelező óvodáztatást hároméves kortól, a hittan-erkölcstan oktatás visszaállítását, az egész napos iskola felé történő elmozdulást, valamint a pedagógus-életpályát. A legfontosabb eredmények közt említette az iskolák feletti állami felelősségvállalást, a mindennapos testnevelés bevezetését és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, az ingyenes tankönyveket, továbbá az ingyenes iskolai és szünidei étkeztetés kiterjesztését.
Azzal összefüggésben, hogy szükség lenne-e a következő ciklusban önálló oktatási minisztériumra, a politikus úgy fogalmazott: „Ilyen vagy olyan szervezeti megoldás önmagában véve nem hozhat eredményt”, ehelyett arra van szükség, hogy legyen meg a nevelés elsődlegességének egyhangú elismerése, továbbá a nemzetközi színvonal elérése érdekében biztosítottak legyenek a szükséges források az oktatás számára.
