Több mint egymillió konzultációs kérdőív érkezett vissza, az interneten csaknem hatvanezren válaszoltak a kormány bevándorlással kapcsolatos kérdéseire – erről beszélt tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő.
A kormány tizenkét felvetésével – a nagyszabású ellenkampány ellenére – a válaszadók elsöprő többsége egyetértett – fejtette ki tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában tartott tájékoztatóján. Elmondta, ez volt az eddigi nemzeti konzultációk közül az egyik legsikeresebb, leghatékonyabb. A kérdések fontosságát az is bizonyítja, hogy tegnapig kilencvenötezer illegális migráns érkezett az országba. Megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi szavait, melyek szerint augusztus végéig elkészül a déli határzár.
Kovács szerint a terrorizmus térnyerését hetven százalék egyértelműen fontos problémának ítéli, szemben az ezt elutasító 3,6 százalékkal, míg huszonöt százaléknyian bizonytalanok voltak. Mindössze 39,3 százalék látott komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre. Míg ötvenhat százalék úgy vélekedett, ilyen előfordulhat, csak 3,7 százaléknyian zárták ki ezt. A Brüsszel által rosszul kezelt bevándorláspolitika és a terrorizmus térnyerése között hatvanegy százalék látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett ezzel.
Kilencvenhét százalék valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését, 72,6 százalék tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak erről ismeretei. Elhangzott, 72,7 százalék egyetértett azzal, veszélybe kerülhet a munkahelye a bevándorlók miatt, ezzel további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg nyolc és fél százalék elutasította az összefüggést. A bevándorlással kapcsolatos uniós politika bukását 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább hajlott erre, míg öt százalék elutasította. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett foglalt állást 89,7 százalék, ezt 7,5 százalék részben, 2,8 százalék pedig nem támogatná.
Kiderült: 87,9 százaléknyi válaszadó teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, az elutasítók aránya 2,8 százalék volt. A bevándorlók visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék elutasította a felvetést. 82,7 százalék teljesen, 13,5 százalék részben egyetértett azzal, hogy a megélhetési bevándorlók járuljanak hozzá az ellátásuk költségeihez.
A többség egyetértett azzal is, hatékony eszköz lenne, ha az unió tagállamai a határátlépők anyaországait segítenék fejlesztésekkel. Szinte minden válaszadó osztotta, hogy a bevándorlók helyett a magyar családokat kell támogatni.
Megvédte a kormányt a megvert szegedi fiú
Nyílt bejegyzésben üzent a legnagyobb internetes közösségi oldalon az a kubai–magyar származású fiú, akit több mint egy héttel ezelőtt bevándorlónak véltek, és barátnőjével együtt bántalmazták. Közlése azoknak szólt, akik „politikai célokra használják fel az esetüket”. Úgy fogalmazott, zavarja, hogy a jelenlegi migránshullám körül kialakult helyzetet okolják, illetve a kormány propagandáját támadják egyesek, hiszen „biztos abban, hogy a történteknek ehhez semmi köze”. A fiú ezzel arra reagált, hogy sokan a bevándorlókkal kapcsolatos óriásplakát-kampánnyal kötik össze az eseményt.
Kijelentette, az, hogy őt migránsnak titulálták, csak „ürügy volt arra, hogy verekedést kezdeményezzenek”, az ügy pedig a hatóságokra tartozik, s majd ők tisztázzák, mi történt. Hozzátette, a sajtóban megjelent információkat sem követni, sem kommentálni nem kívánja, majd megköszönte a neki és párjának írt támogató sorokat. Jelezte, egyszerre érzi magát magyarnak édesapja nevelése okán, és kubainak édesanyja származása okán.
(JZS)
