Fidesz: A migrációs táborokat a városokon kívül kellene elhelyezni

Tessely Zoltán sajnálatosnak nevezte, hogy szombat este Szegeden megtámadtak egy párt; egy magyar állampolgárságú, félvér fiút vélhetően bevándorlónak néztek és szidalmaztak, majd a barátnőjét súlyosan bántalmazták. A képviselő határozottan visszautasította, hogy a kormány politikája felelős lenne az esetért, egyúttal leszögezte, az ügy nem zárulhat le méltó büntetés nélkül.
Egyértelmű nemmel felelt arra a felvetésre, hogy a kabinet kommunikációja felerősítheti-e a bevándorlókkal szembeni indulatokat, amelyek ezért a szegedihez hasonló atrocitásokhoz is vezethetnek.Ezt a terhet nem bírja el Magyarország, ezt a népvándorlást meg kell állítani, ennek megálljt kell parancsolni és gátat kell szabni - szögezte le. A politikus reményét fejezte ki, hogy amilyen gyorsan a mintaszakaszt megépítették, olyan gyorsan fogják felépíteni a teljes, 175 kilométeres határzárat is.
Hangsúlyozta, hogy azokat, akiket semmiféle veszély nem fenyeget saját hazájukban, illetve biztonságos országnak tekinthető államból érkeznek, gyorsított eljárással lehet kiutasítani. 
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a migrációs táborok a városokon kívülre kerüljenek. Ezek a táborok nem zártak, a bevándorlók szabadon jöhetnek-mehetnek és "rengeteg köztisztasági és közbiztonsági problémát okoznak", csapatokba verődve pedig gyakran félelmet keltenek - mondta. Bicske volt polgármestere úgy fogalmazott: nem szeretnék, ha a táborok veszélyeztetnék a bicskei és a magyar családok biztonságát.

Szijjártó:Aazonnali megoldásokat kell találni európai szinten
A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás nem pusztán magyar, hanem európai kérdés, amelyre azonnali megoldásokat kell találni európai szinten - jelentette ki hétfőn, az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozását követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Mint mondta, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ősz és a tél beköszöntével az EU-ra nehezedő migrációs nyomás a Földközi-tengerről a szárazföldi útvonalra helyeződik át, így előfordulhat, hogy októbertől megduplázódik a határon átlépők száma, és év végéig kétszázezer fölé emelkedik a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma.

A képviselő példaként említette, hogy egy bicskei áruházban egy migráns "nézőpontjának nagyobb hangsúlyt adva" kést vett elő. Nincs rendben, hogy az illegális bevándorlók érkezésük után azonnal törvényt sértenek - jelentette ki. Megjegyezte azt is, hogy az országos átlag alapján száz esetből csak nyolc, Bicskén pedig százból csak két emberről bizonyosodik be, hogy hazájában veszélynek van kitéve.
Szemben azzal "a néhány őrülttel", aki politikai megfontolásból úgy gondolja, hogy ez nem így van, a Fidesz határozottan úgy gondolja, hogy aki Magyarországra érkezik, annak be kell tartania a törvényeket és a kulturális viselkedési szabályokat - jelentette ki.

Szigorít a Kúria
Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania - közölte a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn. 

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott. 
Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell - olvasható.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után. 

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia. 
A jogegységi tanács a döntésekor figyelembe vette az ilyen ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció egyidős az emberiséggel, a lakóhely-változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb - fogalmaztak. A külföldinek azonban - ha a beilleszkedés céljával érkezik - minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal. Ezek - az ország szuverenitását szem előtt tartva - kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát - tartalmazza a Kúria közleménye.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény figyelembe vette azt az európai irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a témával kapcsolatos úgynevezett McCarty-ítéletét is.
A jogegységi tanács figyelembe vette azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban az adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket. Továbbá azt is, hogy az eljárásra vonatkozó törvény - a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben - önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.
Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit is. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.

 Több, mint négyezer határsértőt fogtak el a hétvégén
A korábbi hétvégéknél jóval több, összesen 4235 határsértőt fogtak el a rendőrök országszerte péntektől vasárnapig – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata hétfőn.
A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 1424, szombaton 1333, vasárnap 1478 volt az elfogottak száma. Tíz gyanúsított ellen embercsempészés, négy esetben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
A legtöbb határsértőt mindhárom nap Csongrád megye déli részén fogták el - közölte a megyei főkapitányság szóvivője.
Szenti Szabolcs elmondta, vasárnap 1318 embert, köztük 270 gyermeket tartóztattak föl, a legnagyobb csoport - 88 afgán és 20 szír állampolgár – dél körül Ásotthalomnál lépte át illegálisan a zöldhatárt.
A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult.