Fidesz: A baloldal a külhoniak ellen hergel

A Fidesz közleményében kiemelte: a baloldal minden alkalmat megragad, hogy a külhoni magyarok ellen hergeljen, miközben a bevándorlókat korlátlanul beengednék és még be is akarják telepíteni.
Kifejtette: a baloldal 2004-ben is gyűlöletkampányt folytatott a külhoni magyarok ellen, és ma is azt teszi, amikor szándékosan félremagyarázza az Alkotmánybíróság (Ab) döntését. Az Ab megállapította, hogy a szavazati jogot semmi nem korlátozza, teljesen mindegy, hogy valaki levélben, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben, vagy a külképviseleten adja le a szavazatát. Minden szavazat egyenlő és a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldön tartózkodó választópolgárokat semmiféle hátrány nem éri más magyar állampolgárokhoz képest.
A polgári kormány a nemzet részének tekinti a külhoni magyarokat, akik - mint minden más magyar állampolgár - részt vehetnek az országgyűlési választásokon - áll a Fidesz közleményében.
A két ellenzéki párt azt kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság döntése szerint nem alkotmányellenes, hogy míg a határon túliak szavazhatnak levélben az országgyűlési választásokon, a külföldre vándorolt magyarok nem.

Jobbik: felháborító az Alkotmánybíróság állásfoglalása
A Jobbikot mélységesen felháborítja az Alkotmánybíróság szerdai állásfoglalása, amely szerint nem ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárnak nem biztosítja a levélben szavazás lehetőségét.
Szávay István, a párt alelnöke és Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben felidézte: az üggyel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt egy érintett természetes személy kezdeményezte, az indítványozó szerint a szabályozás a választójog, illetve a szavazáshoz való jog sérelmét okozza, és hátrányos megkülönböztetéssel jár a választópolgárnak.
Kiemelték: a Jobbik évek óta következetesen viselt politikai álláspontja a kérdésben, hogy "a kormány attól való félelmében, hogy a Nyugat-Európában kényszerből munkát vállaló magyarok ítéletet mondanak a teljesítményükről", csorbítja annak a lehetőségét, hogy ezek az emberek élhessenek alapvető politikai szabadságjogaikkal. A kormány bevett módszere volt, hogy országonként csak egy-egy szavazóhelyet biztosítottak a szavazatleadásra, ezzel jelentős hátránynak kitéve a külföldre távozottakat - írták.
A Jobbik álláspontja szerint a cél egyértelmű volt: a kormány el szerette volna venni ezeknek az embereknek a kedvét a szavazástól azáltal, hogy többletköltségeknek, külön fáradságnak teszi ki, vagy szavazataik leadása előtt több órás sorok végigállására kényszeríti őket. Ez kimeríti a hátrányos megkülönböztetés tényállását - vélekedtek.
Úgy fogalmaztak, elkeserítő és köztudott tény, hogy a szocialista és az Orbán-kormányok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikája miatt mára több százezer magyar munkavállaló él tartósan külföldön, jórészt Nyugat-Európában. Ezek az emberek "nem jókedvükben, még csak nem is kalandvágyból, hanem azon folyamatosan fokozódó kilátástalanság elől menekülve hagyták el az országot" - írták.
A Jobbik szerint felháborító, hogy úgy tűnik, az Alkotmánybíróság is beállt az Orbán-kormány "átlátszó politikai manőverezése mögé". Az ellenzéki párt kormányra kerülése esetén fel fogja számolni ezt az értelmetlen diszkriminációt és biztosítani fogja a lehetőséget minden magyar embernek - tartózkodjon itthon vagy a világ bármely más tájékán -, hogy éljen alapvető politikai jogaival - áll a közleményben.