A környező országokhoz képest nem rosszabb a fogvatartottak helyzete Magyarországon – állapította meg tegnap ismertetett jelentésében Székely László ombudsman. A vizsgálatok nyomán eddig tizenhét esetben kezdeményeztek jogszabály-módosítást vagy új törvényt.
Elkészült a kínzás elleni „nemzeti megelőző mechanizmus” tavalyi tevékenységéről szóló jelentés, amely alapján megállapítható, a környező országokhoz képest nem rosszabb a fogvatartottak helyzete Magyarországon, a legnagyobb problémát pedig a zsúfoltság jelenti – közölte tegnap Székely László alapjogi biztos. Emlékeztetett, az ENSZ 2002 decemberében fogadta el a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, illetve bánásmódok elleni egyezmény fakultatív jegyzőköny-vét (rövidítése OPCAT), amelyhez azóta nyolcvan ország csatlakozott – hazánk 2012 januárjában. Az Országgyűlés akkor a fogvatartási helyek rendszeres, előre be nem jelentett látogatásait végző intézménynek, vagyis az említett mechanizmus felelősének az ombudsmant jelölte ki.
Fontos szempont, hogy a látogatások célhelyszínei olyan intézmények legyenek, ahol a hatóságok fogva tartanak embereket, így ebbe a körbe nemcsak a börtönök, hanem a pszichiátriák, a gyermekotthonok és egyes szociális létesítmények is beletartoznak. Az előzetes bejelentés nélkül tett látogatások célja, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján ajánlásokat tegyenek a hatóságoknak a fogva tartás körülményeinek javítására, a szigorú nemzetközi protokollnak pedig része az utánkövetés is, vagyis az, hogy a kifogásolt körülményeken változtatnak-e az intézményvezetők. Székely tisztázta, nem akarják „pellengérre állítani a fogvatartotti helyeket”, a lényeg a prevenció, illetve azoknak a körülményeknek a feltárása, amelyek a fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódhoz vezethetnek.
Fliegauf Gergely, a hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője közölte, eddigi tapasztalataik alapján kijelenthető, Magyarországon a kínzás nem szisztematikus, míg Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes arról beszélt, a vizsgálatok során gyakran szembesültek azzal, hogy például a gyermekintézményekben is egyes bentlakókat büntetésből vagy megelőzésből elkülönítenek, egyfajta „fogva tartáson belüli fogva tartás” valósul meg. Ennek egyes esetekben teljesen hiányzik a jogszabályi háttere. Haraszti Katalin összegzésképp elmondta, a tavalyi év folyamán százötvenkét ajánlást tettek, ebből tizenhét esetben jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezték.
Fontos szempont, hogy a látogatások célhelyszínei olyan intézmények legyenek, ahol a hatóságok fogva tartanak embereket, így ebbe a körbe nemcsak a börtönök, hanem a pszichiátriák, a gyermekotthonok és egyes szociális létesítmények is beletartoznak. Az előzetes bejelentés nélkül tett látogatások célja, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján ajánlásokat tegyenek a hatóságoknak a fogva tartás körülményeinek javítására, a szigorú nemzetközi protokollnak pedig része az utánkövetés is, vagyis az, hogy a kifogásolt körülményeken változtatnak-e az intézményvezetők. Székely tisztázta, nem akarják „pellengérre állítani a fogvatartotti helyeket”, a lényeg a prevenció, illetve azoknak a körülményeknek a feltárása, amelyek a fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódhoz vezethetnek.
Fliegauf Gergely, a hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője közölte, eddigi tapasztalataik alapján kijelenthető, Magyarországon a kínzás nem szisztematikus, míg Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes arról beszélt, a vizsgálatok során gyakran szembesültek azzal, hogy például a gyermekintézményekben is egyes bentlakókat büntetésből vagy megelőzésből elkülönítenek, egyfajta „fogva tartáson belüli fogva tartás” valósul meg. Ennek egyes esetekben teljesen hiányzik a jogszabályi háttere. Haraszti Katalin összegzésképp elmondta, a tavalyi év folyamán százötvenkét ajánlást tettek, ebből tizenhét esetben jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezték.
