Magyarország legkisebb településeire is eljutottak a Gulag-emlékév programjai – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Az MTI beszámolója szerint kifejtette, a programokban részt vehet a határon túli magyarság és minden olyan elszakított nemzetrész közössége, ahonnan a Gulagra hurcoltak magyarokat. A KDNP-s politikus Olofsson Placid atya halála kapcsán a Gulag egyik leghíresebb rabjának emléke előtt tisztelgett.
A tájékoztatón Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke arról beszélt, az emlékév során kétszázötvenöt magyarlakta településen állítottak szobrot vagy emléktáblát, és szerveztek utazást az elhurcoltak rabságának helyszínére. Ennek megvalósítására ötszázmillió forintot fordítottak az egymilliárdos pályázati keretből, további kétszázmillióval kiállítások, százmillióval pedig filmek készítését támogatták. Az elnök kitért arra is, hogy a Gulagon történtekről, illetve az ott elveszett háromszázezer emberről az ő nemzedéke 1956-nál is kevesebbet hallott az iskolában, de máig élnek megszólaltatható tanúk. Schmidt Jenő köszönetét fejezte ki a humánminisztériumnak és a kormánynak az emlékév eseményeihez nyújtott támogatásért. Az önkormányzatok a jövőben is partnerek a történelem magyarságot érintő eseményeinek bemutatásában – mondta a TÖOSZ vezetője.
