Folyamatosan nőnek a családokat segítő állami támogatások

Kiszámítható pályán. Összesen egymillió család került könnyebb helyzetbe a különböző kedvezményekkel (Fotók: Katona László)

A balliberális kormányzás után, 2010-ben szinte azonnal nekifogott a polgári kabinet a családokat, illetve a gyermekvállalást segítő támogatási formák bővítésének, megerősítésének. Egyik első lépéseként, még a választás évében visszaállította a hároméves gyest, amelyet az előző vezetés vett el az édesanyáktól. Rá egy évre, 2011-ben aztán hatályba lépett a családi típusú adókedvezmény, amelyet később több lépcsőben bővítettek is. Például kiterjesztették a járulékokra is. Ennek köszönhetően az elmúlt hat évben mintegy 1900 milliárd forint megtakarítás maradt a gyermeket nevelő családoknál, s összesen egymillió család került könnyebb helyzetbe a kedvezményekkel, 130 ezer szülő pedig már semmiféle adót vagy járulékot nem fizet a jövedelme után.

Itt azonban nem ért véget a könnyítési folyamat: a kétgyermekes családok adókedvezménye 2019-ig négy lépcsőben a duplájára, családonként havi 40 000 forintra emelkedik. Az adókedvezmény összegének növekedése több mint 350 ezer kétgyermekes családot érint, amelyek végül évente akár 240 ezer forinttal többet fordíthatnak a gyermekeikre. Még 2015-ben vezette be a kormány az első házasok adókedvezményét, ez egyfajta „előszobának” tekinthető. Az állami nászajándékot, amely két évig havi ötezer forintos megtakarítást jelent a házasoknak, tavaly több mint húszezer házaspár vette igénybe.

Szintén fontos lépés volt, hogy 2014 elején életbe lépett egy új családtámogatási forma, a gyed extra. Ennek lényege, hogy a gyed és gyes mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni a gyermek féléves korától: ha a gyermek elmúlt egyéves, a munkába visszatérő szülő fizetése mellett a család megkapja a családtámogatást is. Sok család számára további segítséget jelent a „testvér gyed”, azaz a gyermek után járó gyermekgondozási ellátások továbbfolyósítása újabb gyermek születése esetén, illetve a „diplomás gyed” bevezetése. Ezek a támogatások anyagilag is ösztönzik a gyermekvállalást, csakúgy, mint az Európában is egyedülálló családi adókedvezmény rendszere.

Ami az intézkedések következményeit illeti: 2010-ben a családalapítási és gyermekvállalási kedv a mélyponton volt, az országot a demográfiai szakadék széléről kellett visszarántani. A termékenységi ráta 2010-ben 1,25 volt, a legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A családbarát fordulat révén bekövetkező siker, hogy az említett mutató 2016-ra 1,49-re emelkedett, s emelkedésre 1996 óta nem volt példa. Ezzel a térségünkben olyan országokat előztünk meg, mint Lengyelország, Szlovákia vagy Horvátország.

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban azonban egyértelművé tette: a kormány célja, hogy a termékenységi ráta a népesség fenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen 2030-ra. Ahogy azt is többször aláhúzta, Magyarország kiáll amellett, hogy a demográfiai problémákat nem bevándorlással, hanem saját erőforrásainkra támaszkodva kell megoldani.