Főhajtás a forradalom hősei előtt

Több mint ötszázan vettek részt a Műegyetemtől a Bem térig tartó, hagyományos felvonuláson (Fotó: Csudai Sándor)

A rossz időjárás ellenére országszerte ünnepségeket, koszorúzásokat és egyéb programokat tartottak az elmúlt napokban az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. A szabadság napja elnevezésű központi rendezvénysorozat keretében, szerda délután több mint ötszázan vettek részt a Műegyetemtől a Bem József térig tartó, a Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos felvonuláson. A Bem téri megemlékezés végén az 1848–49-es magyar szabadságharc hőse, Bem József tábornok szobránál koszorút helyezett el mások mellett Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke.

A Műegyetemen tartott emlékünnepségen Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke mondott beszédet, hangsúlyozva, az lenne méltó 1956 örökségéhez, ha természetes minimummá válna az ország tekintélyének és jó hírnevének védelme. Elmondta, a nemzeti alapértékekben való egyetértés hiánya az oka annak, hogy ma „nem tudunk egységesen fellépni a hazánkat érő méltatlan támadásokkal szemben”.

Szólt arról is, hogy a szovjet elnyomás és a magyarországi kommunisták kegyetlensége nem különbözött a nácikétól, több ezer nyilaskeresztes lett a kommunista párt tagja. Hozzáfűzte, 1956 októberében Magyarországon kilátástalanság, szegénység és düh uralkodott, de mindez páratlan összefogást teremtett. A forradalmat leverték, de soha többé nem lehetett kérdés, hogy a magyar nemzet nem tart igényt a szovjet szuronyokkal ránk erőltetett kommunista uralomra, a saját hazájukat a hatalomért bármikor eláruló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőire, ahogy az sem lehet azóta vitás, hogy „a szocializmus Magyarországon a törvénytelen erőszak ránk kényszerített rendje”. Gulyás Gergely felidézte, akik annak idején hallgatólagosan jóváhagyták, majd tétlenül nézték a magyar forradalom elleni szovjet intervenciót, ma nem csupán az ország önrendelkezéshez való jogát nem tartják tiszteletben, de a téves helyzetfelismerésükből adódóan azt sem veszik észre, hogy saját hazájuk megbecsülését rombolják egy ország velük eredetileg szimpatizáló milliónyi polgárának szemében.

Tegnap reggel katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, jelen volt mások mellett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Pintér Sándor belügyminiszter, valamint a diplomáciai testület képviselői. A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható volt a Parlament és a Terror Háza Múzeum, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében kiállítással, a Corvin moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen ötvenhatos témájú játékfilmek vetítésével várták a látogatókat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a forradalom egyik kiemelt helyszínén, a Széna téren tartott megemlékezésen azt mondta, a magyarok mindig is tudták, ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el. Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket. Szerinte ugyanis a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen. Kitért arra is, a kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta. A forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállásunkat.

A programsorozat este díszelőadással zárult a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mondott Áder János. A köztársasági elnök aláhúzta, 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak. Október 23. nemcsak más nemzetek tagjainak adott reményt, hanem a ’89-es szabadságküzdelmekhez is erkölcsi példát nyújtott - hangsúlyozta. Hozzátette, a forradalom abból a közös érzésből született, amely úgy írható le: elég volt. A magyar nép százezrek üldözését, kisemmizését, milliók megfélemlítését, a kommunista terrort elégelte meg.

Röviden
„A baloldal elvesztette az emberek bizalmát”

- Civilszervezetek aktívabb közéleti szerepvállalásáért tartottak tüntetést tegnap a Blaha Lujza téren. A Tedd magad szabaddá! mottóval meghirdetett demonstráción felszólalók közül többen kormánnyal szembeni kritikát fogalmaztak meg, és azt hangoztatták, hogy a szabadságért mindenkinek tennie kell.

- Ugyancsak a szabadság kivívására szólított fel a Jobbik megemlékezésén Volner János, a párt alelnöke a Corvin közben. Volner szerint ma nem fegyveres, hanem szellemi fronton van szükség küzdelemre. Mint mondta, parlamenti eszközökkel mindent megtesznek a szabadságért, de ha ezt akadályozzák, „akkor ribillió lesz”.

- A baloldal elvesztette az emberek bizalmát, nem nyújt már irányt, a régi baloldal elhasználódott, megalkuvó és hazug politikusai elbuktak, és soha nem fogják legyőzni Orbán Viktor rendszerét – hangoztatta Barabás Richárd, az Együtt XI. kerületi képviselője az Együtt–PM rendezvényén.

- Az LMP szerint az 1956 októberében az ország szabadságáért harcolók bebizonyították, a legreménytelenebb helyzetben is szembe lehet szállni a legfélelmetesebb hatalommal. Schiffer András, a párt társelnöke a budapesti Mansfeld Péter téren úgy fogalmazott, a hatalom ma „kisstílű packázással” fenyíti az önszerveződéseket, így sokan egyéni menekülőutakat keresnek, és „úrrá lesz rajtuk az úgyis mindegy”.

- Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pártja megemlékezésén, az Ötvenhatosok terén azt mondta: 1956 önnön tragédiájában is nagyszerű próbálkozása volt a hazának, amely megmutatta, hogy képes szembeszállni a diktatúra szorításával. A bukott kormányfő reményét fejezte ki, hogy soha többé nem lesz szüksége a magyar népnek arra, hogy erővel, erőszakkal állítsa helyre a szabadság rendjét.

- Ma is küzdeni kell a szabadságért – ez a gondolat vonult végig az MSZP elnökének szerdai megemlékezésén is. Tóbiás József szerint 1956 üzenete azt mondja, egy „szűk kisebbség hoz létre egy politikai többséget, és nyolcmillió csendben van, nyolcmillió várja, hogy szabad, igazságos és biztonságos legyen az a világ, amelyben él, hogy legyen értelme 1956-nak”. Tóbiás úgy véli, nem lehet egy országban sikerről beszélni, „ha négymillió ember nem érzi, hogy ő szabad, ha négymillió ember és gyermeke arra vágyik, hogy bár ők ma szegények, és az ő sorsuk a csend, de vannak akik a nevükben szólnak”.

- A magyarokkal szemben adóssága van a világnak. Az öntudatára ébredt magyarság azonban nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet – fogalmazott Lázár János az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján megjelent írásában. Ezt az országot, ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban, de a valódi segítség szinte sosem érkezett meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte nem attól Európa-párti egy magyar, hogy „bólogatójánosként” helyesel mindenre, amit Brüsszel mond. És nem attól hű szövetségese Budapest Washingtonnak, ha visszakérdezni, vitatkozni sem mer. (BK–BR)

1956 napról napra
október 24., szerda

Éjjel az MDP KV ülésén az átalakított pártvezetésbe ismét beválasztják Nagy Imrét, egyúttal a Minisztertanács élére állítják.

Hajnalban Budapestre érkeznek az első szovjet páncélos egységek, a fegyveres felkelők több helyen tüzet nyitnak rájuk.

4.30-kor a rádióban beolvassák a Minisztertanács közleményét, amely az esti és éjszakai eseményeket „fasiszta, ellenforradalmi, reakciós elemek” fegyveres támadásának minősíti.

8.45-kor a kormány rögtönítélő bíráskodást és kijárási tilalmat rendel el, emiatt a fővárosban leáll a munka és a közlekedés, de a harcok egyre több csomópontra terjednek ki.

Délelőtt Budapestre érkezik a szovjet pártvezetést képviselő Mikojan és Szuszlov, a hadműveleteket irányító Malinyin tábornok és a KGB főnöke, Szerov tábornok.

Délben Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére szólít fel, és az ország „következetes demokratizálását” ígéri.

A nap folyamán a fővárosban és vidéken megalakulnak az első munkástanácsok és forradalmi bizottságok. (FS)

Az 1956-os forradalom ötvennyolcadik évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a Corvin közben. A mozi falán elhelyezett márványlapon Angyal Istvánnak, a Tűzoltó utcai csoport kivégzett vezetőjének, Dudás Józsefnek, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány mártírhalált halt elnökének és Gérecz Attila költőnek, a Klauzál téri harcok hősi halottjának a nevét örökítették meg. Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere azt mondta, 1956 Józsefváros számára büszke örökség, a városrészhez kapcsolódik az akkori események legtöbb történelmi helyszíne, a legtöbb véráldozata, illetve az 1989-ben bekövetkezett fordulat megalapozása. (BR)