Farkas Flórián fideszes képviselő szerint nem a vitatott pályázatok tisztázása, hanem a botránykeltés, a lejáratás a célja a sajtóban és ellenzéki politikai körökben zajló hadjáratnak, amely ellene és az Országos Roma Önkormányzat ellen folyik.
A roma politikus az MTI-nek csütörtökön hozzátette: valóban vannak tisztázandó kérdések és vitatott pályázatok, de ezeket nem a sajtóban, hanem a vizsgálatok során lehet feltárni és megnyugtató módon rendezni.
"Egy-egy vitás kérdéssel többéves, komoly szakmai munka társadalmi megítélését akarják romba dönteni" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ehhez személyesen nem asszisztál.
"Az a dolgom, hogy a cigányság felzárkóztatását segítsem, ez pedig sajtószereplésekkel még senkinek sem sikerült" - mondta.
Farkas Flórián arról is beszélt, hogy részt vett az OLAF meghallgatásán, amelyen több mint 50 kérdést tettek fel neki, amelyekre részletes választ adott.
Álláspontja szerint az OLAF által legvitatottabb "Híd a munkába világába" elnevezésű program kapcsán az európai csalás elleni hivatal vizsgálatának már nincs is jogalapja, tekintettel arra, hogy az EMMI visszafizetteti az önkormányzattal a felvett forrásokat, és mivel nem valósult meg a vállalt feltételekkel a program, kivezették a tagállami elszámolásból.
Emellett az OLAF még egy programot vizsgált, azonban elmarasztaló megállapítást egyik esetében sem tett - mutatott rá a roma politikus. Mint mondta, két, vitatott pályázati programról van szó, miközben a több tucatnyi sikeresről senki nem beszél.
Farkas Flórián úgy véli: hosszú évek folyamatos építkező munkájával sikerült hatékony és valós eredményeket produkáló roma felzárkóztatási programot felépíteniük.
A kormány és az ORÖ közötti, 2011-es megállapodást követően Magyarország Európa legerőteljesebb szakmai, tudományos kutatási alapokon nyugvó és tényekre épülő felzárkózást segítő programját hajtja végre - mondta.
A program keretében 2011 és 2015 között 100 ezer fő foglalkoztatását vállalták, de közel 354 ezer fő foglalkoztatására került sor, a szociális, oktatási és gyermekjóléti programokba mintegy 450 ezer főt vontak be, olyan támogatási láncot alakítottak ki, amely a születéstől az egyetemi évekig segítséget biztosít a leginkább rászorulóknak.
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia középpontjában a foglalkoztathatóság javítása áll - részletezte a politikus, majd kifejtette: a roma népesség a magyar társadalom legalacsonyabb képzettségű és legszegényebb rétege.
Ez egy ördögi kör, hiszen a foglalkoztathatóság legnagyobb gátja az alacsony iskolai végzettség és a munkaerő-piacon hasznosítható szakértelem hiánya - tette hozzá.
Az érettségit vagy szakmát adó Útravaló Ösztöndíjprogram alprogramjaiban évente több mint 14 ezer hátrányos helyzetű tanuló vesz részt, akiknek legalább fele roma származású - mondta. Rámutatott: a roma fiatalok részarányát a felsőoktatásban a 2010-es évek elején mért fél százalékról 1,7 százalékra emelték, és először fordul elő a magyar közoktatás történetében, hogy a nemzetiségek kultúrája és a különböző társadalmi csoportok együttélésének kérdése is megjelenik a Nemzeti Alaptantervben.
A foglalkoztatási programokról szólva elmondta azt is, hogy kiterjesztették és sikeresen összekapcsolták a közfoglalkoztatással az európai szociálpolitikában is egyedinek számító szociális földprogramot, amely a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő hátrányos helyzetű, köztük nagyszámban roma családok megélhetését segíti.
2011 óta a program keretében 1,3 milliárd forintot osztottak ki a rászorulóknak, amellyel eddig megközelítően 22 ezer családot értek el - mondta.
