Megoldódni látszik a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) finanszírozásának kérdése: ma szavazhat a parlament arról a törvénymódosításról, amely a megosztott adóbevételekből két év alatt ötvenegyről ötvennégy százalékra emelné a fővárosi önkormányzatnak jutó részt a kerületek hátrányára.
Megszavazhatja ma az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosítását. A változás lényege, hogy a fővárost és a kerületeket osztottan megillető adóbevételekből származó részesedési arány 2016-tól másfél százalékkal, 2017-től pedig további másfél százalékkal nő a fővárosi önkormányzat javára, ezzel arányosan pedig csökken a kerületeknél. Így jövőre Budapest részesedése az adóbevételekből 52,5, az azt követő évben 54 százalékra emelkedik. A módosítás egyik leglényegesebb eleme azonban, hogy a megosztott adóbevételből származó többletet – a dokumentum szerint – a Fővárosi Önkormányzat köteles a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására fordítani, vagyis a kerületeknek nagyobb arányban kell hozzájárulniuk a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) finanszírozásához.
Ismert, Tarlós István főpolgármester december 21-én egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV kérdéséről és egyéb fővárosi ügyekről, előbbit azonban igen hangsúlyos pontként jelölte meg a városvezető - a vállalat helyzete ugyanis évtizedek óta megoldatlan. Tarlós István a közlekedésfinanszírozás egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy dacára annak, hogy nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, mégis működteti az agglomerációs járatokat, illetve fedezi az állam által kiutalt utazási kedvezményeket, amelyek így összességében mintegy harmincmilliárd forintos hiányt eredményeznek a BKV költségvetésében. Jelezte, az eddigi huszonnégymilliárd forintos állami feladattámogatás is kevésnek bizonyult, a kabinet jelenlegi szándéka alapján pedig ez az összeg jövőre hatmilliárd forinttal, a következető két évben pedig további három-három milliárd forinttal csökkenne.
A városvezető korábban kilátásba helyezte, hogy ha nem születik megállapodás a hosszú távú finanszírozásról, lehetséges a külvárosi közlekedés leállítása. Az intézkedésre azonban vélhetően nem lesz szükség, ugyanis a törvényben megjelölt többlet a főpolgármester győzelmét jelzi, sokéves problémára nyújtva megoldást.
Ismert, Tarlós István főpolgármester december 21-én egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV kérdéséről és egyéb fővárosi ügyekről, előbbit azonban igen hangsúlyos pontként jelölte meg a városvezető - a vállalat helyzete ugyanis évtizedek óta megoldatlan. Tarlós István a közlekedésfinanszírozás egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy dacára annak, hogy nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, mégis működteti az agglomerációs járatokat, illetve fedezi az állam által kiutalt utazási kedvezményeket, amelyek így összességében mintegy harmincmilliárd forintos hiányt eredményeznek a BKV költségvetésében. Jelezte, az eddigi huszonnégymilliárd forintos állami feladattámogatás is kevésnek bizonyult, a kabinet jelenlegi szándéka alapján pedig ez az összeg jövőre hatmilliárd forinttal, a következető két évben pedig további három-három milliárd forinttal csökkenne.
A városvezető korábban kilátásba helyezte, hogy ha nem születik megállapodás a hosszú távú finanszírozásról, lehetséges a külvárosi közlekedés leállítása. Az intézkedésre azonban vélhetően nem lesz szükség, ugyanis a törvényben megjelölt többlet a főpolgármester győzelmét jelzi, sokéves problémára nyújtva megoldást.
