Magyarországon az elemzések szerint 2013-ban trendforduló történt, három éve folyamatosan csökken a szegénység mértéke - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága.
Ombudsmanhelyettes: a szegénység ütközik az emberi méltósághoz való alapjoggal
A nemzetiségek jogaiért felelős ombudsmanhelyettes közlése szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés önmagukban az emberi méltósághoz való alapjoggal ütköző jelenségek. Szalayné Sándor Erzsébet a hétfőn tartott szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából adott ki közleményt, amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala juttatott el a távirati irodának. A biztoshelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a történelmi fejlődés sajátosságai folytán a roma nemzetiséghez tartozó emberek jóval nagyobb arányban küzdenek szociális, megélhetési vagy lakhatási problémákkal, mint a nem roma állampolgárok. Éppen ezért a szegénység elleni fellépés Magyarországon különösen összetett feladat, amely nem választható el a társadalmi kirekesztés, a diszkrimináció elleni harctól - hangsúlyozta. Szalayné Sándor Erzsébet úgy fogalmazott: a nehézségekkel küzdők csak akkor reménykedhetnek a felemelkedésben, ha biztosak lehetnek abban, hogy nem éri őket hátrány a származásuk miatt. Leszögezte: ombudsmanhelyettesként határozottan fellép a nemzetiségen alapuló diszkrimináció ellen, az ugyanis a romák kiszolgáltatott helyzetének súlyosbodását, szegénységük további mélyülését eredményezheti. A társadalmi igazságtalanságok felszámolása minden érintett fél cselekvő és felelősségteljes hozzáállását igényli - írta Szalayné Sándor Erzsébet. Közleményében felidézte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1992 decemberében nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17-ét, hogy a szegények helyzetére és a szegénység kialakulásának társadalmi és gazdasági okaira irányítsa a figyelmet. Az Eurostat adatai szerint 2008 és 2015 között a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel fenyegetett népesség aránya sem az Európai Unió egészében, sem Magyarországon nem csökkent. Az unió népességének csaknem negyede, a magyar lakosságnak pedig mintegy harmada tartozik ebbe a körbe, ami azt jelzi, hogy minden tagállamnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie a szegénység leküzdésére - emelte ki.
Hozzátette: különösen fontos a legkiszolgáltatottabbak helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni harc.
Magyarország több stratégia megalkotásával és végrehajtásával is törekszik a szegénység csökkentésére - olvasható a közleményben.
A szegénység elleni küzdelem világnapján kiadott közleményben az áll: a magyar reformok nyomán tapasztalható javulás esélyt teremt arra, hogy 2020-ig jelentősen csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Azt írták, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012 óta közel 600 ezer ember tudott kitörni a szegénységből.
Közölték, az Eurostat adatai szerint a szegénységnek és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013-ra 31,8 százalékra mérséklődött, 2014-re pedig további 3,6 százalékponttal, 28,2 százalékra csökkent. A leginkább kiszolgáltatottságban élők száma a 2014-es évben 166 ezer fővel csökkent. Ebben nagy szerepe volt olyan kormányzati intézkedéseknek, mint a devizahitelesek mentése, a közfoglalkoztatás és a rezsicsökkentés.
A 2011-ben elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának köszönhetően az elmúlt években a legtöbb vonatkozásban javultak a hátrányos helyzetű és roma közösségek életfeltételei is. A magyarországi romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya mintegy 6 százalékponttal, jövedelmi szegénységük közel 5 százalékponttal csökkent, a legjelentősebb javulás esetükben a munkaszegénység csökkenésében jelentkezett - közölték, megjegyezve, utóbbi mutató e körben a 2013-as 45,3-ról 2014-ben 26,7 százalékra változott.
Ezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy az előző esztendőben az államadósság nem nőtt. A kormány átalakította a rászorulók támogatási rendszerét is. Az új rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett véget vet a segélyekkel való visszaéléseknek. A társadalmi felzárkózást segíti az is, hogy a kormány a három éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésével egyidejűleg, 2015. szeptember 1-jétől lényegesen kiterjesztette az ingyenesen étkező gyermekek körét. A kormány külön figyelmet szentel a rászoruló gyermekek megsegítésére. Ők ingyenes tankönyvet kapnak és részt vehetnek a gyermekétkeztetési programban - hangsúlyozzák.
Az államtitkárság közleménye kiemeli: a gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek, a tartós rászorultságban élők számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi gyermekprogramokat támogató, 15 milliárd forint összértékű kiemelt pályázat, amelyre az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központja és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhatnak.
A Biztos Kezdet Gyerekházak a kormány felzárkózáspolitikájának egyik központi elemét jelentik, a hátrányos helyzetű gyermekek ezeken a helyeken a lehető leghamarabb megkapják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fejlődésüket segítik. Az elmúlt években megtörtént a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerbe illesztése, a jelenlegi 112 gyerekház működtetéséhez a központi költségvetés járul hozzá, egy most induló pályázat segítségével további ötven jöhet létre - teszik hozzá.
A közlemény kitér arra is: több mint 5 milliárd forintból folytatódik a Tanoda program, amely képzett szakemberek segítségével hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskolaidő utáni többletfoglalkozást. A 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiában az oktatás területén kiemelt szerepe van az iskolai lemorzsolódással szembeni harcnak. Ennek egyik kiváló eszköze a Tanoda program, amely a képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást, az iskolai eredményesség növelését segíti elő.
