Míg a kormány végezte a dolgát és reagált a támadásokra, az ellenzék még mindig délibábokat kerget, és nem tud kikeveredni saját csapdahelyzetéből – így összegezhető a politológusok véleménye az elmúlt évről.
Mindenkit meglepett az áprilisi országgyűlési választáson a kormánypárt ilyen arányú győzelme, amely során kiderült, hogy a választáshoz vezető úton a „vágyvezérelt” ellenzék sokkal nagyobbnak mutatta magát, mint amilyen a valós támogatottság volt mögöttük – mondta Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Kiderült, az, hogy a balliberális politikusok és megmondóemberek elégedetlenek, nem jelenti azt, hogy a többség is így gondolja. Ezek a véleményformálók csak saját frusztrációjukat próbálták kivetíteni az egész társadalomra – tette hozzá. Április nyolcadikán aztán szembejött a valóság – fogalmazott a politológus. Szerinte az ellenzék azóta is ezt próbálja feldolgozni, és a különböző pártok szétesése ennek a következménye. Jellemző tünete volt az ellenzék tévútjának a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választási győzelmük, amelybe belekapaszkodva azt hitték, meg tudják buktatni a kormányt. Ugyanez a helyzet most is, amikor felbátorodtak, de a tüntetésekből megint csak az derül ki, hogy nincs mögöttük tényleges többség. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján pedig a jövő évi EP-választáson megint szembesülhetnek a valósággal – mondta Boros Bánk.
Ez idő alatt a karaván haladt, folytatódott a nyolc éve tartó építkezés – tért rá a kormány munkájára az elemző. Értékelése szerint a kormány már rutinból vívta meg a mindennapi harcokat, reagált a kül- és belpolitikai támadásokra. Mindezt világos álláspont mentén. Boros Bánk rámutatott: az Orbán-kormány már nem a nemzetközi politika elszenvedője, hanem annak egyik alakítójává lépett elő.
Az ellenzék protesthangulatban bízott, de nem volt ilyen az országban – ezt már Kiszelly Zoltán politológus mondta az áprilisi választás kapcsán, hozzátéve, hogy bár az ellenzék folyamatosan támadta a választási rendszert, mégis elindult a választáson, tehát elfogadta a szisztémát, és ehhez igazította stratégiáját. Az ellenzék a voksolás után összeomlott, kiéleződtek a belső konfliktusok, távozott Vona Gábor a Jobbik, Szél Bernadett pedig az LMP éléről. Az ellenzék Kiszelly szerint ugyanabba a csapdahelyzetbe került, mint korábban, mindenki azt gondolta, hogy ha lesz protest-hangulat, akkor ezek a választók hozzájuk mennek majd. Ezt remélte a baloldal és a Jobbik is, amely nem volt képes váltópárttá válni. De ezek a pártok csak egymás kárára tudnak növekedni – hangsúlyozta az elemző, aki szerint irányvita és pozícióharc jellemezte az ellenzéki erőket az év második felében. A politológus elmondta, a kormány sikerrel állt ellen a brüsszeli nyomásnak, amely többek között a Sargentini-jelentésben öltött testet. Az év végi tüntetések kapcsán rámutatott, már a vesztes választás után is azon vitatkozott az ellenzék, hogy az utcára vagy a Parlamentre koncentráljon inkább, és ebben a kérdésben azóta is megoszlanak a vélemények. Most pedig már fel kellett valamit mutatni – tette hozzá. Kiszelly szerint hiába hangoztatják, politikai öngyilkosság lenne az ellenzék számára az összefogás. Ha például közös listán indulnának az EP-választáson, megint elkezdődne a vita a megszerezhető helyek elosztásáról.
Többen szimpatizálnak a Fidesz–KDNP-vel, mint az egész ellenzékkel
Csak a kormánypárt erősödött az elmúlt fél évben a felmérések szerint
Csupán a Fidesz–KDNP tudta tovább növelni támogatói bázisát az elmúlt fél évben, az ellenzék még mindig egy helyben topog – derül ki a mögöttünk hagyott hónapok közvélemény-kutatásainak adataiból.
A nyári szünet sem változtatott a pártpreferenciákon, szeptemberben a korábbiakhoz hasonló arányokat mértek a fontosabb közvélemény-kutatók. A Fidesz–KDNP elmondhatja magáról, hogy immár tizenkét éve, azaz száznegyvenkilenc hónapja tartja vezető helyét, amelyet 2006 júniusában, a baloldali győzelemmel zárult országgyűlési választások után egy hónappal vett át az MSZP-től. Eközben megnyert három országgyűlési, két önkormányzati és két európai parlamenti választást.
A kormánypártok az évet a teljes népesség körében átlagban harminchét-harmincnyolc százalékos támogatottsággal kezdték, és nagyjából ugyanígy futottak neki az ősznek is. Az Ipsos harmincöt, míg a Nézőpont harminckilenc százalékot mért náluk. Az MSZP–Párbeszéd öt–hét, a Jobbik nyolc–tíz, a DK négy–öt, az LMP három, a Momentum pedig két százalékkal kezdte az őszt. A biztos szavazó pártválasztókat tekintve az egész fél évre elmondható, hogy a választók több mint fele a Fidesz–KDNP-re adta volna a voksát egy választáson. Az elmúlt hónapokban ráadásul még tovább tudott erősíteni a kormányoldal, ötvenhárom–ötvenöt százalékon befejezve az évet. A helyzetet talán a legjobban az az arány szemlélteti, hogy a nyolc éve kormányzó erőnek továbbra is több szimpatizánsa van, mint az összes ellenzéki pártnak együttvéve.
Az ősz a Jobbiknak és az LMP-nek hozta a legkevesebb sikerélményt, mindkét párt tábora olvad. Előbbi például az Ipsos felmérése szerint majdnem tíz százalékot esett, míg utóbbi több kutatásban is megfelezte tavaszi, hatszázalékos támogatottságát. A Párbeszéd gyakorlatilag mérhetetlen, náluk már az ősszel alakult Mi hazánk is jobban áll. A DK egész ősszel négy–öt százalék körül mozgott.
A Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése szerint a Fidesz–KDNP támogatói bázisa körülbelül hárommillió választópolgárt takar. A Jobbik már kevesebb mint nyolcszázezer szimpatizánssal rendelkezik. Az MSZP és a Párbeszéd koalíciójára félmillió ember voksolna, a DK nagyjából háromszázhúszezer választót vonz, az LMP és a Momentum egyenként százhatvanezres szimpatizánsi táborral rendelkezik, a Mi hazánkat pedig nagyságrendileg nyolcvanezer szavazó támogatja. A Medián novemberi felmérése szerint a vezető politikusok népszerűségét tekintve is óriási a Fidesz-fölény. A lista élmezőnyében szinte csak a kormánypárthoz köthető politikusokat találni, közöttük Orbán Viktor miniszterelnököt és Tarlós István főpolgármestert. Az ellenzékiek közül egyedül Karácsony Gergely fért be az első tízbe.
Mellár Tamás a titkos fegyver
Karácsony Gergely nem bizonyított Zuglóban
Olyan jelöltről beszél a Párbeszéd az ellenzéki pártok előválasztása kapcsán, akivel „nagy meglepetést okoznak majd.” Török Gábor elemző szerint az egész előválasztási cirkusz egy kabaré.
Már győzködik az indulásról Mellárt (Fotó: MH)
A külföldön élő, de a karácsonyi ünnepekre hazalátogató magyar állampolgároknak próbáltak kedveskedni a szocialisták azzal, hogy tíz fővárosi MSZP-irodában két napig lehetővé tették az előzetes regisztrációt az előválasztásra, amelynek célja, hogy eldöntsék, ki legyen az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje a jövő évi önkormányzati választáson.
Az előzetes regisztráció azt célozta, hogy online formában is lehessen majd szavazni az előválasztás első fordulójában, amelyet január 28-a és február 3-a között tartanak meg a fővárosban. Az első etapon kívánják kiválasztani, ki legyen a baloldali pártok jelöltje, aki a második fordulóban majd megmérkőzik Puzsér Róberttel, illetve a Magyar Liberális Párt színeiben induló ismeretlen Sermer Árpáddal.
A múlt heti regisztrációról a Népszava azt írta, szerény érdeklődés mellett zajlott. A regisztrációra január 9. és 23. között lesz ismét lehetőségük a fővárosiaknak, akik kódszámot kapnak, s ennek segítségével voksolhatnak online.
A szocialisták korábban jelezték, hogy Horváth Csaba „örökös” főpolgármester-jelöltjüket indítják Tarlós Istvánnal szemben, ám azt még nem tudni, ki lesz a kihívója baloldalon. A posztra korábban Karácsony Gergely, a szocialistákkal „egybeforrt” Párbeszéd társelnöke is bejelentkezett, ám baloldali forrásaink szerint nem ő lesz Horváth riválisa az előválasztás első menetében. Tordai Bence, a párt szóvivője karácsonyt követően arról beszélt, saját erős jelöltet indítanak, akivel nagy meglepetést fognak okozni. Információink szerint az erős saját jelölt Mellár Tamás, a Párbeszéd parlamenti frakciójába beülő független országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke lesz. A párbeszédesek legalábbis győzködik Mellárt, aki a pécsi választókerületben szerzett egyéni mandátumot.
Ahogyan hallottuk, emögött az is állhat, hogy Karácsony zuglói polgármesterként nem nyújtott olyan teljesítményt, ami elegendő lenne ahhoz, hogy a baloldali választókon túl másokat is meggyőzzön arról, hogy érdemes őt támogatni. A DK bejelentette, az előválasztáson nem állít saját jelöltet, a Jobbik pedig meg sem szólalt az ügyben, talán azért, mert a párt a fővárosban nagyon gyenge lábakon áll. Török Gábor politikai elemző az InfoRádióban azt mondta, „kockás papíron az előválasztás jól működik, és vannak országok, ahol jól működik. Amit Magyarországon eddig láttunk, az inkább kabaré” – tette hozzá az elemző.
