Sok szó esik az alapkészségek fejlesztésének szükségességéről a Nemzeti alaptanterv átalakítása kapcsán. A munkát segíthetik a Difer program tapasztalatai. Már több mint tíz éve minden ősszel végeznek képességfelmérést azoknál az elsősöknél, akiknél ezt óvodai jelzés vagy a tanító véleménye indokolja.
Hamarosan megkezdődik az általános iskolákban az elsősök felmérése az úgynevezett Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (Difer) keretében. Október 10-ig kell ugyanis meghatározni azon tanulóik körét, akiknél „az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni”. A tanítók véleménye alapján aztán az igazgatók október 28-ig jelentik az Oktatási Hivatalnak (OH) az iskolájukban érintett tanulók létszámát. A kiválasztott kisdiákokkal a vizsgálatokat december 2-ig kell elvégezni a Difer „programcsomag” használatával.
A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően alkalmazott Difer az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus elemi készségek – „írásmozgás-koordináció, beszédhallgatás, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás” – diagnosztikus értékelésére alkalmas tesztrendszer. A „Fejlődési mutató” segítségével ezeket nyomon követni, illetve fejleszteni kell, lehetővé válik, hogy „a tanulók egyéni fejlesztése mindaddig tartson, amíg a szóban forgó kritikus elemi készség optimális működésűvé nem válik” – írja honlapján a hivatal. A mérési adatokat a pedagógusok egy speciális szoftver segítségével kiértékelik, majd az eredmények alapján meghatározzák a tanulók egyéni fejlesztési irányait. A hivatal tájékoztatása szerint a mérést sok általános iskolában minden első osztályos tanulóval elvégzik az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében, az előzetes felméréstől függetlenül. Összességében pedig évente az elsősök harmincegy százalékát mérik fel.
A tavalyi mérésről készült jelentésből kiderül, az érintett iskolák szeptember 23-ig megkapták az online adatszolgáltatáshoz használható Difer programfelület címét, illetve a részletes útmutatót, továbbá folyamatos ügyfélszolgálatot is biztosított a hivatal. Az adatgyűjtésben részt vevő 2273 intézményből 261-ben egyetlen tanulónál sem tartották indokoltnak a mérést, a többi 2012 iskola viszont összesen 29 527 diáknál tervezte azt (30,6 százalék). A 4876 osztályból 4190-ben (85,9 százalék) mérnek legalább egy tanulót, 666 osztály (13,7 százalék) esetében pedig valamennyi diákra kiterjesztik a vizsgálatot.
A területi eltéréseket vizsgálva az látható, hogy az országos átlaghoz képest a legkisebb arányban Vas megyében tartották indokoltnak a mérést – csupán a tanulók 19,6 százalékánál –, emellett alacsony a részt vevők száma Zalában (21 százalék), Győr-Moson-Sopron (21,8 százalék) és Veszprém megyében. Jóval átlag fölötti viszont a részvétel Hajdú-Bihar (41,2 százalék), Fejér (38,7 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (37,1 százalék), Nógrád (36,7 százalék), Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (mindkét helyen 34,8 százalék).
Panaszok, ajánlások
Sok panasz érkezik az oktatási jogok biztosához az új tanév kezdetén – erről beszélt Aáry-Tamás Lajos tegnap az M1 reggeli műsorában. A biztos szerint ezt az okozza, hogy amióta az állam „átvette az oktatást”, jelentős mértékű és elhúzódó reformot hajtanak végre, mind tartalmi, mind formai szempontból átalakítják a rendszert, ami megnehezíti az iskolák dolgát. Megjegyezte, nem határozatot vagy ítéletet hoz, hanem ajánlást fogalmaz meg, így nyújt segítséget, ha valakinek sérülnek a jogai. Ugyanakkor hozzátette, az elmúlt tizenhat évben ajánlásainak több mint kilencvennyolc százalékát elfogadták.
Tapasztalatszerzés
Az Erasmus+ program keretében az idén háromszáznegyven, oktatási és képzési területen megvalósuló projekt nyert támogatást Magyarországon – közölte a Tempus Közalapítvány az MTI-vel. Az uniós program koordinálását végző közalapítvány adatai szerint az oktatási intézmények összesen mintegy 8,7 milliárd forintot fordíthatnak ezeknek az együttműködéseknek a megvalósítására, így 2016-ban csaknem nyolcezer magyar diák és hallgató mellett ötezer-háromszáz pedagógus, oktató és oktatási szakértő, valamint hatszázhetven intézményi munkatárs és diákokkal utazó kísérő vehet részt a programban.
