Belföld
Évente száz menekültet integrál a református egyház
Szijjártó Péter szerint közös európai megoldásra van szükség
Bogárdi Szabó István ismertetése szerint a 2006 óta működő misszió három állandó, tizenhét pályázati pénzből alkalmazott és ötven-hatvan önkéntes munkatársa sokrétű munkát végez: magyar nyelvet és kultúrát tanítanak, élelmet és lakhatást biztosítanak, a gyermekeket eljuttatják a közoktatásba, jogi segítséget adnak a menekült státussal rendelkező külföldi, többnyire afrikai migránsoknak. Az egytől négy évig tartó képzés végén pedig, amikor a menekült már rendelkezik megfelelő nyelvtudással és tapasztalattal, a misszió munkatársai munkához segítik.
Kósa Lajos: A határátlépők száma az év végére 140-160 ezer is lehet
Az év végére az illegális határátlépők száma elérheti a 140-160 ezret is - erről Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke beszélt az M1 aktuális csatornán kedden. A kormánypárti politikus szerint minden jel arra utal, hogy sokan szervezett embercsempészek segítségével indulnak útnak, ők 3-6 ezer dollár közötti összeget fizetnek azért, hogy a jobb élet reményében zömében Ausztriában, Németországban vagy a skandináv államokban telepedhessenek le. Hozzátette: akiknek valóban politikai menedékjogra van szükségük, azok ebből az összegből akár repülővel is érkezhetnének.
Arról is beszélt, hogy a migránsok hiába kapnak Görögországban a schengeni térségbe történő belépésről okmányt, azt gyakran megsemmisítik. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az Európai Unió több tagállama nem biztonságos országnak minősítette Görögországot, ahová így ezekből az országokból a migránsok nem küldhetőek vissza.
A református püspök kiemelte: bár ez nem látványos és gyorsan elvégezhető munka, a misszió adatai szerint igen nagy hatásfokú, hiszen többnyire nyolcvan-kilencven, olykor százszázalékos ezeknek az embereknek az integrációja a magyar társadalomba. Ezekből az emberekből nem lesz bűnöző, a misszió munkája pedig jelzi, hogy Magyarország nem idegengyűlölő. Maguk a menekültek is azt mondják, hogy a magyarok segítőkész, jószívű emberek. Hozzátette: abban azonban vita van a szakemberek között, hogy meddig növelhető az integrációban részt vevők száma.
Szijjártó: Közös európai választ kell találni a menekültkérdésre
Felmérhetetlen hatással lesz Európára, ha nem talál közös európai választ a menekültkérdésre - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) társadalomtudományi karának diplomaosztóján. A nemzetközi tanulmányok alapszakos és politológia alapszakos végzős hallgatók diplomaosztó ünnepségén a tárcavezető hangsúlyozta: rendkívül nagy és gyors változások történtek az elmúlt néhány évben, ma már háború van Európában, Magyarország közvetlen szomszédságában. Ami a Közel-Keleten történik, annak közvetlen hatása van Európára, Párizs és Koppenhága után jól látszik, hogy Európa komoly fenyegetettségben él, hiszen "a világ legbrutálisabb terrorszervezete most már a kontinensünk ajtaján kopogtat" - magyarázta.
Szijjártó Péter további változásként említette, hogy Európa keleti végén a területi konfliktusok befagytak, valamint Görögország példájából látszik, hogy a fősodrú gazdaságpolitika néhány ponton csődbe jutott.
Mint mondta, minden ilyen változás két részre osztja a nemzetközi tér szereplőit: győztesekre és vesztesekre. Ahhoz, hogy egy ország a győztesek közé kerüljön, bátorságra van szükség, és bátor volt az az eltérő gazdaságpolitika, amelyet Magyarország alkalmazott, és amelyről bebizonyosodott, hogy eredményre vezet - közölte.
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora beszédében kiemelte: úgy tűnik, ma a világban az intolerancia és a radikalizmus fokozódik, az Iszlám Állam terrorszervezet az iszlám vallás torz értelmezése alapján brutálisan leszámol mindenkivel, aki másképp gondolkodik. A menekültkérdés az EU egyik legnagyobb problémája lett, milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat, és e helyzet megfelelő kezelése továbbra is várat magára - mondta.
Úgy vélte, érthető a kerítés felhúzása a magyar-szerb határon, de ez a lépés a probléma gyökerét nem tudja kezelni. Az igazi megoldás az lenne, ha a közvetlen kiváltó okokat igyekeznének megszüntetni azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek, viszont erre jelenleg nem látszik sok esély. Ugyan szükséges lehet a kerítés, de metaforaként értelmezve kifejezetten rossz lehet a hatása - mondta, arra biztatva a hallgatókat, hogy "próbáljanak minél kevesebb falat és minél több hidat építeni".Ugyanakkor az látszik, hogy a menekült státust megkapó emberek száma 300 és 500 között volt akkor is, amikor csak néhány ezer ember érkezett Magyarországra és tavaly is, amikor már 40 000 ember lépte át a határt. Ennek szomorú oka, hogy azokról a helyekről, ahonnan valóban menekülni kell, nagyon nehéz elmenekülni - fogalmazott. Ráadásul ezek az emberek sokéves sodródás után érkeznek Európába. Ők (mivel nem akarták elhagyni az otthonukat) először csak a szomszéd országba mennek, mondjuk Afganisztánból Iránba, és ott két-három évig is várják a híreket, hátha hazatérhetnek. Onnan sodródnak aztán tovább, van, hogy hét-nyolc év alatt négy országban is élnek egy-két évet. Ezeknek az embereknek tehát igen rövid idő alatt négy szokásjogot, négy rendet és (úgy-ahogy) négy nyelvet kell megtanulniuk.
Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy a menekültek között sok a vallása miatt üldözött keresztyén, ez azonban a legtöbb esetben nem derül ki. Az Európába érkezők ugyanis azt tapasztalják, hogy nem szívesen fogadnak be vallási okokból üldözött embereket. Miközben a menekültekről szóló 1951. évi Genfi Egyezmény leszögezi, hogy a vallási okokból üldözött ember menekültnek minősül, a nyugati hatóságok az európai fogadó állomásokon azt tanácsolják a menekülteknek, ne hivatkozzanak arra, hogy vallási okokból üldözik őket. Meglehet, hogy ezt csak a menekültek érzik így, az azonban biztos, hogy a kikérdezőknek nem kell sokat biztatni ezeket a sokat sodródott embereket, hogy változtassanak történetükön.
Európa mélyen hallgat a vallási üldözésekről - fogalmazott Bogárdi Szabó István. A média persze végzi a dolgát, "a kivégzések, a merényletek megadják az esti borzongást az elkényelmesedett európai lakosságnak. Ezen túlmenően azonban összetett szándékot sem az Európai Unióban, sem az európai országokban nem látok arra, hogy jelezzék, nincs ez így jól."
A kérdésnek a magyar politikai és közéletben való megjelenéséről a református püspök úgy nyilatkozott: a legfontosabb, hogy nem lehet, nem szabad ebből a problémából napi politikai tőkét kovácsolni. Az idén hetvenezer ember érkezett Magyarországra, és aki azzal foglalkozik, hogy ebből a helyzetből hogyan tud a következő közvélemény-kutatáson vagy választáson százalékpontot nyerni, az nem érti, hogy "átszakadt a gát" - mondta.
"Könnyű kikiabálni az államnak, hogy fogadjon be mindenkit, de az államnak nincs saját háza, hűtőszekrénye, ágya, cipője, szeretete: az csak nekünk van". Az állam elsődleges feladata, hogy gondoskodjon a polgárairól és megvédje őket. Aztán ki-ki (engedelmeskedve a bibliai parancsnak) nyissa meg az ajtaját, és fogadja be a menekülteket! Ilyen egyszerű és ilyen hihetetlenül nehéz ez - mondta, felidézve, hogy a délszláv válság idején az ő házában is laktak menekültek, akiknek más kulturális szokások szerint szerveződő életét bizony nem volt könnyű összeegyeztetni saját, kisgyermekes családja mindennapjaival.
Belgrád szerint egyesek saját magukat kerítik el
"Egyesek saját magukat kerítik el, nem Szerbiát" - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb kormányfő annak kapcsán, hogy elkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar-szerb határon.
A szerb kormányfő hangsúlyozta: országa illedelmesen viselkedik ebben a helyzetben, hiszen nem szeretne rontani a szerb-magyar kapcsolatokon. "Mindenki csak a saját lépései miatt szégyenkezhet, másokéi miatt nem" - mondta Vucic hozzátéve, hogy Szerbia nyitott ország, szinte nincsenek határai. "Szerbia biztonságos ország Németország és más európai államok szerint is" - fogalmazott Aleksandar Vucic, majd hozzáfűzte, hogy a bevándorlókkal a nyugat-balkáni országban a lehető legjobban bánnak.
A Vecernje Novosti vasárnapi információi szerint az idén mintegy 45 ezren fejezték ki szándékukat, hogy menedéket kérnének Szerbiában, a hivatalos kérelmet azonban csupán 388-an adták át. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a számok tükrében úgy fogalmazott: ez is azt bizonyítja, hogy Szerbia csak tranzitországnak számít.
Amikor a migránsokat a szerb rendőrség igazoltatja, kiállít számukra egy igazolást, amellyel 72 órán át szabadon mozoghatnak az országban, ezt az időt pedig a legtöbben arra használják, hogy eljussanak a szerb-magyar határra, illetve hogy átjussanak azon.
Bogárdi Szabó István végül arra figyelmeztetett, hogy miközben - okkal - mindenki a migránsokról beszél, "elfelejtjük, hogy a szomszédunkban is vannak nekünk menekültjeink": azok a behívót kapott fiatalok, akik nem akarnak elmenni az orosz határra vérüket ontani egy számukra átláthatatlan háborúban. A református egyház eddig 200 millió forintot vitt Kárpátaljára: tudja és teszi a dolgát - mondta. De fontos újra és újra emlékeztetni arra, hogy miközben mindenki a déli határra figyel, addig a keleti határon lassan humanitárius katasztrófahelyzet alakul ki.
Fidesz: Az MSZP az illegális bevándorlók oldalán áll
A szocialisták az illegális bevándorlók és nem a magyar emberek oldalán állnak - így reagált a Fidesz-frakció arra, hogy az MSZP a déli határzár munkálatainak leállítására szólította fel kedden a kabinetet.
A kormánypárti képviselőcsoport közleményében azt írta, a szocialisták újra bebizonyították, hogy bevándorláspártiak: a parlamentben nem támogatták az illegális bevándorlás megfékezését célzó törvényjavaslatokat, most pedig "le akarják bontani az épülő határzárat, az országot teljesen védtelenül akarják hagyni, és tárt karokkal várják a bevándorlókat".
Magyarországra az elmúlt három évben több mint 60 ezer illegális bevándorló "szökött át", az idén pedig már több mint 120 ezer várható, a számuk nem csökken, hanem évről évre sokszorozódik - közölte a Fidesz-frakció, hangsúlyozva, hogy ez a tendencia a magyar emberek biztonságára és megélhetésére komoly veszélyt jelent.
A Fidesz a szocialistákkal ellentétben mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarország és Európa schengeni határait - olvasható a közleményben.
Többféle technológiával építik a mintakerítést
Többféle technológiával építik a magyar-szerb határon a mintakerítést, amelynek előkészítését hétfőn kezdték el.
Nagy László, az alapanyagokat előkészítő BV Holding Kft. ügyvezető igazgatója kedden a helyszínen azt mondta újságíróknak, a különféle technológiákat kipróbálva azt vizsgálják, hogy melyik megépítése lesz a legalkalmasabb a teljes, 175 kilométeres szakaszon.
Az alapanyagokat a BV, a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok vállalatcsoportja állítja elő, az építést a honvédség végzi. Jelenleg a büntetés-végrehajtás a dunaújvárosi Acélszerkezet Kft. segítségével készíti elő a szükséges alapanyagokat, melyeket kedden leszállítottak a mintakerítés építésének helyszínére. Innentől kezdve a honvédség veszi át a munkát. A kerítés három méter magas lesz, felül és alul is pengés drót (NATO-drót) fut majd - sorolta az ügyvezető. Péntekig három verziót építenek ki 150 méteren. Az első 25 méteren fa oszlopok lesznek majd, és erre kerül a kerítés. Aztán 125 méteren fém oszlopos technológiát alkalmaznak, mely egy részén betonalap készül. Másik részén az oszlopokat cölöpverővel helyezik el. Az oszlopokat 2,5 méterenként telepítik, a határvonaltól 2,5 és 10 méter közötti sávban. A mintakerítés még a héten elkészül, a teljes 175 kilométert november 30-ig építik meg - tette hozzá Nagy László.
Az MSZP a munkálatok leállítását követeli
Az MSZP kedden felszólította a kormányt, hogy azonnal állítsa le a déli határzár hétfőn megkezdett munkálatait - jelentette be közleményében Ezt Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke, országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését, amivel Orbán Viktor "egyedülálló kört zárt be a demokratikus Európa történetében". A kormányfő 1989-ben még felszólalt az akkori magyar határra falat kényszerítő szovjet hatalom ellen, ma pedig már ő épít újra falat az országhatárra - tette hozzá.
"Soha nem gondoltuk volna, hogy a Trianonban rajzolt magyar határra épp Orbán Viktor építtet majd kerítést politikai haszonszerzés érdekében" - fogalmazott Kunhalmi Ágnes.
Kifejtette, hogy a magyarok kétharmada szerint a fal nem old meg semmit, "csak néhány tanácsadói Gucci-táska és bizonytalan eredetű ingatlan árnyékában tűnik a választók átverésére alkalmas eszköznek". "Aki falat épít, az magára marad odabent és magányosan tűnik el" - hangsúlyozza az MSZP fővárosi vezetője, aki - hétvégi bejelentését megerősítve - a főváros után a kormányt is felszólította, hogy adjon minimális orvosi, tisztasági és élelmezési segítséget a háborúk, kínzások és katasztrófák elől menekülőknek.
Hétfőn kezdődött az építés
A belügyi és honvédelmi tárca hétfőn jelentette be: rendőri biztosítás mellett megkezdődött a határőrizeti célú ideiglenes kerítés építése, amelynek mintaszakaszát Mórahalom külterületén állítják fel. A lépést a Fidesz-frakció üdvözölte, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) azonban jelezte: leállítaná az építkezést.
Écsy Gábor: Az állam számíthat a segélyszervezetekre
A bevándorlók ellátásában az állam számíthat a Karitatív Tanács tagjaira, számíthat a segélyszervezetek készleteire - mondta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója az M1 aktuális csatornán kedd délelőtt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága pénteken közleményében kérte a Karitatív Tanács tagjainak együttműködését a Magyarországra érkező bevándorlók humanitárius megsegítése érdekében.
Écsy Gábor a műsorban elmondta: hétfőn az minisztériummal történt egyeztetés során a hat nagy karitatív szervezet - a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - közösen felmérte a rendelkezésre álló készleteit annak érdekében, hogy a hatóságok jelzése esetén koordináltan tudják eljuttatni adományaikat a megfelelő helyre.
Osgyán Dániel, a Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója a műsorban hangsúlyozta: a hétfői egyeztetésen az illegális bevándorlással foglalkozó hatóságok vezetőivel abban is megállapodtak, hogy a szerdai újbóli találkozóra felmérik, hol és milyen segítségre lenne szükségük, hogy ez alapján a karitatív szervezetek feloszthassák egymás között a feladatokat. Osgyán Dániel szólt arról is, hogy a jövőben várhatóan rendszeresek lesznek az egyeztetések.
A Katolikus Karitász közleményében azt írta: a szervezet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kötött megállapodás keretében folyamatosan segíti a befogadó állomásokon elhelyezett menekülteket. Kiemelt figyelmet fordítanak a táborokba kísérő nélkül érkező kiskorú gyermekekre és az idős emberekre, akiket étellel, vitaminokkal, gyógyszerekkel, ruhával és lelki segítségnyújtással is támogatnak. A Katolikus Karitász 1356-os adományvonalának tárcsázásával hívásonként 500 forinttal bárki támogathatja a menekültek segítését.
Tüntettek a kerítés ellen
A magyar-szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi jogszabályok szigorítása ellen tüntettek kedd este Budapesten a Migráns Szolidaritás (MigSzol) Csoport szervezésében. A felszólalók beszédeikben azt hangsúlyozták, hogy a menekülteket nem lehet gazdasági bevándorlóknak tekinteni és a kerítés nem oldja meg a problémát. A tüntetés az V. kerületben, a Szent István-bazilika előtti téren kezdődött, majd a demonstrálók átvonultak a Kossuth térre, az Országház elé, ahol lebontottak egy jelképes kerítést.
Gyantár Edit, több vajdasági civil szervezet, köztük a Polgári Értékek Központja képviseletében a Szent István téren arról beszélt, hogy "képmutató" a más országokból érkezők megbélyegzése, és a határra tervezett kerítés sokáig emlékeztet majd "a nyomorúságunkra". A globális szolidaritás szükségességét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott: "senki sem született illegálisnak".
Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a Kossuth téren mondott beszédében kijelentette: a menekültügyi jogszabályok módosításával Magyarország "kiiratkozik a civilizált európai nemzetek sorából". Cinikus az, aki gazdasági bevándorlónak tekint egy olyan embert, aki a háború elől menekül - mondta. Az épülő kerítésre utalva azt hangoztatta, hogy "a fal" drága és értelmetlen, azzal nem lehet megoldani a problémát.
Pfalz Aziz, A Város Mindenkié csoport képviseletében arról beszélt, hogy a kormány építi a "nagy falat", és ez Európa szégyene. Szavai szerint a legtöbben a halál elől menekülnek, nekik segítségre van szükségük.
Kékesi Márk, a szegedi MigSzol egyik alapítója szerint a kerítés nem lesz alkalmas arra, hogy feltartóztassa a menekülteket, hiszen azt meg lehet kerülni. A kerítés a magyar választóknak szól - jegyezte meg.
Amy Rodgers a MigSzol képviseletében arról beszélt, hogy olyan kormány kell, amely nyitott szemmel közelít a problémához, a menekültekkel és az ország állampolgáraival közösen dolgozik ezen, továbbá új befogadó helyeket létesít. Olyan Európai Unióra van szükség, amely felismeri, hogy a menekültek nem jelentenek fenyegetést - mondta, hozzátéve: a magyar határon nincs szükség újabb "vasfüggönyre".
A demonstrálók a Szent István tér mintegy felét töltötték be. A szervezők szerint 600-700 ember vehetett részt a több civil szervezet által is támogatott tüntetésen.
A rendezvényen többen táblát vittek, amelyekre az volt írva: "Jézus is egy migráns"; "Az ég kék, a fű zöld, a migráns ember"; "Human rights for all!"
A szervezők a tüntetés végén azt közölték, hogy a londoni magyar nagykövetséget a nap folyamán aktivisták "blokád alá vonták szolidaritásból".
Több mint kilencszáz határsértőt tartóztattak föl Csongrád megyében
A rendőrök 953 határsértőt - köztük 132 gyermeket - tartóztattak föl a polgárőrökkel együttműködve Csongrád megye déli részén hétfőn - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kedden.
Várkonyi Gergely közölte, a legnagyobb csoportot hajnalban, Röszke külterületén fogták el a rendőrök. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
Országszerte tiltott határátlépés miatt hétfőn összesen 1045 embert fogtak el a rendőrök, egy esetben közokirat-hamisítás, három gyanúsított ellen embercsempészet miatt indult büntetőeljárás - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.