Belföld

Emlékbizottság a nemzet egységéért

A diktatúrának itt nincs gyökere, ez 1956 üzenete – mondta Balog Zoltán

Megtartotta alakuló ülését az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság. A 2016-os esztendőt emlékévvé nyilvánította a kormány.

A hősök előtti tisztelgés mellett lehetséges a szükséges viták lefolytatása is, hogy minél hitelesebb legyen a megemlékezés – mondta tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára létrehozott emlékbizottság alakuló ülésén. A tárcavezető, aki a testület elnöke is, azt hangsúlyozta, hogy a bizottságban olyan reprezentatív kört hoztak össze, amelynek mondanivalója van az évforduló kapcsán, olyan szakembereket hívtak meg, akik kutatták is az eseménysort.

Balog Zoltán úgy véli, az évforduló jó lehetőséget kínál arra is, hogy összefogjanak és méltó helyére tegyék a „szívekben és a nemzet emlékezetében 1956-ot”. Akkoriban sokan semmilyen áldozattól nem riadtak vissza, „megmentették becsületében a nemzetet”, tiszteletet érdemelnek, nem lehet elfelejteni őket – mondta a miniszter. Hozzátette: 1956 megmutatta, hogy a diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, hogy az összefogásban milyen erő rejlik, és ha nem is volt sikeres a szabadságharc, a „mi szabadságunk ebben gyökerezik”. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa a távirati iroda beszámolója szerint hangsúlyozta: fontos elmondani a fia-taloknak, mit jelentett az önfeláldozás, a hősiesség, a bátorság, amellyel a nemzet szembefordult a túlerővel, és megmutatta a világnak, fennmaradásáért a magyarok készek harcolni.

Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő. A kormány felkérésére helyet kapott a bizottságban mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.