A parlamenti döntéshozók bére emelkedik utoljára - közölte a Fidesz-frakció pénteken, kiemelve, hogy miután számos ágazatban voltak béremelések az elmúlt években, a sorban utolsóként most a képviselők tiszteletdíját rendezik, 18,5 százalékkal megemelve azt.
Az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosító javaslatot fogadott el pénteki ülésén a törvényalkotási bizottság. A változtatást csak a DK politikusai ellenezték, a többi jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta azt, miután a kormánypártok hozzájárultak a frakciók támogatását és egyes képviselői juttatásokat érintő ellenzéki kezdeményezéshez.
A testület kormánypárti többsége a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtotta be a változtatást, amelynek értelmében évente növekedhetnének a tiszteletdíjak, hiszen azokat az előző évi átlagbér háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény.
Aki egy állandó bizottság tagja, az az alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapná. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnének, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetne a Ház.
Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapná, alelnökei annak dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnökének juttatását 1,7-szeres szorzóval számolnák.
A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, amelyet havonta töltenének fel különböző összegekkel figyelembe véve azt, hogy a politikus milyen messze él a fővárostól, és választókerülete mekkora. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnának, míg az, aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezhetne abból. Az összeg azonban ennek akár a másfélszerese lehet a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselői esetébe.
Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak, de nőne a független képviselők juttatása is. A jövőben nem kapnak az Országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát.
A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat jövő héten elfogadja a Ház.
Az ápolóknak (egészségügyi szakdolgozóknak) 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal emelkedik a bére. Csak egy példa: egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező, okj végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 159 506 forinthoz képest most 309 345 forint. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, okj végzettségű, E7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, most 342 582 forint.
Félmillió dolgozót érintettek az eddigi béremelések, a sorban utolsók a képviselők
Az előterjesztés indoklása felsorolja mindazokat az ágazatokat, ahol béremelést valósított meg a kormányzat, hozzátéve: a sorban utolsóként most a képviselők tiszteletdíját rendezik, 18,5 százalékkal megemelve azt.
Ugyanis a kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, amely több mint félmillió dolgozót érintett.
2012 óta folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon: a versenyszférában és a közszférában egyaránt jelentős béremelések voltak, az elmúlt hat évben az átlagbér 51 százalékkal lett magasabb, míg 2010 óta a minimálbér 88 százalékkal nőtt, a szakmunkás-minimálbér pedig megduplázódott és a bérmegállapodásnak, illetve a munkát terhelő adók csökkentésének köszönhetően a dinamikus emelés várhatóan folytatódik.
Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon foglalkoztatott 4-4,5 millió dolgozó nagy részének bére nőtt. a béremelési programok, a vállalkozásokat terhelő adócsökkentések és a munkaerőpiacon a munkavállalókért kialakult verseny pedig általános béremelési folyamatot indított el.
Többet keresnek a tanárok, rendőrök, katonák, tűzoltók...
A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány, és ugyanilyen arányban növekszik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére. Emelkedett az ápolók, orvosok, tanárok, szociális, felsőoktatási, kormányhivatali dolgozók, a postások, vasutasok bére is. A kormány tervezi a központi közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének a bevezetését is.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is. A parlamenti döntéshozók alapilletménye ezek után, a sorban utoljára emelkedik, 18,5 százalékkal.
Jelentősen emelkedtek az átlagkeresetek
Idén a január-április időszakban a bruttó átlagkereset meghaladta a 322 ezer forintot, a nettó átlagkereset 214 ezer forint volt, a családi adókedvezmények figyelembevételével pedig 223 ezer forintra tehető ez az összeg.
A hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: alig két év alatt negyedével nőtt az átlagkereset a nemzetgazdaságban, ami a bruttó átlagbér szintjén több mint 60 ezer forintos emelkedést jelent. A bérek kigazdálkodását segítendő a kormány jelentősen mérsékelte a foglalkoztatók járulékterheit: két lépcsőben 27-ről 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy a fizetések vásárlóereje is nőtt, a béremeléseknek és a tartósan alacsonyan inflációnak köszönhetően.
A kormány kiemelt célja, hogy anyagilag is elismerje a gyermekjóléti szolgáltatóknál, a gyermekvédelemnél, valamint a hajléktalanok, az idősek és a fogyatékos emberek ellátásán dolgozókat. A minimálbéren foglalkoztatott szociális munkatársak bére januárban újabb 8 százalékkal, a garantált bérminimumon foglalkoztatottaké pedig 12 százalékkal emelkedett, míg a szociális ágazatban dolgozó egészségügyi végzettségűek és egészségügyi munkakörben dolgozó 3300 ember további bérkiegészítést kap, így bérük minden fokozatban eléri az egészségügyi bértábla szintjét.
Benkő Tibor: A büdzsé fő nyertese a honvédelmi tárca
A jövő évi költségvetés fő nyertese a honvédelmi tárca, ugyanis az ideinél majdnem 86 milliárd forinttal több jut erre a területre - mondta a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a többletforrásnak köszönhetően 2019-ben már 150 milliárd forintot tudnak fejlesztésre fordítani, így folytatódhatnak a beszerzések is, például a tervezettnél előbb tudnak majd helikoptereket vásárolni.
A miniszter azt hangoztatta, nem az a legfontosabb, hogy a GDP hány százalékát fordítják az ország védelmére, hanem olyan képességeket kell teremteni, amelyek szavatolják Magyarország és a magyar emberek biztonságát.
