Emléktáblát avattak kedden Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga kertjében a brit Sir Nicholas Wintonnak, aki a második világháború kitörése előtti hetekben több száz kelet-európai zsidó gyermeket menekített Nagy-Britanniába.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke az emléktábla leleplezése előtt ismertette: Sir Nicholas Winton 1938-ban járt Csehszlovákiában, ahol szembesült a németek elől menekülők táboraival. Ekkor kezdte el szervezni - előbb a prágai brit nagykövetségről, majd egy prágai szállodában kialakított irodából, végül Londonból - mentőakcióját. Néhány hónap alatt összesen hatszázhatvankilenc zsidó gyermeket juttatott Prágából Londonba, ahol brit családoknál helyezte el őket.
Sir Nicholas Winton 2015. július elsején százhat éves korában halt meg - tette hozzá.
Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete beszédében kiemelte: fontos mindenkinek elmondani, hogy mit tett Sir Nicholas Winton, mert még mindig sokan vannak, akik nem ismerik a történetét. Juraj Chmiel felidézte, hogy a brit embermentő rendkívül szerény ember volt, aki nem vágyott külön elismerésre, ünneplésre azért, amit tett.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete hangsúlyozta, hogy Sir Nicholas Winton egyike azoknak, akik megkapták a Világ Igaza elismerést, amely Izrael állam legmagasabb kitüntetése azon nem zsidó emberek számára, akik életüket kockáztatták zsidó emberekért a vészkorszak idején.
Ilan Mor szólt arról is, hogy a túlélők soha nem felejtik el megmentőiket. Magyarországon is nyolcszáznyolcvan ember megkapta már ezt az elismerést, és a budapesti nagykövetségen egyetlen percre sem hagynak fel azoknak az embereknek a felkutatásával, akik megérdemlik, hogy a világ igazai között tiszteljék őket. Így idén október 29-én újabb magyar emberek vehetik majd át a kitüntetést.
Frölich Róbert országos főrabbi kiemelte: felmerülhet a kérdés, miért kell Budapesten emléktáblát állítani egy angolnak, aki cseh gyerekeket mentett. Az emléktábla üzenete azonban éppen ebben rejlik, hiszen a vészkorszakban nem magyarokat, angolokat vagy cseheket akartak kiirtani, hanem a zsidókat. Nem az állampolgárság számított, hanem csak az, hogy valaki zsidónak született.
Hozzátette: ez az emléktábla arra figyelmeztet, hogy nem kell közösséget vállalni a náci eszmékkel, sőt lehet is tenni ellene, és ha elegen tesznek ellene, akkor eltüntethető a földről.
A tábla másik üzenete, hogy a zsidók kétezer éve emlékeznek arra, hogy elpusztították a templomukat, ötszáz éve arra, hogy kiűzték őket Spanyolországból és hetven éve emlékeznek a holokausztra. "De nem csak az ellenünk elkövetett bűnökre emlékszünk, hanem hálával, szeretettel, megbecsüléssel és soha el nem múló tisztelettel emlékezünk azokra is, akik kiálltak értünk" - fogalmazott Frölich Róbert.
Az emléktáblát az Alapítvány a budapesti Dohány utcai Zsinagógáért, az Élet Menete Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közösen állítatta. Az emléktábla-avatáson mások mellett részt vett Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Kunos Péter a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és több holokauszt-túlélő is.
